Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 35. szám - Az Ügyvédvilág emlékei. - Részlet Boda Ernő rádióelőadásából

H2 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 35. SZÁM. Tál. A tárgyalás során Németh .Innon ügyigazgató rámordult a védőre : «Fejévol játszik a/ úr, ha így védi a vádlottakéit*. A pártatlan történetírók, köztük Fraknói, feljegyzik, hogy amiden a királyi hatalom elhatározta, a Martinovits-összeesküvés kipattanásakor, hogy leszámol a szabadságmozgalommal, akkor «az összes magyar igazságügyi faktorok közül ónak a magyar ügyvédek voltak a/ok, akik megrettenést nem ismerő bátorsággal, lelkiismeretességgel és elszántsággal kellek a letartóztatottak védelmén^, pedig a védelem legerősebb fegyverétől, a' nyilvánosságtól is meg voltak fosztva. Azáltal pedig, hogy a periratokat lemásolni nem volt szabad és az ügyvédek kizárólag a momóriájukrn voltak utalva, a rájuk nehezedő feladat, szinte emberfeletti volt. Az Országos Ügyvédszövetség (Igyvédniúzeumáuak kialakítása nemcsak sajátos ügyvédi érdekből, de jogszolgáltatási, kulturális, társadalomfejlődési és állami szempont Imi is fontos. A múzeum világosan mutatja be az ügyvédség, mint intézmény keletkezését, működését, és annak fejleszt ésére behatással bíró események mélyebb tartalmát. Ks mindezt szemléltető módon, történelmi adatokkal igazolja. ,\z Országos (Igyvédszövotség Ügy véd múzeumának feladata, hogy az események okai es az okozatai közötti kapcsolatokat keresse es a talált, belsőleg összefüggő eredmenyeket tudományosan szerves rendszerbe inu.ciiiiii kollekciója keretében művésziesen összefoglalja. ,\ művészies szót tudatosan használom e heh ül I, mivel az Ügyvédi hivatás teljes kifejlést* a szó és a, toll művészebének segédeszközeit feltétlenül megkívánja. Az ügyvedek l'anf heonját számos szoborral népesítjük be. Olt lesz Hajnóczy Jö:scf. Kölesei) Ferenc. Oeák Kcrenc, Kossuth Lajos szobra. Közülük Kossuth liajost annál is inkáid) nevezheti magáénak a kar, inert nemcsak gyakorlóügyvéd volt Zemplén vármegyében, majd Pesten, hanem tevékeny része volt az ügyvédség beléletében is. mert már 18iU-ben, az ügyvédségnek kari szervezetbe tömörülése előtt, amikor szóba, került az ügyvédegyesületek megalakítása, a Pesti Ogyvéd Kgycsületnek választmányi tagja volt. Deák Ferenctől, a haza bölosétől, ettől a magyar ügyvédtől származik ez a mondás: <iaz ügyvédség az az osztály, amelynek egyedid köszönheti hazánk alkotmányának maiglani fennállását*. Ha ezt Deák Kerone mondta, igaznak kell lennie. Az ügyvédek hazafias jogtudását jellemzi ez a kijelentés. Nem lehetett szolgahad. amelyről Deák Ferene igy nyilatkozott. Ez a kar valóban a jogeszmet valósította meg. hogy nagymértekben hozzájáruljon a jogállam megalapozásához és kiépítéséhez. Képletesen szólva, ha napjainkban nem volna ezen a téren tovább építeni való. s ezen építő tevékenységnek számos derék munkása nem fejthetne ki erejéhez és tudásához képest múltjához mérten elismerésreméltó munkásságot, ám e nemes munkának nemes szerszámai általános nemzeti becsű ereklyék mindenkor megérdemlik, hogy a jövő generáció számára, megőriztessenek. Az ügyvédkedés a jogtudománynak nem iparszerű, nem mechanikai, hanem művészi alkalmazása,. De ha csak ipar volna, gazdag ősi omlókei akkor is megérdemelnének egy remekbe faragott céhládát, hogy a jogi műemlékeket megőrizzük az elkalló"dástól. Budapesti Ügyvéíli Kamara. A Kamara könyvtára. Az Ügyvédi Közlöny jelentette, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárának forgalma örvendetesen emelkedett, mióta, új díszes és kényelmes helyiségébe költözött. Nemcsak a látogatók, hanem a könyveket kölesönzők forgalma, is növekszik. Minthogy azonban a kölesönzők gyakran ismételt felhívás dacára sem hozzák vissza, a könyveket, a kamara választmánya utasította a könyvtárt, hogy ezentúl csak megfelelő biztosíték letétele ellenéhen adhat kölcsön könyveket. Sajtószemle. Az Ügyvéd október 25-i száma közli Oppler llniü cikkel, amelyben hangsúlyozza, hogy a mostani helyzetben fokozottabban van szüksége az ügyvédi karnak egységre és egyetértésre, meri ilyen módon lesz súlya az érdekképviselet i szervi zk( désnek. Zeitschrift für osteuropáisches Recht. A hreslaui Osfeuropa-Insl ifnf jogtudományi osztálya 1925-ben ezen a címen szaklapot indított, amely 1927. áprilisa óta az «Ostreehh) című