Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 47. szám - Részt vehetnek-e külföldi ügyvédek az osztrák bíróságok előtti bizonyítási eljárásban?

192 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 47. SZÁM. pezte. A verseny eredménye azt bizonyítja, hogy a bírósági gépírószolgálat gépíró irodagyakornokai túlnyomó többségben igen kiváló gépírók, a gyó'ztesek egyenesen szenzációs eredményeket produkáltak. A döntó'be került gyó'ztesek névsorát és végleges helyezését az alábbiakban közöljük, megjegyezvén, hogy az egyes nevek melletti számok a versenybizottság által megítélhetőnek talált pontszámokat jelzi: I. díj Schafer Teréz 354, II. díj Udvary Tibor 889, III. díj Németh Anna 888, IV. díj Molnár Erzsébet. 886, V. díj Berecz Mária 826, VI. díj Füzéry Ilona' 821, VII. díj Adorján Ibolya 816, VIII. díj Hofhauser Béla 811, IX.Baumann Edit 293-5, X. díj Unger Erzsébet 276, XI. díj Szikszay Györgyné 267, XII. díj Kakas Júlia 259 "5, XIII. díj Travnyik Teréz 255-5. Az ünnepélyes díjkiosztás december 20-án történt, mikor is 25-en részesültek pénzbeli jutalmakban és kaptak elismerő oklevelet, ezenkívül azonban a verseny minden résztvevője értékes karácsonyi megajándékozásban részesült. Bírósági gépírószolgálat. Az Országos Ügyvédszövetség bírósági gépírószolgálata iránt mindenkor tanúsított megértő támogatásának újabb tanújelét adta a budapesti kir. törvényszék elnöke, Lukáts Jenő 1933. december 15-én kelt rendeletével, amellyel utasításba adta, hogy az államkincstár tulajdonát képező írógéppel bármikor készített jegyzőkönyvről is mindenkor másolat készítendő és az az ügyvéd uraknak a meghatározott ellenérték fejében kiszolgáltatandó. Ezen rendelkezés folytán i. t. ügyvédkartársaink nemcsak olyankor részesülhetnek az iratmásolatok kedvezményében, amidőn a jegyzőkönyv az Ügyvódszövétség tulajdonát képező írógépen vezettetik, hanem azon kivét eles esetekben is, amikor a jegyzőkönyvvezetés bármely okból a kir. kincstár tulajdonát képező írógépen történik. Országos Ügyvédszövctsóg. A ül. Országos Ügyvédi Értekezlet, amelyet a kamarák és az Országos Ügyvédszövetség osztályainak kiküldöttei 1933. december 9-én Budapesten tartottak meg és amelynek lefolyásáról legutóbbi számunkban tettünk jelentést, az alábbi határozatokat hozta : A) Felkéri az Országos Ügyvédi Értekezlet az igazságügy miniszter urat, hogy odahatni kegyeskedjék, miszerint a zugirászatról és az okirati kényszerről szóló javaslat a törvényhozás által az ügyvédség érdekeinek megfelelően mielőbb intéztessék el, egyúttal az illetékkérdés tekintetében úgy az amnesztia, mint az öt év alatt történő leróhatás, úgyszintén a leletezés körüli visszaélések megszüntetése iránt történjék intézkedés. Az Ügyvédi Nyugdíjintézet vagyoni helyzete és szerkezete tekintetében felkéri az Értekezlet a miniszter urat mindazoknak a reformoknak megvalósítására, amelyek a tőketartalék gyűjtésének jelenlegi rendszerét megváltoztatják és az ügyvédség terhét megfelelően csökkentik. Felkéri az Értekezlet az Országos Ügyvédszövetség elnökségét, hogy egységes memorandumban foglalja össze a különböző ügyvédi szervezetek által hangoztatott sérelmeket s azt az ügyvédi kamaráknak s a Szövetség helyi szerveinek megvitatás végett küldje be. B) Az Értekezlet a kar jövendő sorsa felett érzett mélységes aggodalommal állapítja meg, hogy a m. kir. kormánynak a gazdavédelemre vonatkozó rendeletei az amúgy is már végveszélybe jutott magyar ügyvédségnek a teljes pusztulást jelentő katasztrófáját idézték elő. Az Országos Ügyvédi Értekezlet felemeli tiltakozó szavát az ellen, hogy a Kar a közvéleményben továbbra is akként szerepeljen, mintha erre a méltatlan elbánásra magatartásával okot szolgáltatott volna és rámutat arra, hogy a mindinkább kimélyülő gazdasági válság okait egyrészt az elháríthatatlan világjelenségekben, de