Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 28. szám - Ünnepi díszgyűlés. - A Budapesti Ügyvédi Kamara és az Országos Ügyvédszövetség által a Nemzetközi Jogi Egyesület budapesti konferenciája tagjainak tiszteletére szeptember 7-én tartott díszgyűlésen elhangzott beszédek

IV. évfolyam. 28. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1934. szept. 15. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr.Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. X Ünnepi díszgyűlés. — A Budapesti Ügyvédi Kamara és az Országos Ügyvédszövetség által a Nemzetközi Jogi Egyesület budapesti konferenciája tagjainak tiszteletére szeptember 7-én tartott díszgyűlésen elhangzott beszédek. (Pap József és Kövess Béla francia nyelven, Király Ferenc angol nyelven mondották el beszédüket.) — I. Pap József beszéde: A Budapesti Ügyvédi Kamara, mint törvény útján létesített igazságügyi hatóság, és az Országos Ügyvédszövetség, mint a magyar ügyvédségnek társadalmi egyesülete nevében szívemnek egész melegével tiszteletteljesen és szeretettel üdvözlöm nagyon kedves vendégeinket és elsősorban az International Law Associationnak a külföld különböző részeiből idesereglett tagjait. Köszönöm Önöknek a magyar ügyvédség nevében, hogy látogatásukkal megtiszteltek bennünket. Különös örömömre szolgál, hogy ezen teremben üdvözölhetem a tisztelt Urakat, amely terem a mi tanácskozásainknak és határozathozatalainknak a színhelye. Akár az igazságszolgáltatás nagy problémáival foglalkozunk, akár pedig nagyjelentőségű kari kérdések vannak napirenden, két nagy gondolat vonul végig az ügyvédi kar tanácskozásain, két gondolat tartja lekötve lelkünket és szívünket : a magyar nemzeti állameszme és ezeréves multunk jogtörténeti fejlődése, további biztosítása, és a régi nemes tradíció. Magyarország ezer év óta áll fenn és teljesíti jó és rossz időkben, a békének áldásos időszakaiban, de a vérzivataros időkben misszióját a Dunamedencében a kultiira és civilizáció terjesztése körül. Nékünk magyaroknak sikerült ezer éven át ősi alkotmányunkat megvédeni és megtartani. A magyar alkotmány nem írott, de történelmi alkotmány, amely körülbelül egyidős és egyvágású Anglia alkotmányával. A magyaroknak az alkotmányos szabadság és függetlenség követelményei iránt mindig különösen fejlett érzékük volt és jogalkotó géniuszuk valósította meg a Szent Korona elméletét. A magyar alkotmányt röviden, de plasztikusan leghelyesebben a Szent Korona elmélete jellemzi, amely összekötő kapcsot képez az államélet összes ténj^ezői között. A Szent Korona tehát a nemzet-egész szimbóluma és az államot reprezentálja. Az államfő a Szent Korona feje (caput sacrae regni coronae) és az állampolgárok a Szent Korona tagjai (membra sacrae regni coronae). Minden főhatalom tehát a Szent Korona hatalma és az állami szuverénitás alanya a Szent Koronában szimbolizált és reprezentált állam. A Szent Korona tana matatja legjobban, hogy a magyar államhatalom nem magánhatalom, hanem közhatalom. A magyar ügyvédség mindig törhetetlen bajnoka volt a magyar alkotmánynak, és : ö'ndicsekvés nélkül megállapíthatjuk, hogy elévíthetetlen érdemei vannak az alkotmány megvédelmezésében és fejlesztésében. Magyar ügyvédek, és ezek között Deák Ferenc és Kossuth Lajos álltak azon küzdelmek élén is, amidőn 1848-ban a rendi alkotmányról áttértünk a parlamentáris kor mány formára. Deák Ferenc, a haza bölcse, akinek a szobra e teremben áll és akinek a lelke és szelleme lelkesíti és vezeti a magyar ügyvédséget közjogi hivatása teljesítésében, az a Deák Ferenc, aki 1867-ben létesítette a kiegyezést a magyar nemzet és a Habsburg dinasztia között, azt mondotta : «Ezen tiszteletreméltó kar az, melynek alkotmányunk fenntartását elsősorban köszönhetjük, melynek alkotmányunk védelméért adósai vagyunk.» A magyar ügyvédség bebizonyította azt, hogy az ügyvédi hivatás nem merül ki az ügyfél érdekeinek a védelmében, példa erre Kossuth Lajosnak élete és gigászi küzdelmei, melyet a magyar alkotmányért, szabadságért és függetlenségért vívott. Az ügyvédek a jognak felszentelt papjai, és így a mi felfogásunk szerint a magánérdekek védelmében az emberi szenvedélyek és gonosz indulatok között mindig érvényre akarják emelni a jog és igazság eszméjét. A világháború után hazánkat kegyetlenül megcsonkították, a Trianoni béke folytán elvesztettük Szent István birodalmának kétharmadát, és több, mint három és fél millió magyar került idegen uralom alá, de mindezen csapások és szerencsétlenségek közepette a magyar nemzet nem veszítette el sem az ősi alkotmányhoz való ragaszkodását és hitét, sem bizalmát a magyar igazság érvényesülése iránt. Önök, tisztelt Kartársaink, akik szintén jogtudók, ügyvédek, jogtanárok, szóval a jognak és az igazságnak fanatikusai, talán igazat fognak adni a magyar ügyvédségnek, amely minden gondolatával, szívének minden érzésével és erkölcsi erejének öszszes energiájával ragaszkodik az ezeréves határokhoz és kívánja a mentül előbb való békés útoni jóvátételt. Eemélem, hiszem és kérem, hogy értsék meg, hogy a magyar ügyvédi kar legfőbb élethivatásának" tartja azt, hogy meg kell szüntetni azokat a nagy igazságtalanságokat, amelyekbe a háború után belesodorták ezt a sokat szenvedett és jobb sorsot érdemelt nemzetet. Kérve kérem, értsék meg a magyar nemzetnek nagy fájdalmát, mérlegeljék ezen nemzet politikai elhivatottságát és múltját, s legyenek munkatársaink a felvilágosítás terjesztése, az igazság keresése és érvényésítése körül. * II. Eészlet Kövess Béla beszédéből: Nagyon hiányos volna az a különben is csak vázlatos kép, melyet Önöknek a magyar ügyvédség helyzetéről- egy ilyen rövid előadás keretében adhatok, ha nem emlékezném meg a magyar ügyvédség egyik legnagyobb bajáról, a túlzsúfoltságról. A nyolcmillió lakosú Magyarországon összesen körülbélül 6000 ügyvéd van. Ezek közül 3200 Budapesten működik. Nincs tévedés, jól hallották, 3200 gyakorló ügyvéd van Budapesten. Ilyen horribilis létszám mellett még egészséges, lüktető gazdasági élet, nagy forgalom sem adhatna illő megélhetést ennyi intelligens, nagyképzettségű embernek. De ez a nagy tömege a fővárosban összezsúfolt ügyvédeknek egyenesen katasztróí