Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 27. szám - Kamaránk újjáalakított székházáról

110 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27. SZÁM. 2. A vállaji községi jegyző 1933. február 28. napján kelt «ideiglenes házassági szerződést)) készít, amely szerint a vőlegény szülei külső ingatlanokat és gazdasági felszerelési tárgyakat adnak át fiuknak, a mennyasszony szülei pedig készpénzhczományt* egy ingatlant, valamint kelengyét. A vőlegény azonban az átvett ingatlanok vételárát megfizetni tartozik, amellett életjáradéki szolgáltatásokat nyújt s az átvett ingatlanok egy részét életjáradék cin.én haszonélvezetül engedi át. Ez ellen a szerződés ellen a jegyzőnek némi aggályai lévén, újabb szerződést készített, amelyet már ajándékozási szerződésnek tüntet fel s amelyben a vőlegény szülei, akik az ajándékozók, a maguk részére «utóörökösödési jogot» kötöttek ki. 3. A tiszanánai jegyző 1932. március 2. napján jegyzőkönyvet vett fel, amelyben özv. K. I.-né előadja, hogy 1930. december havában végrendeletet készített. Azóta viszonyai változtak s ezért végrendeletét megakarja semmisíteni. Mivel azonban a kezei között nincs, ezért a jegyzőkönyvet aláírt négy tanú előtt kijelenti, hogy végrendeletét megsemmisíti s ha azt halála után bárki felbontaná és érvényesíteni akarná, az a hagyatéki bíróság részéről a jegyzőkönyv alapján érvénytelennek tekintendő és megsemmisítendő legyen. A jegyzőkönyvet a fél keresztvonásával látta el, négy tanú és a jegyző azt egyszerűen aláírták. Özv. "K. I.-né most már nyugodt lehet, hogy végrendelete hatálytalan, hiszen az örökösödési ügyek legfőbb hatósága a jegyző, kimondotta, hogy az a hagyatéki bíróság által érvénytelennek tekintendő. Ha mégsem lesz érvénytelen a végrendelet, szegény özveg}r K. I.-né tévedett, aminthogy végzetesen tévedett a községi jegyző a végrendeletet visszavonó nyilatkozat alakiságai tekintetében. 4. A poroszlói községi jegyző készítette a nemes egyszerűségre, amellett azonban az értelmetlenségre iskolapéldát nyújtó alábbi adásvételi szerződést : «Mely Lázók Imre, Lázók Róza, — Farkas Lajos és Farkas Franciska mint eladók. 1. Eladók eladják, vevők megveszik a poroszlói 1516. számú betétben A + 1 sor 216. hrszám alatt felvett ingatlant a hozzákerített telekkönyvezetlen köztérrel együtt tehermentesen 160 P., azaz egyszázhatvan pengő vételárért. 2. A vételár kifizettetett, eladók annak átvételét elismerik és nyugtatják és a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését megengedik. 3. Vevők a megvett ingatlannak mai napon birtokába lépnek s ettől fogva húzzák hasznait, de viselik terheit, így az adót is. Szerződés felolvasva aláíratott. Poroszló, 1927. évi Lázók Imre k. v. + Lázók Róza k. + v. Farkas Lajos k. + v. Farkas Franciska k. + v. Előttünk : Olvashatatlan aláírás s. k. Okiratíró, magyarázó és névíró, Csaba Gergely s. k. Gál Imre s. k.» A szerződésből csupán csak azt a jelentéktelen csekélységet nem lehet megállapítani, hegy kik a vásárlók s hogy a szerződés mikor kelt. Az tiszta véletlen, hogy a szerződésen keresztvonással szerződő egyik eladó még 1906-ban elhalálozott. 5. Hogy a magánmunkálatok tekintetében a községi jegyzők mily formák között dolgoznak, arra bizonyíték az alábbi szövegű idézés : «Idézés. Özv. Gyarmati Józsefné -i lakost felhívom, hogy haszonélv. törlése végett az 1. számú irodában az 1934. évi június hó 21. napján d. e. 8 órakor a törvényes következmények terhe mellett jelenjen meg 1934. június 18 s. k., főjegyző. P. H.» A. törvényes következmények terhe alatt megidézett felet a jegyző úr egyszerűen magánmunkálati ügyben idézte magához. Próbált volna csak ez a szegény fél ezekután azzal a magánmunkálattal ügj^védhez, vagy közjegyzőhöz fordulni. Szemle. Az ügyvédi munkaterület megvédéséről gyakran hallunk különböző helyekről magasztos szólamokat és kecsegtető ígéreteket. Közben a könyvszakértők, ingatlanügynökök, incasso-irejdák és hasonló vállalkozások, élükön a községi jegyzőkkel, vígan folytatnak olyan tevékenységet, amelynek elvégzésére csak az ügyvéd hivatott. A kir. Kúria nem hangos szólamokkal, hanem tettekkel nyúl ehhez a kérdéshez. A P. IV. 3739/1933. számú ítélettel eldöntött esetben 10,000 pengő körüli igénye volt Makó városával szemben jogtalanul beszedett kövezetvám visszatérítése