Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)
1933 / 5. szám - Ügyvédi költségek. Ügyvédi költségkövetelések érvényesítése osztrák ügyfelekkel szemben
5 SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 19 lévén alkalmazandó — így pl. ha Wienben adatott az ügyvédi megbízás — hogy a költségkövetelés az osztrák hároméves elévülési idő folytán már elévült. Ha azonban magyar jog kerül is alkalmazásba és a magyar ügyvéd a követelésnek három év után történő érvényesítése eset én a magyar jog 32 éves elévülési idejére hivatkozik, ezt természetesen mint felperesnek, neki kell igazolnia, ami az osztrák igazságügyminisztérium megkeresését és a magyar jognak diplomáciai úton való bizonyítását teszi szükségessé. Hogy hány ügyfél válik a hiába elért magyar ítélet meghozatala és a végrehajtható osztrák ítélet elérése közti időben fizetésképtelenné, arról — attól tartok — igen szomorú statisztika volna készíthető. Ezért tapasztalataim alapján kötelességemnek tartom, hogy magyar kartársaimat ezúttal is újból figyelmeztessem, Írassanak alá osztrák ügyfeleikkel esetről-esetre olyan szövegű meghatalmazási blankettát, amely a következő kikötést tartalmazza : teljesítési hely a költségek és kiadások fizetésére Budapest)) (illetve más magyar helység),' mert ez esetben a magyar ügyvéd költségeinek a behajtására irányuló per illetékességél nem a Pp. 36. §-ára, hanem a 29. §-ára fogja alapíthatni. Az ilyen illetékességen alapuló jogerős ítélet pedig Ausztriában minden nehézség nélkül végrehajtható. (A teljesség kedvéért megemlítem, hogy biztosítási végrehajtás első- vagy másodbírói ítélet alapján költségkövetelések tekint etében végrehajtási jogsegély szerződés 1. cikkének 1. pontja értelmében kizárt.) Felette aggályosnak tartom a meghatalmazás fentebb javasolt záradékának tintával vagy írógéppel való beszúrását a Magyarországon használatos blankettákba, mert a kifogásolási eljárásban gyakran találkoztam alperesnek azzal a védekezésével, hogy ez a záradék a blanketta aláírása után Íratott be, amely esetben megint csak a magyar kolléga lesz kénytelen hosszadalmas bizonyítási eljárással igazolni, hogy a szóbanforgó záradék az ügyfél aláírása előtt lett beírva. Teljesen értéktelen a Pp. 45. §-án alapuló illetékesség kikötése is, mert a magyarosztrák végrehajtási jogsegélyezerződés szerint az ezen illetékességre alapított ítélet Ausztriában nem hajtható végre. A magyar ügyvédek tehát azzal biztosíthatják osztrák ügyfelekkel szembeni költségeik és kiadásaik végrehajtás útján való érvényesítését, ha fizetési igényeik tekintetében teljesítési helyül írásban magyar teljesítési helyet kötnek ki, ami legmegfelelőbben úgy történhetnék meg, ha a képviselet elvállalása alkalmával gondoskodnának egy megfelelően szövegezett megliatalmazási űrlap aláíratásáról. Deutsch Maurus (wieni ügyvéd). * * * Az érdekes és tanulságos cikkre nyomatékosan felhívjuk kartársaink figyelmét, sőt ajánljuk, hogy osztrák ügyvédek részéről kapott helyettesítési megbízás esetén is ragaszkodjanak a javasolt szöVégű meghatalmazási űrlap aláíratásához, annál is inkább, mert csak a közelmúltban történt, hogy egy Avieni ügyvéd, magyar kollégájának helyettesítési költségeit a marasztaló magyar ítélet ellenére sem fizette meg és felperest Wienben újabb per megindítására kény szerit ette. (Szerk.) Külföldi ügyvédség hírei. A francia ügyvédek tiszteletdíjának bírói érvényesítéséről érdekes tudósítást közölt az Ügyvédi Közlöny (1933. évf. 14. 1.), mely azonban kiegészítésre szorul. 1920-ig a francia ügyvédek tényleg egyáltalában nem érvényesítettek tiszteletdíj iránti igényeket a bíróság előtt. A francia ügyvédi kar ragaszkodott formailag ahhoz az állásponthoz, hogy : «L'avocat u'exige rien de san elient, ni avant, ni aprés son procés» (az ügyvéd kliensétől semmit sem követel, se a per előtt, se a per után). Ez persze nem zárta ki, sőt szükségessé tette, hogy a kliens önkényt előre lefizette az ügyvéd tiszteletdíját. Az 1920-i ügyvédi rendtartás óta ez a kérdés nincs egységesen szabályozva. A különböző kamarák különbözőképpen szabályozzák az ügyvédi tiszteletdíj bírói érvényesítésének kérdését. A lyoni, montpcllier-i, limoges-i és angers-i kamarák megmaradtak a régi szigorú állásponton. A párizsi kamara mai napig nem szabályozta a kérdést. A