berlini folyóirattal egyesülve «Zeitscbrift für Ostreohtl néven jelent meg es Magyarországon is meglehetős elterjedtségre tett szeri. A folyóirat történetében az 1984-os esztendő újabb változásokat hozott. A dZeitsohrifl ftir Ostrécht» VIII. évfolyamának 1984. márciusi 8-ik füzetével megszűnt ; ugyanezen év júliusában pedig ismét «Zeitsehrifi für osteuropáisches tiecht» címen, de <ucj folyam)) (Neue Folge) jelzéssel uj lap indult. A szaklapot egeszén új szerkeszt őség jegyzi. Fó'szerkesztó'k : Walz professzor, a hreslaui egyetem rektora és báró l<\eytagh-Loringhovcn hreslaui professzor, a hágai állandó nemzetközi hívóság tagja, a felelős szerkesztő pedig Maurach Heinhart, az Osteuropa-lnsfitut előadója, akik a folyóiratot a hreslaui Institut megbízásából szerkesztik. A lap változatlanul a berlini Ueymaini-cvíx kiadásában jelenik meg. evenként 12 füzetben. Kddig a júliusi első és augusztusi második füzet jelent meg. Az első füzet bevezető cikket h'rcyt<ujli-Lorinyhoren professzor írta vSzovjetOroszország útja a Nemzetek Szövetségéhez)) címen. Cybichowski varsói professzor a lengyel alkotmány kialakulásáról értekezik. Maurach pedig a szovjetorosz polgári perrend ve zérelveit ismerteti. A lap második számába Sokolowski kaimasi professzor írt cikket a parlamentarizmusról és demokráciáról Észtországban és Lettországban : MüUcr rigai ügyvéd a házasság felbontásának lett jogszabályait. Újlaki Miklós budapesti ügyvéd a Jugoszláviában érvényes magyar jogot ismerteti; Maurach pedig a férfiak közötti fajtalanság büntethetőségének Szovjet Oroszországban történt bevezetéséről ír. A lap mindkét számát jogalkotási és irodalmi szemle egészíti ki, az utóbbi Heinz Meyer munkája. Oesterreichische Anwaltszeitung. Szeptember hó 21-i számában Ludwig Kling az 1984. július 12-i törvénnyel életbebívott «Bundesgerichtshof» intézményét ismerteti. Leápold Drucker az emberi mesterséges megt ermékenyítés jogi következményeit tárgyalja. Ludwig Lieben ügyvédi díjszabás és közjegyzői díjszabás címen a legfelsőbb bíróság két döntését veszi bírálat alá. Rudolf Braun budapesti benyomásairól ír az International Law Association itteni konferenciája alkalmából és elragadtatással emlékezik meg a város szépségeiről és a rendkívül szíves fogadtatásról. — Október 6-i számában lians Kpitzer részletes beszámolót ad az I. L. A. budapesti konferenciája működéséről és a hozott határozatokról. Georg Wolf a június hó 1-től szeptember hó 80-ig hozott osztrák törvényeket ismerteti. Emil Hofmannsthal a szövetségi alkotmány egy hézagára mutat rá, amennyiben az alkotmány szerint a legfelsőbb bíróság, ha valamely törvényt az alkotmányszerűség szempontjából aggályosnak tart, úgy a Bundesgerichtshofhoz fordulhat ennek megállapítása céljából. Más bíróság ezt nem teheti meg. Minthogy a perek 5000 Schilling perértékig nem kerülhetnek á legfelsőbb bíróság elé. ezért az alsóbb bíróságok kénytelen az értékhatárra való tekintettel további jogorvoslattól elzárt perekben az aggályos, sőt egyént sen alkotmányellenes törvényeket alkalmazni. A helyes megoldás szerző szerint az értékhatárok lényeges leszállítása lenne, annál is inkább, mert ma a legfelsőbb bíróság nincs túlterhelve, márpedig a túlterhelés volt annakidején az indoka az értékhatár felemelésének. Róbert Bartsch a közigazgatási bíróság előtt folyó perek időtartamát vizsgálja és megállapítja, hogy az utolsó években az eljárás befejezésének átlagos időtartama 7—9 hónap volt. — Az október 20-i számban Paul Herzog «l)ie verwaltungsgericht licben Kompét enzen des Bundesgerichl shofes» című cikkében hatásköri kérdéseket fejteget. J. A. C. Grant, a kaliforniai egyet (in tanára Roosevelt újjáépítési törvényhozásáról és a legfelsőbb bíróságról ír rövid cikket, amelyben ismerteti a bíróság állásfoglalását az új törvények alkalmazását illetőén. Georg Janner «Refonn des EhrenbeleidigungsAvosi n» című cikkében ismertéti az 1984. augusztus 17-i szövetségi törvényt, amely az előbbi becsületvédelmi rendelkezésekkel szemben nemi eltérést mutat, különösen perrendi vonatkozásban. Georg Wolf folytatja cikksorozatai, amelyben a köztársaság törvényhozását június hó 1-től szeptember hó 80-ig ismerteti. Felelős szerkesztő: l)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 8, (Tel.: 20-S-9B.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Abrai V.