Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 47. szám - Részt vehetnek-e külföldi ügyvédek az osztrák bíróságok előtti bizonyítási eljárásban?

47. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 191 ilyen eljárásokban, minthogy az osztrák perrendtartás nem zárja ki, hogy a felet több meghatalmazott képviselhesse. Egy 1919. február 9-én kiadott törvény azonban (állami törvénytár 95. sz.) úgy rendelkezik, hogy azok az ügyvédek, akik a régi Ausztriának olyan tartományában laknak, amelyik ma már nem tartozik az osztrák köztársaság területéhez, az osztrák köztársaság bíróságai előtt is képviselhetnek feleket, ha és amennyiben az ő államukban a viszonosság fennáll. Ha a viszonosság kérdésében kétely támad, úgy az igazságügyi állami hivatal kötelező véleménye szerzendő be. Ilyen viszonosságot egyetlen államban sem találunk, úgyhogy tulajdonképpen az osztrák köztársaságban a régi Ausztria ügyvédjei nem bírnak képviseleti joggal. Ha ezt a törvényt, mint lex specialis-t fogjuk fel, arra az eredményre kellene jutnunk, hogy a régi Ausztria ügyvédjei még olyan ügyekben sem járhatnak el, amelyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező. Magyarországra természetesen ez a törvényes rendelkezés nem vonatkozik, úgyhogy magyar ügyvédeknek osztrák bíróságok előtti közbenjárását 2000 S-cn aluli értékű ügyekben lehetségesnek látom, éppígy a magyar ügyvéd másodképviselői szerepét is. Ezzel szemben a 2000 S-en felüli perekben magyar ügyvéd osztrák megkeresett bíróságok előtti közbenjárását nem tartom a jog szigorú értelmezése mellett megengedettnek. A magyar Pp. 95. §-a szerint viszont magyar bíróságok előtt külföldi ügyvéd közbenjárása minden esetben ki van zárva. Helmer egy 1920. évben a Gericht; Zeitungban megjelent cikkében még messzebb megy : külföldi ügyvédnek osztrák perekben való közreműködését zugirászatnak minősíti és megengedhetetlennek tartja. Ezt az álláspontot nem tartom helyesnek. Amennyire az én gyakorlatomban tapasztalhattam, magyar és osztrák ügyvédeknek a másik államban mellék-képviselőként való szereplése általában nem ütközött akadályokba. A gyakorlatban — megfigyelésem szerint — sohasem merült fel kifogás ez ellen, ha a belföldi ügyvéd az ügyben alaposan tájékozott külföldi kollégáját a perbeli képviseletbe bevonta. Sajnálatos, hogy most a wieni felsőbíróság ezt a kérdést tisztán jogi szempontból felülvizsgálni kénytelen. Félek, hogy ez a döntés az eddigi gyakorlatot sok esetben hátrányosan fogja befolyásolni, illetve meg fogja nehezíteni. Deutsch Maurus. Budapesti Ügyvédi Kamara. Gyászközgyűlést tartott a Budapesti Ügyvédi Kamara december 17-én az öngyilkos ügyvédek emlékére. Pap József elnök nagyszabású megnyitó beszédében ismertette az ügyvédi kar mai tragikus helyzetének okait és előzményeit. Utána Nagy Emil tartott «Az ügyvédség sorsa» címen nagy hatású előadást. Reámutatott arra, hogy az ügyvédi kar mai tragikus helyzetének előidézésében legnagyobb szerepe kétségtelenül a trianoni békeszerződésnek van. Trianon elvette Magyarország területének 71 %-át és az elrabolt területrészről az intelligencia túlnyomó része a megmaradt 29 %-nyi területre menekült. Csonka-Magyarország intelligenciájának tragikus helyzete ezen okból súlyosabb, mint bármely más ország intelligenciája. Ha a búza ára megjavul, az agrártársadalom és ennek révén az ipar és kereskedelem is megint talpra fog állni, de a honorácior-osztály Trianont belátható időben — revízió nélkül — nem fogja kiheverni. Ámde a magyar ügyvédi kar helyzetét Trianonon kívül még súlyosabbá teszi, hogy munkaterületébe utóbbi időben idegen elemek tolakodtak be. Az egyik idegen elem a községi jegyző. Nagy Emil művészi plasticitással festette meg a falusi közigazgatás mai képét. A községi jegyző vállán kellene nyugodnia a közigazgatás legnagyobb terhének. A községi jegyző a fundamentum, melyen az egész állami adminisztráció nyugszik. Ámde az adminisztrációnak erről a legfontosabb tényezőjéről nem történik kellő gondoskodás, hanem tisztességes megélhetésének biztosítása végett az állam megengedi, hogy idegen területen szerezzen mellékjövedelmet. Az eredmény : a közigazgatás rossz, mert a községi jegyző nem szentelheti minden idejét hivatásának, a községi jegyző magánmunkálata rossz, mert nem ért hozzá és az ügyvédség kétségbeesve kénytelen tűrni, hogyan csúszik ki a talaj lábai alól. Nagy Emil