Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 18. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

III. évfolyam. 18. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. máj. 6. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. -V"Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. (Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén.) t Erődi-Harrach Tihamér : Az egész ügyvédprobléma szempontjából két kérdést tartok fontosnak. Úgymint : a zártszám kérdését, és ezzel kapcsolatban a bifurkáció kérdését. A többi összes problémák csak bizonyos palliatív jelentőséggel bírnak, olyan részletkérdések, amelyek a nagy probléma szempontjából egészen lényegtelenek és nem életbevágók. A kérdésnek ott van a nehézsége, hogy hol történjék a korlátozás, az alsófokon, vagy pedig a karba való bejutás előtt. Mindkettőnek megvan a maga előnye ós a maga hátránya. Az a születési hibám, hogy objektív vagyok. Sohasem tudok valamilyen irányban úgy lelkesedni, hogy azt mondjam, hogy ez feltétlen gyógyítási eszköz. Nincs tökéletes intézmény az emberek között, mert hiszen akkor ügyvédre sem volna szükség. Ne méltóztassék tehát rossznéven venni, ha nem tudok lelkesedni a zártszámnak egyik vagy másik bevezetése mellett. De tudom, hogy valahol meg kell csinálni. Az ügyvédség számának csökkentésére, illetve a túlzsúfoltság megakadályozására egyik eszköz az egyetemi oktatás reformja. Az egyetemi oktatás reformját ón nem a túlzsúfoltság szempontjából nézem, hanem az ügyvédi kar nívójának emelése szempontjából. Távol áll tőlem, mintha én az ügyvédi kar nívóját nem tartanám megfelelőnek. De aki a pályáját szereti úgy van vele, mint aki a gyermekéről beszél. Szeretné, ha gyermeke minél tökéletesebb és kiválóbb lenne. Tudjuk azt, hogy az egyetemi jogi oktatás tekintetében sok kívánni való van. Én a jogi oktatást elméletivé tenném és kiépíteném a maximális fokig elméletileg és nem alkalmaznék semmi gyakorlati oktatást azzal a fiatalemberrel szemben mindaddig, amíg elméleti kiképzését tökéletesen meg nem kapná. Mert ha gyakorlati oktatást viszünk abba a fiatal agyvelőbe, mielőtt az elméleti előképzettsége megvan, akkor téves irányba visszük. Az egyetemnek elméleti oktatás a főcélja. Ahhoz is hozzájárulnék — nem az én gondolatom, — hogy fölemeljék az egyetemi ÜGYVÉDI IIETIREND. MÁJUS 8-14. [ 8 = Hétfő í 9 - Kedd [10 Z Szerda 2 Csütörtök 114 •j Vasárnap Va7. A «Budapesti Ügyvédúnió» heti összejövetele. Va7. A íBibáry-csoporti) heti összejövetele. Va7. Az «Ügyvédek Turista Egyesületen heti összejövetele. 7. Az «Ügyvédi Közlönyn szerk.-biz. ülése. V*7. Az ügyvédjelöltek képzését oélzó gyakorlati összojövetelen Berend Béla előadása : ((Büntetőjogi praktikum. .Fellebbezési eljárás*. (Ügyvédi kamara). Va 7. Az ((Ügyvédek Beformszövetségen heti összejövetele. 3/í í). A «Magyar Nemzetpolitikai Társaság" ankétjén Pályi Gyula ügyvéd előadása: «Az ügyvédi érdekképviseleti'. (VIIÍ. Eszterházy-u. 44.) 7. Az «Ügyvédek Független Pártján heti összejövetele. 7. Az dÜgyvédek Szilágyi Dezső Köre» heti összejövetele. Az ÜTE gyalogtúrái : Heggel (>. Zebegény—Hirsohorom — Pilisszentlélek—Klastrompuszta—Gsévre. Vezető; Budinszky László. (i s/i ti. Nagymaros—Hegyostető— Kigómező—Nagymarosra. Vezető : Hollós Olivér. « V2Í). Nagykováosi—Kopaszhegyek — Szépjuhászné—Hüvö E völgyre. YezetÖ : Nemen Zsigmond. