Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 37. szám - Dési Géza az ügyvédkérdésről. - Részlet a Nyugdíjintézet képviselőházi vitája folyamán tartott beszédéből - A szegényvédelem túltengése

150 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 37. S7.ÁM. betartásától a kizárás, illetve törlés lehetőségét, hogy az egy egész életpályát érintő kihatásában ne csupán közigazgatási úton, hanem bíróilag, éspedig a fegyelmi eljárás garanciális szabályainak betartásával mondathassák ki. Az Ürts. 7. §-ának utolsó bekezdése, más ellenkező törvényes rendelkezések hiányában, miként azt a kir. Kúria ügyvédi tanácsa többek között az Üt. 1773/1932. sz. határozatában is kimondotta, alkalmazást nyer az ügyvédjelöltekkel szemben és javára is. (Kúria 1934. okt. 13. Üft. 3691/1904. Elnök: Finkey ; előadó,: Gál László.) Volt köztisztviselő ügyvéd képviseleti jogkorlátozásának határa. Dr. N. Ni; mint önálló működési körrel felruházott kir. törvényszéki jegyző, végelbánás alá vonatván az x-i kir. törvényszék elnökének értesítése szerint a szolgálat alól az 1932. évi február hó végével mentetett fel. Az 1930 : XXXIV. tc. 131. §-a kimondja, hogty az az ügvód, aki az ügyvédek lajstromába való felvétel előtt ítélőbíró, kir. ügyész vagy más köztisztviselő volt, hivatali működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet feleket az előtt a bíróság vagy hatóság előtt, amelynél mint bíró vagy tisztviselő működött, illetőleg amely bíróság mellé van rendelve az a kir. ügyészség, amelynek tagja volt. Ezek szerint dr. N. N., aki az x-i kir. törvényszéknél önálló működési körrel felruházott kir. törvényszéki jegyző volt, hivatali működésének megszűntétől számított három éven belül feleket az x-i kir. törvényszék előtt nem képviselhet. Ebben az irányban tehát a választmány helyesen döntött. Ámde ez a korlátozás a törvény helyes értelmezése szerint más bíróságokra, nevezetesen az x-i kir. törvényszék alá rendelt kir. járásbíróságokra, nem terjeszthető ki, miért is a választmány végzését e részben meg kellett változtatni s a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Kúria, 1934. okt. 13. Üft. 4378/1934. Elnök : Finkey; előadó : Gál \ László.) Az Ü:ts. 29. § a szerint az ügyvédi kamarák választmányának határozatai ellen a kir. Kúria ügyvédi tanácsához fellebbezésnek csak azokban az esetekben van helye, amelyekben azt a törvény kifejezetten megengedi. Az x-i Ügyvédi Kamara választmányának határozata, érdemi intézkedés nélkül, csupán felhívás a bejegyzést kérő fellebbezőhöz, hogy a felvételnek a törvényben írt, valamint az állandó gyakorlat érteimébon megkívánható feltóteleit igazolja, illetve, hogy a törvény s a vonatkozó törvényes rendeletek követelménycinek előzetesen tegyen eleget. Ilyen felhívás ellen az Ürts. és az azt kiegészítő egyéb törvényhelyek a fellebbezést nem engedik meg, miért is a rendelkező rósz értelmében kellett határozni. Eellebbező ügyvéd természetesen nincs elzárva attól, hogy ha kérelme tárgyában érdemleges határozat hozatik s azt sérelmesnek találja, ellene a törvényes határidőn belül jogorvoslattal élhessen. (Kúria 1934. okt. ' 13. Üft. 3814/1934. Elnök: Finkey ; előadó : Gál László.) Külföldi ügyvédség hírei. A Belgrádi Ügyvédi Kamara jelentése. A Belgrádi Ügyvédi Kamara hivatalos lapja, a «Branic» (Védő) legutóbbi száma egész terjedelmében közli a Belgrádi Ügyvédi Kamara évi jelentését az 1933. október elsejétől 1934. szeptember 30-ig terjedő időről. A jelentés részletesen kifejti, hogy milyen nehéz helyzetben van a jugoszláv ügyvédség, nemcsak azért, mert a gazdasági válság fokozottabban érezteti hatását az ügyvédség helyzetére, hanem azért is, mert jóformán ismétlődő szabály, hogy minden új törvény, rendelet, vagy szabályrendelet tartalmaz valami káros rendelkezést az ügyvédségre nézve. Az ügyvédségtől azt kívánják, hogy ingyenesen képviselje a szegényeket, ingyenesen védjen a büntetőbíróságok és az ú. n. államvédelmi bíróság előtt, a földmívesektől ne kapjon, vagy csak mérsékelt tiszteletdíjat, viszont a törvény nem védi meg kellőképpen az ügyvédeket a zugírászoktól, nem engedi meg az ügyvédi képviseletet a katonai és az egyházi bíróságok előtt ós az állami hatóságok előtt az ügyvédek kénytelenek egy sorban tolongani a többi közönséggel, a pénzügyi hatóságok elviselhetetlen adókkal sújtják