Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 19. szám - Fittler Dezső. [1859-1934. Nekrológ] - Nemzetközi Jogi Egyesület. - Az International Law Association budapesti konferenciája

IV. évfolyam. 19. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. máj. 12. A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN ü'ík'Á Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Fittler Dezső Tisztelt gyászoló Közönség! * Most gyászolt és siratott baráti vezérünk nem a látszatnak, nem a külsőségnek az embere volt. Külsőleg egyszerű puritán élet, amely kívül esett a hiúság zajos vásárán. És mégis a közbecsüíésnek egyik megkülönböztetett kimagasló alakja tűnik el most benne. Életében zöld asztal mellett a gondoktól elboruló értelem bizakodása, a fehér asztal mellett a remény felcsillanó derűs lelkessége ismét és ismét ragadta meg az alkalmat, hogy hódoljon érdemeinek. Ma pedig a gyászban elborult szívek a föld fekete nagy Mszlala előtt a sír szájánál szólnak, melynek gazdag terítéke a sötét koporsó S benne a lezárult tiszta, nemes, lelkes élet, amely itt is, halálában is, saját múltjával is fennmaradó emlékével bizakodóan egy jobb jövő felé int. Mert egész tartalmas élete ez volt. A jelen gyászában a mult dicsőségéből a biztos, a jobb jövőbe vetett hit. Tehát magyar sors, magyar élet. És nyomatékosan hozzátehetem, a magyar ügyvéd élete is. A sajgó, gyászoló szívek borulatán is, mint a felhő mögül előtörő napsugár, általában a hit az, ami reményt, enyhet és biztatást ad. A feltámadás hite. Ennek apostola volt a magyar köztéren Fittler Dezső. Nem a szétdaraboltság szomorú jelenére, nem a felbomló küzködés külső jelenségeire alapította hitét. Magában ebben keserűsége telt, nem sok biztatót talált. Hanem hite a múltban gyökerezett. Hitte, tudta, vallotta, hogy a jelen sokszor bármily ragyogó is és másszor bármily keserves is, csak híd, olykor csak az életet kísértő rozoga híd a mult és jövő között. Tanította, hogy csak az a jövő kétséges és aggályos, amely felé nem a múltból indulunk el. S büszke volt arra — és büszke az ő nyájas, szelíd, békés, szerény egyénisége csak erre az egyre volt, — hogy egy hosszú, erkölcsiekben gazdag és súlyos történelmi * Medvigy Gábor beszéde Fittler Dezső ravatalánál. fordulatokban is változatos életen át soha, soha a múltból kiinduló és a magyar jövőt kereső útjához visszatérnie nem kellett, egyszerűen azért, .mert attól soha el nem tért, attól soha el nem tántorodott. — Taps, külső siker nem illette érte, de a benső hálás elismerés megillette s majd a jövő áldó szava is. Ennek az életnek ilyetén alakulása egy szent, de ma terhes örökség szolgálata volt. Ez az örökség a magyar jogeszme, amelynek kettős tartalma van : az erkölcs és az igazság. A hagyományos magyar szemléletben, amelynek képviselője volt, mindkettő egyetemes. Nem ismer sem szemétyek, sem érdekek között sem alkalmi erkölcsöket, sem pedig alkalmi igazságokat, amelyek mint különböztetések mindig a mások jogainak rovására esnek s így a magyar jogeszmével nem egyezők. Ezt a nemzeti gondolatot a minden magyart felölelő emberiességig, világszemléleti értékkel is, a nemzeti megújhodás nagy időinek nagy ügyvédei emelték. Ez a nagjr, ez a szent örökség volt nagyon szűkös, nagyon mostoha és magát a gondolatot is viharral ostromló időkben a Fittler Dezső kézén, aki a magtyar jogeszmét szolgáló Országos Ügyvédszövetségnek megbecsült, és annak ily magasztos értelemben is érdemes elnöke volt. De gyászolja őt az ország ügyvédi kara az ő nemes szíve szerint való caritásban az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet részéről, amelynek igazgatósági tagja volt, és nagy veszteségét érzi az Ügyvédi Kör is, ahol mint a tekintélyével irányító választmányi tag a jogfejlődés új irányainak bírálatát kísérte élénk figyelemmel. Ezen testületek részéről is kegyelettel és hálával szólok a búcsúzó elismerésben. A magyar jogeszme most már a Fittler Dezső legértékesebb hagj^atóka is, melyet ő a nagy történelmi elődöktől átvéve nehéz időkben is sokszor pusztán már a nyilt óvó fenntartásaival is, ha nem is a törvénytárban egy múló jelen számára, de a lelkekben a jobb jövő számára kétségtelenül gyarapított. Köszönjük Neked, áldunk érte : Fittler Dezső! Nemzetközi Jogi Egyesület. Az International Law Association budapesti konferenciája. Jelentettük már, hogy a Nemzetközi Jogi Egyesület (International Law Association) XXXVIII. konferenciáját a folyó év szeptember havában a Magyar Jogászegylet rendezésében Budapesten tartja. A konferencia előkészítésére kiküldött magyar bizottság április hó 27-én ülést tartott, amelyen megjelentek a miniszterelnök, a külügyminiszter, a kereskedelemügyi miniszter, a Mag.yar Tudományos Akadémia, a budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, a székesfőváros polgármestere, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Magyar Külügyi Társaság, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Népszövetségi Ligák •Nemzetközi Uniója, az Interparlamentáris Unió és a Budapesti Ügyvédi Kör részéről a magyar bizottságba kiküldött megbízottak. A konferencia tiszteletbeli elnöke az igazságügyminiszter lesz. A konferencia megnyitó ülését szeptember 6-án délelőtt íi órakor tartja a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében s ugyanezen a napon délben 12 órakor kezdi érdemleges tanácskozásait is. Ez a nemzetközi konferencia a magyar közélet nagy társadalmi eseménye lesz. Az igazságügyminiszter a konferencia tagjait a magyar kormány nevében szeptember 6-án este 9 órakor teán látja vendégül, szeptember 7-ón délután 5 órakor pedig az igazságügyminiszter felesége ad teát a hölgyek részére. A Magyar Jogászegylet és valószínűleg a székesfőváros is vacsorát ad a konferencia tagjainak tiszteletére, akiket előreláthatóan a kormányzó is fogadni fog. Tervbevették végül azt is, hogy a konferencia tagjai szeptember 9-én (vasárnapon) a Balatonra és Lillafüredre rándulnak ki. A magyar bizottság a fogadás előkészítésére fogadóbizottságot alakított, amely iiek tagjaivá a következőket választotta: Auer Pál ügyvédet, Biró Bálint ügyvédet, Danilovits Pál miniszteri osztályfőnököt, Doroghi Ervin ügyvédet, Egry Aurél .udv. tan. ügyvédet, id. Eöttevónyi Olivér udvari tan., ny. főispánt, a Külügyi Társaság ügyv. alelnökét, Hallá Aurél miniszteri tanácsost, Havas Károly ügyvédet, Huszár Aladár főpolgármestert, Illés József egyetemi ny. r. tanárt, Jacobi Andor ügyvédet, Kövess Béla ügyvédet, a Budapesti Ügyvédi Ka-