többi kamara többékevésbbé enyhítette a régi szigort, de különböző módon. Van kamara, amelynek területén az elnök, van, ahol a választmány adhat engedélyt a perlésre. Sőt van kamara. •— a nizzai — ahol a választmány előzetesen megvizsgálja a költségjegyzéket és meghatározza, mily összeg erejéig indítható per. Appleton, a francia ügyvéd szövetség elnöke, az ügyvédi hivatásról írt könyvélten (Traité de la profession d'avocat) nem nagy örömmel vesz búcsút attól a régi jó szokásról, hogy a kliensnek előre kellett- fizetnie, mert az ügyvédnek nem volt szabad költségét perelnie. «A mi elődeink —- mondja Appleton — nagyon bölcsek- voltak, hogy költségeik megállapításának gondját nem bízták bíróságokra)). Nem érdekünk, hogy a bíróság taksáljon bennünket (á étre taxés). Appleton attól fél, hogy a költségperek rossz befolyással lesznek a bíróság és az ügyvédi kar közötti viszonyra, ha az ügyvédi költségeket nyilvánosan fogják tárgyalni, támadni és — irigyelni. Hogy mily bölcsek voltak régi francia kollégáink, azt mi tudjuk legjobban és tudni fogják majd párizsi kollégáink is, ha nekik is abban a kétes szerencsében lesz részük, hogy perelhetik díjaikat. Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív előnyeit, mert sok kicsi sokra megy. •Ti le kockáztassa eredeti okmányait, J * használjon fotókópiát! Gyorsan, olcsón tökéletes fényképmásolatokat ad rsan, olcsón tökéletes tenykénmasolatokc és irodájába leszállítja V.,Vadász-u.28 IflŰhely Telefon235-30 Szemle. Bíró és ügyvéd tegeződése. A budapesti kir. ítélőtábla P. VII. 14,243/1932/7. sz. végzéséből idézzük az alábbi sorokat : «A bíró és az ügyvéd állásuknál és azonos képzettségüknél fogva a társadalom ugyanazon osztályába tartoznak. A bíró és" ügyvéd jóviszonya kívánatos. Állandó hivatali ós különösen vidéken állandó társadalmi érintkezés folytán a viszony bizalmasa bbá fejlődhetik, amelynek egyik megnyilvánulási formája a tegeződés. Egyéb adat hiányában azonban feltételezhetetkn, hogy a bírónak a fél ügyvédjéhez való ez a barátságos viszonya az igazságszolgáltatást bármily irányban is befolyásolná.» A kollektív ügyvédi reklám kitűnő példáját mutatja a Szombathelyen megjelenő «Vasvármegy e» című lap január 22-iki száma, amelyben «Az adóívek helyes kitöltése fontos! A rögzített adó felmondása előnyös!» című cikk igen meggyőzően bizonyítja a laikus nagyközönség előtt, milyen károk származnak abból, ha a rendeletek és rendelet-pótlások labirintusában járatlan ember saját erejére t á maszkodva intézi adó- és illetékügyeit és milyen óriási anyagi előnyökkel jár, ha megfelelő szakértő tanácsadói útmutatását igény beveszi. Ilyen szakértő pedig . elsősorban az ügyvéd, akinek igénybevételét az adóvallomási ívek szakszerű, áttekinthető és szabatos összeállításánál, valamint a hatóságokkal való érintkezésben is maguk a pénzügyi hatóságok is szívesen látják. A cikket az Országos Ügyvódszövetsóg szombathelyi fiókjának" titkára : Schleiffer Sándor írta és ezzel példát mutatott kartársainknak arra, miképpen kell a nagyközönséget céltudatos, következetes felvilágosító munkával az ügyvédségnek- minél gyakoribb igénybevételére szoktatni. Sajtószemle. Jogállam. Januári szám. Ruhmann Emil kúriai elnöki tanácsos a jogszabályok rendezése című cikkében a jogszabályok túltengéséről ír. Az élő és hatályos jogszabályokat szót kell választanunk az elavult és tárgytalanná váltaktól és egy gyűjteménybe kellene foglalni, amely három részből állna, a törvényekből, rendeletekből ós helyhatosági szabályrendeletekből. A jogszabályok stílusa legyen világos, egyszerű és szabatos es kövesse a mindennapi nyelvhasználatot. Auer György egy. m. tan. kir. ügyész : «Az ifjúságért)) című cikkében az új jogászgeneráció elhelyezkedési lehetőségéről ír és sürgeti a problémának még az idősei>b generáció háttérbe szorítása, árán való megoldását. Kartal Ignác járásbíró Glossák a jogállam 982. évfolyamához című cikkében igen ügyes tollal szedi össze a folyóirat rnultóvi számában a helyes ítélkezésről szóló cikkek eszmemenetéi. Amit azonban Nagy Józsefhez való viszonyáról ír, abban nem tudunk mindenben igazat, adni neki, mint ahogy nem lelkesedünk vele az adósvédelmi rendeletekért sem és nem t artjuk 100%-ban hazafias kötelezettségnek az adósságok nemfizetését sem. Glasner Oszkár ügyvéd a