másrészt azokban a kormányzati intézkedésekben kell keresni, amelyek a közteherviselés arányosságára vonatkozó elvek sérelmével igyekeztek a megoldás útját és az orvoslás eszközeit megtalálni. Ugyanezért az Országos Ügyvédi Értekezlet elhatározza, hogy a Kar egészét megillető erkölcsi és társadalmi megbecsülésből semmit elvenni többé nem enged, gazdasági életfeltételeinek visszaállításához pedig tömör egységben ragaszkodik és az ügyvédi hivatás védelmében a legnyomatékosabban kívánja, hogy 1. a gazdavédelmi rendeleteknek az ügyvédi költségek érvényesítését korlátozó rendelkezései a legsürgősebben akként módosíttassanak, hogy a méltányosság és a gazdasági lehetőség szempontjainak összeegyeztetése mellett az ország ügyvédségének léte ós a fennmaradása biztosíttassák ; 2. hogy átmeneti intézkedések helyett a gazdaadósságok kérdése mielőbb véglegesen rendeztessék ; 3. hogy az ügyvédség és általában a szellemi szabadfoglalkozásúak közterhei a gazdasági viszonyokkal teljes összhangban és az egyenlő elbánás elve szerint mérsékeltessenek, a fennálló adó- és illetékhátralékok megfizetésére pedig az ügyvédségnek, valamint más szellemi szabadfoglalkozásúaknak is egyenlő részletfizetési kedvezmény adassék ; 4. hogy az ügyvédek javára a gazdaadóssal szemben fennálló jelzálogos követelések adók és illetékek fizetésére felhasználhatók legyenek ; 5. hogy a múltra nézve mindazoknak a törvénykezési és telekkönyvi illetékeknek behajtása felfüggesztessék, amelyek a gazdavédelmi rendeletek folytán csupán a rendelet korlátai között folytatható ügyekben merültek fel ; 6. hogy ama illetékek előlegezési kötelezettsége alól, amelyek a gazdavédelmi rendeletek folytán egyelőre meg nem térülhetnek, az ügyvédség felmentessék ; 7. hogy a védett birtokkányilvánítás előtt keletkezett peres és végrehajtási költség után kamat felszámítása biztosíttassék ; 8. hogy a gazdavédelmi rendeletekben biztosított kamatkedvezmények más természetű tartozásokra is kiterjesztessenek, a telekkönyvi és magánjogi jogszabályok pedig a gazdavédelem kérdésében előreláthatólag még nagy számban kiadandó rendeletekben csak az elkerülhetetlen szükség által indokolt keretben érintessenek ; 9. végül, hogy a gyakran változó rendelkezések az áttekinthetőség és a jogbiztonság követelményeinek megfelelőleg időrőlidőre kiadandó hivatalos gyűjteményben foglaltassanak össze. (Folytatjuk.) Ügyvédi Egyesületek. Az Ügyvédek Érdekvédelmi Pártjának december 13-án megtartott társasvacsoráján igen nagy számmal képviseltette magát valamennyi budapesti ügyvédi párt. A vendégeket Győri Ákos, az összehívó párt elnöke üdvözölte, majd Offler Emil, a Budapesti Ügyvédi Kamara másodelnöke, Gerlóczy Endre kamarai ügyész, Blauner Mór kamarai főtitkár, Fábián Béla országgyűlési képviselő, Kadosa Marcell, az Országos Ügyvédotthon elnöke, Kramer Emil, Vészi Mátyás és Szőke Sándor szólaltak fel és sürgették a kar panaszainak orvoslását és régi kívánságai teljesítését. Szemle. Harasztosi Király Ferenc budapesti ügyvédet, az Országos Ügyvédszövetség ügyvezető alelnökét a Kormányzó Úr a magyar kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Ezzel megint olyan kartársunk jutott legfelsőbb elismeréshez, akinek személye és ügyvédközéleti tevékenysége méltán reászolgált erre a kitüntetésre. Mindazok, akik Király Ferenc fáradhatatlan és hozzáértő munkásságát az Országos Ügyvédszövetség újjászervezése terén figyelemmel kísértük, akik jól tudjuk, milyen kitűnő, nagy képzettségű egyénisége ő a magyar jogászi közéletnek, őszinte örömmel és melegséggel gratulálunk igazán kiérdemelt magas kitüntetéséhez. Sajtószemle. Csehszlovák Jog. Novemberi számába Habos Ármin ügyvéd hozzászól «Adójogász» folytatólagos cikksorozatához, és ugyanebben a számban válaszol rá a cikksorozat szerzője. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.