Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 24. szám - A tudományegyetem tiltakozása a közigazgatási minősítésnek a Műegyetemre való átvitele ellen

III. évfolyam. 24. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. június 17. ii ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr, Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. A tudományegyetem tiltakozása a közigazgatási minősítésnek a Műegyetemre való átvitele ellen.* Nagyméltóságú Miniszter Ür! Kegyelmes Urunk! Karunk befejezett tényként tudomásul vette Nagymóltóságod döntését, amely a kir. József-Műegyetemet ós a budapesti Közgazdaságtudományi Kart — a bányászati, kohászati ós az állatorvosi főiskola beolvasztásával '— az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság gyakorlati egyetemévé óhajtja egyesíteni. E döntésben szükségkép bennrejló'nek látszott az az alapelv, hogy ez a gyakorlati műszaki ós gazdasági főiskola semmiképpen sem fog a keretébe nem illő közigazgatási képzéssel foglalkozni. >'••.••/•••, Annál mélyebb megdöbbenéssel és aggodalommal értesültünk a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kebelében felmerült arról a tervről, amely a Közgazdaságtudományi Kar ú. n. közigazgatási szakosztályának az 1929 : XXX. törvénycikkben — a jogászkörök megkérdezése nélkül ötletszerűen —• megadott általános közigazgatási képesítés jogát ideiglenesen, a jogi szakoktatás és a minősítési törvény reformjáig át akarja vinni az új főiskolai alakulatra. A történész ós jogász előtt egyaránt ismeretes az a tény, hogy Magyarországon semmisem olyan állandó, mint az ideiglenesség. Senki sincs közöttünk olyan optimista, aki el tudná képzelni, hogy a Műegyetem terjeszkedési törekvéseivel szemben az egyszer «ideiglenesen» megadott tisztviselőképzést a Műegyetem, hatalmi köréből valaha is el lehetne vonni, vagy szűkebb körre lehetne szorítani. Ez más szóval azt jelenti, hogy ezzel az «ideiglenessóggel» a törvóny* A budapesti tudományegyetem jogi karának a kultuszminiszterhez intézett felterjesztését, mely egyúttal tiltakozás az ügyvédi túlzsúfoltság további fokozása ellen, teljes egészében közöljük. (A szerk.) \ ÜGYVÉDI HETIREND. j JÚNIUS 19-25. Í19 Z Hétfő Vs7. A ((Budapesti Ügyvódúnió» heti; összejövetele. » V2 7. A «Ribáry-csoporti) heti össze-2 jövetele. Z 7. Az «Ügyvédi Közlöny» szerk.-biz. ; ülése. Í20 : Kedd Ví7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó" gyakorlati összejövetelen Buday» Gyula előadása: a Magánjogi sze- Z mináriunii) (Ügyvédi Kamara). Z Va 7. Az «Ügyvédek lioformszövetsógei) " heti összejövetele. [21 • Szerda 7. Az «Ügyvédek Függotlen Pártjai) Z heti összejövetele. Z j22 Csütörtök 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső • Köre ii heti összejövetele. Z Va 7. Az «Ügyvédek Turista Egyesületei) • heti összejövetele. [24 jjj Szombat este 8. A Budapesti Ügyvédi Kör C túrsasvacsorája a Kajna-Parkban Z (Florida kioszk). " [25 I Vasárnap reggel '<{/i(\. Az ÜTE társaski rándulása Z Visegrád - Nagyvillámra. Z Vezető : Somló Ödön. Z hozás a Pázmány Péter-Tudományegyetem ellenében párhuzamos fiók jogi kart véglegesítene ugyanakkor, amikor nyilvánvaló, hogy a fennálló négy egyetemi jogi kar ós három jogakadémia máris olyan hipertrofiát jelent, amelyet mindenkép csökkenteni kell. Ismerjük a megszokott ellenérvet, hogy hiszen a Közgazdaságtudományi Karnak ma is megvan a törvényben biztosított általános tisztviselőminősítő joga, és hogy tehát semmisem változik, ha ezt a jogot «egyelőre» a megnagyobbodott Műegyetemre viszik át. Ez azonban optikai csalódás. Jogi karunk és a magyar jogásztársadalom eddig csak azért nem emelte fel szavát nagyobb nyomatókkal ez ellen a megkérdezése nélkül rögtönzött helyzet ellen, mert a Közgazdaságtudományi Kar nem lóvén intézményileg véglegesítve, a közvélemény állandóan ennek az anornál közigazgatási képzésnek közeli kimúlásával számolt. Egészen más azonban a helyzet, ha ezt a főiskolát a törvényhozás a Műegyetem hatalmas épületének szilárd alapjába építi bele : inert ez azt jelenti, hogy az ephemernek gondolt, gyors kimúlásra szánt közgazdasági jogászképzés — a jogásztársadalom legnagyobb sérelmére — immár állandósulni fog. De lényegesen más a helyzet más okból is. Eddig a közgazdasági közigazgatási képzés s a mérnökképzés között semmiféle kapcsolat nem állt fenn ; műegyetemi féléveket a közgazdasági tanfolyamba nem lehetett beszámítani. Ezután azonban a közgazdasági közigazgatási képzés a Műegyetem keretében fog lefolyni, ami lehetővé tenné mérnöki (sőt állatorvosi, bányászati stb.) : féléveknek a közigazgatási tanfolyamokban való beszámítását, mérnököknek ^közigazgatási jogászokká)) való rövidített átképzéséi. Eddigelé nem kellett számolni azzal a, lehetőséggel, hogy a magábanálló közgazdasági karon nagyobbszámú közigazgal ásj I iszlviselőt fognak kiképezni, ezután azonban a minősítési jognak a Műegyetemre való átvitele szilárd alapja lesz a Műeg,yetem ama hatalmi terjeszkedési törekvésének, amely a mérnöki elemet a jogászság rovására az eddiginél sokkal nagyobb mértékben akarja a közigazgatás terére átszorítani. A tervezett ideiglenesség ehhez képest nem a jelenlegi állapot fenntartása, hanem egyfelől messzemenő új kedvezmény a Műegyetem részére, másfelől pedig súlyos támadás a magyar jogászság. ellen. Igazi «ideiglenesség» akkor állana fenn, ha a közgazdasági kar megmaradna eddigi elszigeteltségében. így azonban a látszólagos statusquo valójában nem más, mint az 1929 : XXX. te. ötletszerű alkalmi szabályának széleskörű kiterjesztése olyan irányban, amely a magyar jogászság, illetve a magyar közigazgatás érdekeit egyaránt komolyan érinti és amelyet az eddigi törvény sem intendált. Országos Ügyvédkongresszus (iv. Vándorgyűlés) Pécsett június 28-tól július 1-ig. Jelentkezés az Országos Ügyvédszövetség főtitkári hivatalánál (I., Pauler-utca 1. — Telefon: 50-9-27).