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiili oktatás öt esztendejét. Olyan nagy az az anyag, hogy lelkiismeretesen átemészteni nem is lehet. Már ez is, bizonyos fokig visszatartó erővel fog bírni, ha kötelező a hallgatás, az elméleti oktatás elmélyítése és öt esztendőre való felemelése, különösen a mai gazdasági viszonyok között olyan súlyos megterhelést jelent, hogy bizonyos fokig visszatart egy csomó egyént. Az egyetem után kerül a fiatalember a gyakorlatba. Én a legnagyobb hálával vagyok, a mi akkori táblaelnökünkkel és igazságügyi hatóságainkkal szemben, akik minket joggyakornokokat a legszigorúbban hajtottak végig a jogi ágnak minden részletén, gondoskodva figyeltek arra, hogy az a fiatalember! volt-e már az igazságszolgáltatásnak minden ágában. Azt szeretném, ha a fiatalság átmenne egy ilyen erőteljes jogi retortán. Ebből a szempontból én a bíróságot alkalmasabbnak tartom. Az ügyvédi irodák legnagyobb része ma egyoldalú. Belekerül a fiatal ügyvédjelölt esetleg olyan irodába, ahol csak adóproblémákkal vagy bűnügyekkel foglalkoznak. Míg ha egy intenzív bírósági prakszison megy keresztül, amely áthajtja a jog különböző ágain, akkor megszerzi a teljes áttekintést. Egyik felszólaló mondotta, hogy szükséges, hogy a jó bíró az ügyvédséggel valamilyen összeköttetésben legyen és az ügyvédnek szükséges, hogy a bírósággal valamilyen összeköttetésbe legyen. Emlékszem, hogy az az öt év, amit én a bíróság keretén belül mint joggyakornok ós jegyző töltöttem el, produktívabb és hasznosabb volt későbbi prakszisom szempontjából, mint az a négy esztendő ügyvédség, amit az ügyvédjelölti pályán töltöttem. Az a sokat hangoztatott bírósági és ügyvédi jóviszony, a két karnak összesimulása, a jog egységes kifej leszi ése mind tudományos, mind kari, és leginkább nemzeti szempontból feltétlenül kívánatos és szükséges. Most jövünk ahhoz a nagy kérdéshez, legyen-e zártszám vagy ne legyen. Visszatérek ahhoz a kérdéshez is, hogy legyen-e már kezdetben, vagy pedig a kapunyí tásnál? Én azt mondom, hogy a zártszámot el kell kezdeni már az egyetemi oktatásnál is. A másik korlát a joggyakorlat kérdése Ez is szükséges, de nem elegendő, mert ezek csak bizonyos mértékben fogják csökkenteni a kar túlzsúfoltságát. Én mindezeknek előrebocsátása után azt hiszem, hogy szükség van a zártszám konstitnálására bizonyos kautélákkal, bizonyos megoldásokkal ós bizonyos olyan megszigorításokkal, amelyek azután a veszélyeket megakadályozzák. Ha mindezeket a feltóteleket meg tudjuk oldani, akkor lehet szó zártszámról. Óva kell azonban intenünk, hogy ne kasztszerű intézményt csináljunk az ügyvédségből. Az ügyvédség szabadsága, életképessége, lüktető ereje szenved és gátoltatik akkor, ha ez az intézmény az egész ügyvédi elgondolással ós rendszerrel ellentótben valósíttatik meg. Súlyos probléma ez, amely csak akkor oldható meg, ha a létesítendő intézmény mindezekkel a kautélákkal és elgondolásokkal felvértezve jelenik meg a közéletben. A további kérdések részletkérdések. És nem is merek ezekkel foglalkozni, mert amint voltam bátor említeni, ezek mind palliatív intézkedések.