iránt. Igényének érvényesítésével az alperes fuvarlevélfelülvizsgáló irodáját bízta meg. Utóbbi, hogy a követelést saját nevében érvényesíthesse, azt magára engedmény ezt ette és a követelés behajtásáért 40% jutalékot kötött, ki. A felperes a megbízási szerződés és az engedmény hatálytalanítása iránt indít keresetet. A kir. Kúria — a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatva — a következő indokolással ad helyt a keresetnek : «Az 1922 : XII. te. 34. §-ának 7. pontja értelmében «a fuvarleveleket felülvizsgáló iroda azoknak az ipara, akik fuvarozási ügyletből kifolyólag a fuvarozóval szemben támasztható követeléseket akár a maguk nevében, a maguk számlájára, akár az igényjogosult nevében és számlájára ker esetszer üleg érvényesítenek)). E meghatározás szerint tehát a nem fuvarozó közlekedési vállalattal (vasút), hanem a kövezetvám szedésére jogosulttal (város) szemben, nem a fuvarozási ügylet, hanem a vámszedési jogot engedélyező okirat és a vámszedést szabályozó jogszabályok alapján érvényesíthető vámvisszatérítési igények érvényesítése -— még ha keresetszer ideg történik is — nem tartozik az engedélyhez kötött fuvarlevélfelülvizsgáló ipar körébe. Ebből következik, hogy az adott esetben, amikor az alperes, mint fuvarlevél-felülvizsgáló iroda tulajdonosa, az A)-/, alattival elfogadott megbízás alapján, kikötött díj ellenében a felperes érdekében Makó városánál eljárt és a felperes részére a polgármesterhez beadványokat készített, olyan teendő ellátására vállalkozott, amely az ő iparának körébe nem tartozik. Alperesnek ez a vállakózása a peresfelek közötti jogviszony valódi tartalma szerint lényegiig nem egyéb, mint megbízás a szóbanforgó kövezetvám visszatérítése körül a felperes cég jogainak hatóság, esetleg bírósáu előtti képviseletére. Ezt pedig üzletszerűen vagy díjért — arra való jogosultság nélkül — űzni, a hatósághoz beadványt készíteni és ilyen teendők ellátására ajánlkozni a Ppélt. 16. §-a értelmében nem szabad; ennélfogva a peresfelek között az A)-/, alattival létesült megállapodás, mint törvénybe ütköző, eredetileg érvénytelen. Eltekintve attól, hogy a megbízást bármelyil fél bármikor felmo7idhatja, így a megbízás felmondásának az engedményezéssel célzott kizárása amúgy is hatálytalan. Jogszabály, hogy ha valamely ügylet eredetileg érvénytelen, úc,y érvénytelen az annál biztosítására szolgáló mellékügylet is. A;? A) •/. alatti megállapodás érvénytelenségi' folytán tehát a C) •/. alattiban foglalt engedmény is érvénytelen». Sajtószemle. Kereskedelmi Jog. Schwartz Tibor törvényszéki bíró a megbízási ügyletnél előforduló kártérítés kérdéséről ír. Két vonatkozásban teszi a kérdést vizsgálat tárgyává : a megbízott és a megbízó szempontjából Vizsgálja a magánjogi javaslatot. Hivatkozik többek között a Kúriának egy határozatára, amely szerint • kártérítési igény méltányossági alapon is megállapítható a megbízó vétkessége nélkül is azért a kárért, amelyet a megbízott harmadik személynek okoz. Ezen az alapon érvényesülnie kell a • megbízott kárszenvedése esetén is a kártérítési igénynek. Rapoch Géza «A közkereseti társaság jogi személyisége)) című cikkében arra a megállapításra jut, hogy a gyakorlati életben nem okoz több nehézséget egy közkereseti társaság összes tagjai személyében beállott változás, mint amely nehézség szükségképpen felmerül, ha bármely bejegyzett cég alatt új birtokos folytatja a kereskedelmi üzletet. Szenté Andor «Márkacikkrendszer és karteltörvény» című cikkében megállapítja, hogy a karteltörvény szövege alapján nem lehet kétséges, hogy a márkacikk reverzális rendszer érvényességének előfeltétele a miniszternél való bemutatás. A gyakorlati életben ezt gyakran elmulasztották és így tág tér nyílik a tisztességtelen versenynek. — A lap mellékletekónt megjelenő Munkajogh&n Berezel Aladár az 1933-as év munkajogi gyakorlatáról ír folytatólagos cikksorozatot. Csehszlovák Jog május 31-i számában Hartmann Artúr ismerteti az 1931 : IV. tc. juelikatúráját. Az eltartás, nevelés, vagy ellátás igénylésére jogosult személyek védelmét tárgyalja a rendelkezés. Igen gyakran alkalmazzák és ezért a három elmúlt év tekintélyes joggyakorlatát érdemes volt összefoglalni. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u.3. (Tel.: 2Ö-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.