Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 5. szám - Ügyvédi költségek. Ügyvédi költségkövetelések érvényesítése osztrák ügyfelekkel szemben

20 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5 SZÁM. 3200/1932. M. E. rendeletről és a földbirtokrendezés befejezéséről írva felsorolja azokat az anomáliákat, melyek azáltal állnak elő, hogy jogérvényes kúriai ítéleteket helyez hatályon kívül. Vajda Petur a T. E. 37. § és a csatlakozási kérelem címen a Te. általunk is sokszor említett hiányosságáról ír. Hofh György a részvénytársaság és igazgatósági tagok közötti jogviszonyt ismerteti. Büntetőjog. Január 1-i szám. Beiszky Károly ügyvéd sürgeti az új olasz büntetőtörvénykönyv mintájára a rehabilitációs eljárás bevezetését. Ismerteti ennek a humánus intézménynek olasz kiépítését. Német Péter törvényszéki tanácselnök «A fiatalkorúak védelme törvényeinkben* című cikkében panaszolja, hogy a prevencióra nálunk nem fektetnek súlyt ós nemcsak a több, mint félévszázados büntetőtörvénykönyvünk, de a büntetőnovellánk is ezen a téren sürgősen orvosolandó hibákat' mutat. Javasol néhány újítást, különösen az apai és gyámi hatalom rendszabályozását illetőleg. Szőke Sándor a nyomozati vallomások értékelését nem tudja a bűnvádi eljárás 324. §-ával összeegyeztetni és konstatálja, hogy a perrendtartás 100. §-át, amely nemcsak a terhelő, hanem a felmentő körülmények kiderítését is előírja a nyomozó hatóságnak, egyáltalában nem alkalmazzák. Felsorol néhány esetet, ahol a bíróság maga állapította meg, hogy a vallomásokat kicsikarták a vádlottakból. Singer Béla «A büntetőparancs* című cikkében ismerteti a Bp. idevágó szakaszát, melynek rendelkezése áttöri a szóbeliség és közvetlenség elvét, de megvannak garanciális feltetelei, míg a Te. 121. §-ából ezek annyira hiányoznak, hogy a járásbíróságok ezt a szakaszt csak a «papírparagrafusok» közé sorozzák. Kereskedelmi Jog. Január 1. szám. Kohner Arthur ((Adósvédelem és mezőgazdaság* című cikkében megállapítja, hogy 1800/1932. M. E. és 6300/1932. M. E. sz. rendeletekkel létesített túlzott adósvédelem nem indokolt, privilégiumokra vezet, főleg pedig beleütközik a modern jogelvekbe. Szenté Lajos «Ipar jog védelmi reformkérdések» című cikkében néhány javaslatot terjeszt elő. Magyar Jogi Szemle. Január havi szám. Finkey Ferenc «Korlátolt elmeállapot ós bűnözési hajlam* című cikksorozatát kezdte meg. Vizsgálja, hogy mit kell «elmeállapoi» tekintetében ténykérdésnek tekinteni, kifejti, hogy miért nem szabad a degenerációt és a morál insanityt valami külön elmebetegségnek, vagy elmegyengeségnek tekinteni. Gold Simon «A biztosító felhívási kötelezettségéről* és Tury Sándor Kornél «Még egynehány szó a biztosítót terhelő felszólításról* című cikkeikben Dávid István kúriai bírónak a Magyar Jogi Szemle 1932. évi 10. számában közölt cikkéhez szólnak hozzá és teszik kritikájuk tárgyává. Schönwitzky Bertalan jogakadémiai tanár «Öröklési jogi megállapítási per* című cikkében válaszol ugyanebben a lapban megjelent «Van-e öröklési jogi megállapítási per?» címen írt cikkére. Ezekre a megállapítási ítéletekre ráillik a Kisch-féle auslösendes Urteil, kiváltó ítéletnek nevezett ítéletfajta. Illetékügyi Közlöny decemberi száma Kovács József pénzügyi titkár «A társulati illetékek ellenőrzése gyakorlati megvilágításban* című cikkében bebizonyítja, hogy nélkülözhetetlen a könyvvitel alapos ismerete az illetékügyekkel foglalkozó számára és bizonyítása során bemutatja a visszaélések lehetőségének nagy tömegét. Taksás József «A szóbeli ingatlanszerzés illetékezése». Az 1920 : XXXVI. tc. előírja, hogy az ingatlannak akár haláleset folytán, akár vi'sszteher mellett való átszállása vagy átruházása ingatlanvagyonátruházási illeték alá esik, tekintet nélkül arra, hogy az átruházásról állítottak-e ki okiratot vagy sem, és hogy a telekkönyvben bejegyezték-e a változást. Ezzel szemben a 4420/1918. M. E. számú rendelet az ingatlanátruházás érvényességéhez okirati kényszert ír elő. A zavart hiteles magyarázattal az 1923 : XXXII. tc. 8. § szünteti meg. Ismerteti a szerző az idevonatkozó törvényeket és rendeleteket és rámutat arra, hogy még inkább előfordulhat hibás értelmezés annak ellenére, hogy fenti törvényhely kimondja, hogy csak akkor áll be az illetékezés kötelezettsége, ha a szóbeli szerző az ingatlant továbbadta. Tornyos Sándor «Az alkalmazottak nyugtatványi illetéke* című cikkében ismerteti a kijátszásra alkalmas 1920 : XXIV. tc. 17. szakaszát. Magyar Törvénykezés. Január 3-i szám. Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a kormány a rendeletek tömegével árasszon el bennünket, amit azonban karácsony hetében produkált, az eléggé el nem ítélhető szorgalmáról alkotott képzeletünket messze felülmúlja. A lap közli a következő rendeleteket : 179,500/1932. P. M. az áruk be-, ki- és átviteli engedélyeiért benyújtott folyamodványok illetékéről; 9500/932. M. E. a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 6900/932. M. E. sz. rendelet hatályának meghosszabbítása tárgyában ; 9510/932. M. E. sz. rendelet az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló 410/932. M. E. sz. rendelet hatályának meghosszabbítása tárgyában; 9640/1932. M. E. sz. rend. a vámőrlés minősítése és az 1932. évi 6600. M. E. sz. rend. módosítása tárgyában ; 9660/1932. M. E. sz. rend. a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a Károlycsapatkeresztesek ós a vitézségi éremtulajdonosok adókedvezményei tárgyában; 9800/1932. M. E. sz. rendelet a különböző alkalmazottak, honvédség, fegyveres erő stb. lakáspénzének havi részletekben fizetése tárgyában ; 164,143/1932. P. M. sz. rend. az értékpapírforgalmi ügyletekkel iparszerűen foglalkozók közvetlen ügyletei után járó értékpapírforgalmi adó pénzben lerovásának engedélyezéséről; a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben az 1923. évi XXIV. t.-cikkel szabályozott eljárás további egyszerűsítése tárgyában kiadott 9730/932. sz. M. E. rendelet; 47,800/932. I. M. sz. rend. az egységes bírói és ügyvédi vizsgáról szóló 67,300/1913. I. M. sz. rend. egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában. Polgári Jog. Januári szám. Meszlényi Arthur : «Visszaélés a joggal* című cikkében kifejti, hogy a törvény nem nyújthat oltalmat a joggal való visszaélésnek, és ezt, valamint a summum jus summa injuria szép, de veszélyes elvét ismerteti a cikkíró Kohler és különböző törvényhelyek megvilágításában. Félti a qui suo jure utitur,, neminem laedit szabályát a fenti elvektől,, melyeknek megvalósítását csak magasabb szempontok indokolhatják. Görög Frigyes :' «Az új gazdavédelmi rendelet* címen precíz és könnyen áttekinthető bírálatát adja a 6300/1932. M. E. sz. rendeletnek. Mindenekelőtt vizsgálja a rendelet jelentőségét politikai, gazdasági és jogi szempontból. Örvendetes jelenséget lát abban, hogy az új kormány nem követte a politikai logikát és nem vonta le az előző kormány bukásának konzekvenciáit. Megmaradt a 3800— 1932. M. E. sz. rendelet szabta józan határok között. A szerző ismerteti a rendeletet létrehozó gazdasági okokat és megállapítja, hogy túlzott a mezőgazdaság «teljes» eladósodásáról szóló jelentés. A rendelet megköti a pénzforgalmat, jogi szempontból tekintve pedig a válságjog kialakulására vezet. Ismerteti nagy vonalakban a rendeletet és rámutat egyes helyekre, amelyek nélkülözik a jogi konstrukciót. Kolmer Arthur: «Mezőgazdasági adósvédelem.* A gazdamoratóriummal kapcsolatos rendelkezések, ha esetleg a köz javára voltak is szánva, privilégium-jellegűek és így csínján kell velők bánni. Ismerteti egy mezőgazdasági kényszeregyesség tervezetét. Vályi Lajos : «A mezőgazdasági fölclbirtokvagyon adósságainak rendezése* című cikkében határozott vonalú szabályozás szükségességét fejtegeti. Ifj. Nagy Dezső «Az 1932. évi joggyakorlat tanulságai* címen vázolja a múltév judikatúrájának irányelveit és tanulságait. Érdekes jelenségnek tartja, hogy a tartásdíjak mérséklése milyen erős tendenciát mutat. A Kúriának különben eddig még kevés alkalma nyílott a válság jog tételes szabályozását alkalmazni. A lap> közli még Nyulászy Alajosnak «Vógrehajtás lábonálló termésre* és Ballá Ignácnak «Kötelező bosszúállás* című cikkeit. Osztrák és német jogi szemlét is közöl. Közgazdaság és Pénzügy. Januári száma közli Major Róbert «A tízéves fascizmus. gazdasági mérlege* című roppant érdekes cikkét. Juristische Wochenschrift. Január 14-i szám. Hugó Jacoby : «Die Haftung der Bankén aus Kreditauskünften* című cikkében felveti a kérdést, hogy milyen mértékben kellene a bankokat felelőssé tenni könnyelmű hiteltudósításaikórt, amelyek gyakran üzleti összeköttetések alapját vetik meg. «Haftet der Treuhándler für die Kosten der von ihm im Interessé der übernommenen Vermögensmasse geführten Prozesse den Gegnern mit seinem eigenen Vermögen?* címen körkérdést vet fel a lap és rövid cikkekben adja az illusztris jogászok véleményét. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9B.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.