az ügyvédeket s mindezt betetőzi egy ki nem elégítő ügyvédi tarifa. Különösen súlyosan érinti az ügyvédeket az adóhatóságok eljárása, amelyek teljesen téves külső kritériumok (látszat) alapján állapítják meg az ügyvédek kereseti adóalapjait. Az ügyvédi kamarák ez ellen a többi lat cincr-osztály okkal, orvosokkal, mérnökökkel, gyógyszerészekkel stb. együtt vették fel a harcot és ígéretet is kaptak a pénzügyminisztertől panaszaik orvoslására. Statisztikai adatok és pénztárosi jelentés fejezik be az érdekes jelentést. A statisztikai adatok szerint folyó évi szeptember 30-án összesen 672- bejegyzett ügyvédje volt a belgrádi kamarának. Az ügyvédek száma az utolsó négy évben nagyban egészbon nem változott, viszont a jelöltek száma az 1933. évi 140-ről 161-re emelkedett. Lényegileg ugyanazon panaszokat és megállapításokat tartalmazza a zagrebi ügyvédi kamara jelentése is. Kelényi Jenő, Sajtószemle. Ifj. Gergely Ernő : Valutaris bűncselekmények jogszabályai. Büntető eljárás. A mű kiegészítő részét képezi szerző külföldi, és belföldi valutatartozások fizetése és behajtása című nemrég megjelent munkájának. Úgy a jogászvilág, mint a laikus közönség már régen érezte a hiányát az összes valutaés devizajogi szabályokat és főként a büntetőjogi vonatkozású szabályokat tartalmazó könyvnek. A szerző részletesen ismerteti ezeket a szabályokat, tilalmakat és korlátozásokat, ezek megszegésének szankcióit, a vonatkozó törvényeket ós rendeleteket és mindehhez nagyon jól összeválogatta a bírói gyakorlatot és a büntetőeljárási szabályokat is. Főelőnye, hogy világos, tömör ós mégis eléggé részletes. Szerző nem ambicionálja ezúttal sem, hogy saját véleményét állítsa előtérbe, vagy de lege ferenda nyilvánítson kívánságokat, csak útmutatót akar adni a valutajog büntető vonatkozású szabályainak tömkelegébe és ezt a célját nagy gyakorlati érzékkel összeállított könyve el is éri. A tetszetős kiállítású és nagyon praktikus beosztású könyv szerző saját kiadásában jelent meg. (Ára 3*50 P.) Ügyvédi Hírlap, az Ügyvédek Reformszövetsége Tagértesítője címmel október havában új ügyvédi lap indult meg ifj. Nagy Dezső, Nyári Miklós ós Neugröschel Endre szerkesztésében. Az első szám friss tartalmából kiemelkedik a Szövetség elnökének, Varannai Istvánnak a nyilatkozata az aktuális ügyvédpolitikai kérdésekről. A házkezelés és zárgondnokság kérdéseihez Beregi Endre és Brózik Bódog szól hozzá. A húszoldalas füzet számos önálló rovatban foglalkozik az ügyvédséget érdeklő kérdésekkel. Polgári Jog. November. Klang Henrik, a bécsi felső törvényszék tanácselnöke, egyer temi tanár a törvényhozó hatalmának határai-ról október hó 6-án Budapesten tartott előadásának összefoglalását közli első helyen. Nizsalovszky Endre a ranghellyel rendelkezés sorsa Magyarországon címen írt cikkében megállapítja, hogy az eddigieken túlmenően valószínűleg még erőteljesebb lépések fognak következni a ranghellyel rendelkezés jogának háttérbe szorítása irányában, minthogy az intézmény a mi gazdasági viszonyaink között tartós érvényesülésre nem mutatkozik alkalmasnak. Ballá Ignác a legújabb jogszabályokat ismerteti. Schwartz Izidor azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy kétoldalú szerződésnél elállhat-e az egyik szerződő fél, ha a másik szerződő félnek vagyoni viszonyai miatt az ellenszolgáltatást elvárni nem lehet. Vági József a judikatúra kiemelkedő döntéseit ismerteti. B. S. Almási Antalnak azt a tételét példázza meg, hogy minden magánjogi tevékenység végeredményében az emberi összeműködés főcélját szolgálja. Ugyancsak B. 8. foglalkozik a versenyjogi populáris akciókérdésóvel. Ifj. Szigeti László Tárgyi felelősség és kármegosztás című szemléjében helyesli az 1874: XVIII. tc. szellemében kialakult bírói gyakorlatot. Grosz Imre az utóajánlati árverésről, Nyulászi Alajos a tőketartalék és ingatlanértékleírásról, ifj. Nagy Dezső az ügyvéd elsőbbségi jogáról értekeznek; utóbbi megállapítja, hogy a kérdés megoldásánál a perköltség önállóságának gondolatából és abból kell kiindulni, hogy a megítélt perköltség rendeltetése, hogy az az ügyvéd vagyoni szférájába jusson. Ne fogadjon el olyan ügyvédi vétívet, mely nincs az «OÜSz kiadványa)) jelzéssel ellátva, mert csak ezek forgalomképesek. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Frnnklln-TársMjat nyomdája : Áforni V.