beszédének ezt a részét tomboló tetszéssel fogadta a hallgatóság. Magható volt, midőn az ünnepi szónoklat után egyes ügyvédi pártok vezetői Gerlóczy Endre, Wenczel Árpád, Blauner Mór, Ács Jenő, Pajor Rezső, Kadosa Marcell, Váradi Imre, Bárd Imre, Fábián Béla emelkedtek szólásra, hogy néhány kegyeletes szóval megemlékezzenek az ügyvédi kar tragikus helyzetének áldozatairól. Az igazságügyminiszter megbízásából Tasnádi Nagy András államtitkár vett részt a közgyűlésen, aki nagy melegséggel köszönte meg Pap József üdvözlését és bejelentette, hogy az igazságügyminiszter rövidesen megtartja az ankétot annak megbeszélése végett, mely reformok volnának megvalósíthatók a kar érdekében. A közgyűlés lelkes tapssal fogadta az államtitkár beszédét. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Miskolci és a Pécsi Ügyvédi Kamara tisztújító közgyűlései. Vasárnap — folyó hó 17-én — tartotta meg úgy a miskolci, mint a Pécsi Ügyvédi Kamara hetek óta tartó izgalmas választási harc után tisztújító közgyűléseit. Miskolcon hat lista indult és mire 60 év óta még nem volt példa, a Kamara 289 tagja közül 279 leszavazott. A szavazatokat csak a késő éjszakai órákban sikerült összeszámlálni. Elnökké : Rock Aladárt, elnökhelyettessé : Hollander Bélát, ügyésszé : Kellner Miklóst választották meg a régi tisztikar helyébe, míg titkárrá egyhangúlag, most már negyedízben, ismét Forgács Dezsőt, pénztárossá pedig Tolnay Andort választották meg. A 18 tagból álló új választmányt p ez a közgyűlés választotta meg. Pécsett ugyancsak nagy harc előzte meg a választást. Leadatott összesen 270 szavazat, amelyből 179-et Piacsek Zoltán, a megválasztott új elnök kapott. Alelnök Kelemen Mózes, titkár Frankó Zoltán, pénzt áros Büchler Dávid lett. Mindkét elnököt és munkatársait a legnagyobb szeretettel üdvözöljük új hivatalukban, amely a legnagyobb megtiszteltetést jelenti, amiben csak ügyvéd részesülhet, és bízunk benne, hogy az ügyvédi közélet számára nagy nyereséget jelent megválasztásuk. Mindkét választásnál egy-egy fontos elvi álláspont nyilvánult meg. A miskolci választás tanúsítja, hogy az ügj^védség végre teljes tudatára ébredt annak, hogy sokkalta komolyabb időket élünk, semhogy az ügyvédi kamarai választásoknál más szempontok érvényesülhessenek, minthogy a kar legjobban felfogott érdeke kit kíván a kamara élén látni, mutatja ez a választás azt is, hogy a kar végre szakított azzal a felfogással, hogy akit egyszer valamely tisztségre megválasztottak, az illető tisztséget, mint életfogytig tartó hitbizományt tekinthesse. A pécsi választás is bizonyítja, hogy ha az ügyvédség szeretettel befogadja js maga körébe azokat, akik a bírói pályáról özönlenek az ügyvédi pályára, azért az ügyvédi kar tehetségekben még nem annyira szegény, hogy a más pályáról beözönlöttek közül kellene vezetőt választania, de bizonyítja azt is, hogy az ügyvédség, mint szabadfoglalkozású pálya, elsősorban olyanokat akar vezetőkül, akik az ügy l elek kel szemben is teljes szabadságot élveznek, szemben azokkal a megkötöttségekkel, amelyek a püspökségek, hitbizományok, bankok stb. ügyészeinél a megbízójukkal szemben való viszonynál fogva jelentkeznek. Hírek a bíróságok köréből. Gépíróverseny a budapesti kir. járáslíróságon. Páratlanul nagy izgalom mellett folyt le az a gépíróverseny, amelyet az Országos Ügyvédszövetség rendezett Nelky Elek járásbírósági elnök úr védnöksége alatt a budapesti központi kir. járásbíróságon, az Ügyvédszövetség bírósági gépírószolgálata keretében alkalmazott gépíró irodagyakornokok között. A versenyen részt vettek a budapesti központi kir. járásbíróság, az I—III. ker. kir. járásbíróság és a pestvidéki kir. járásbíróság gépíró irodagyakornokai, összesen 70-en, akik december 11-én és december 12-én előmérkőzésben vettek részt hat csoportra osztva. Az előmérkőzésből összesen 13-án kerültek a döntőbe, akik között a végleges mérkőzés december 18-án folyt le a Moldoványi István járásbírósági elnökhelyettes elnöklete alatt működő jury jelenlétében, amely jurybe 4—4 , tagot a bíróság és az Országos Ügyvédszövetség delegált. A versenyben résztvevők először diktálás után egy jegyzőkönyvet írtak le, melyet a jury a helyesség és a külalak szempont jából bírált felül, azután minden résztvevő egy ítéletet tartozott lemásolni, amelynek leírásánál a helyesség és a külalakon kívül már az időtartam is elbírálás tárgyát kó-