Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 5. szám - Ügyvédi költségek. Ügyvédi költségkövetelések érvényesítése osztrák ügyfelekkel szemben

18 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5>. SZÁM. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya á biztosítási szaktanácsba a GolA Simon lemondása folytán megürüli helyre Kovácsy Dénest választotta meg. A Budapesti Ügyvédi Kamara az adóemelések ellen a kormánynál a következő táviratban fejezte ki tiltakozását : «A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya a mai napon megtartott teljesülésében hozott határozatához képest a nemzet sorsa iránt táplált mélységes aggodalommal emeli fel óvó szavát az ellen, hogy az egész társadalom által kívánt általános takarékossági intézkedések megvalósítása és gazdasági újjáépítés helyett a kormányzat a teljesítőképesség végső határáig elérkezett adóalanyoknak újabb és elviselhetetlenül súlyos meglerhelése útján kívánja az államháztartás egyensúlyát helyreállítani. Ugyanezért arra kéri Nagynielt óságodat, hogy a közgazdaságra káros, áz ország szomorá gazdasági életét immár teljesen megbénító rendeletek végrehajtását felfüggeszteni és e tárgyban teendő írásbeli felterjesztésünket bevárni méltóztassék.)) A Kamara ezenkívül részletesen indokolt felterjesztésben is rámutat az adóterhek további emelésének súlyos veszedelmeire. Országos Ügyvédszövetség. A rendszeresen ismétlődő ügyvédi össze* jöveteleknek és megbeszéléseknek fontosságát többször hangoztattuk. A mai nehéz viszonyok között fokozottan szükségét látjuk annak, hogy a kar tagjai, egyes csoportjai Vagy szervezetei időnkinti értekezleteiken megvitassák az eseményeket és az ügyvédi szolidáris érzés ápolása mellett új, meg új ideákat termeljenek ki az ügyvédi érdekek előmozdítására. A budapesti kollégák különféle alakulatainak állandó összejövetelei mellett a nyíregyházi kamara által rendszeresített kari értekezletek már eddig is eredményesen szolgálták ezt a célt. Örömmel értesülünk róla, hogy az Országos Ügyvédszövetség szombathelyi osztálya, kitűnő új elnökének : Orszáyh Lászlónak és agilis új titkárának : Schleiffer Sándornak vezetése alatt újjászervezve legutóbbi ülésén elhatározta, hogy minden hónap első hétfőjén baráti összejöveteleket rendszeresít, amelyen a kollégákon kívül a bíróságoknál és közhatóságoknál működő jogászok is szívesen látott vendégek. Ajánljuk ezt az elhatározást követendő példaként minden város ügyvédeinek figyelmébe. Az ügyvédi vétívek kezelése ügyében szerkesztőségünkhöz érkezett kérdezősködésekre a következő felvilágosítást nyújtja az Országos Ügyvédszövet ség vezetősége : 1. A m. kir. Igazságügyminiszterium 7060/1932. I. M. VIII. számú rendelete nem hagy kétséget fenn aziránt, hogy az új alakú ügyvédi vétíveknél a vevénymásodlat ugyan azzal a jogórvénnyel bír, mint a vevény első példánya. Ez a rendelet ugyanis szószerint ;i köVetkezŐkét mondja : «Az ügyvédi vétívek új alakjukban egymástól elválasztható, első lapjukon teljesen azonos és egymást fedő két vevényből állanak, amelyek közül a felső hátlapjának egy részén vegyszerrel van bevonva avégből, hogy az első lapján végzett írás másolópapír használata nélkül átvitessék az alatta fekvő másik példányra. Ekként a kézbesítésnek, illetőleg a kézbesíthetetlenségnek tanúsítása csak egyszer történik, a vevény felső példányán, amelynek hátlapja ezt a tanúsítást átviszi az alatta fekvő vevénypéldányra, úgyhogy ugyanarról a kézbesítésről két vevény ad számot.)) 2. Telekkönyvi ügyekben a m. kir. Igazságügyminisztérium 1932. április 28-án kelt 11,923/1932. I. M. VIII. számú rendeletével ugyancsak engedélyezte az új ügyvédi vétíveket, amelyeknek éppen a telekkönyvi kézbesítések tanúsítása szempontjából van nagy jelentőségük. 3. Az ügyvédi vétívekkel való kézbesítés engedélyezése természetesen a bírósági végrehajtókra is vonatkozik, minthogy az igazságügyminiszteri fent idézett rendeletek egyenesen hivatkoznak a 42,300/1914. I. M. kézbesítési rendeletre, amely szerint tel iát mindenféle kézbesítés ügyvédi vétívvel is teljesíthető. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédunió tudvalevőleg igen célszerű újítást kezdeményezett a polgári perek tasakos iratborítékainak megszerkesztésével, amelyek lehetővé teszik a mellékletek elkülönített kezelését és ennek következményéként azt, hogy az iratborítékban kezelt, minden irat mindenkor könynyen áttekint hető és kezelhető legyen. Annak érdekéből, hogy a bíróságok a gyakorlati tapasztalat alapján is meggyőződjenek a tasakos iratboríték célszerűségéről, a Budapesti Ügyvédunió 2000 darab ilyen tasakos iratborítókot készíttetett és azokat kipróbálás céljaira díjmentesen felajánlotta a budapesti központi kir. járásbíróság elnökségének. Értesülésünk szerint a tasakos iratborítékok a gyakorlatban kitűnően beváltak és a hozzáfűzött várakozásokat mindenben igazolták, amihez képest a budapesti központi kir. járásbíróság elnöksége a nyert tapasztalatok alapján igen kívánatosnak jelezte a tasakos iratborítékok meghonosítását. Sajnos, a praktikus újítás megvalósítása hajótörést szenved azon, hogy az igazságügyi tárcának még azon néhány ezer pengő sem áll rendelkezésére, amellyel ezen célszerű újítás megvalósítása jár. Erről a m. kir. igazságügyminiszter a Budapesti Ügyvéduniót az alábbi leirattal értesítette : «48,223/1932. I. M. VIII. Beadványára értesítem az Ügyvéduniót, hogy a polgári perek részére tasakos iratborítókot rendszeresíteni, fedezet hiányában ezidőszerint nem áll módomban». Szabadjon ehhez hozzáfűznünk azt a meggyőződésünket, hogy a nem kellő helyen alkalmazott takarékosság végeredménybon nem megtakarítást, hanem annak ellenkezőjét eredményezi. Az a néhány ezer pengő, amelyet a megejtett kalkulációk szerint a tasakos iratborítékok meghonosítása az ország összes bíróságainál jelentene, sokkalta kisebb összeg, mint amenynyibe a bíráknak és a, kezelőszemélyzetnek az a munkaideje kerül, amelyet á mai iratkezelés mellett az iratok összerendezésére fordítani kénytelenek. A Budai Ügyvédek Egyesületében január hó 25-én Palágyi Róbert budapesti ügyvéd tartott rendkívül érdekes előadást «A magyar szerzői törvény a gyakorlatban és revíziójának szüksége» cimen. A nagy tetszéssel fogadott előadáson ügyvédeken kívül a szerzői jogi ügyekkel foglalkozó bírák is megjelentek. Előadás után társasvacsora volt. Ügyvédi költségek. ^(Ügyvédi költségkövetelések érvényesítése osztrák ügyfelekkel szemben. Ügyvédi gyakorlatom sorári évek óta tapasztalom, hogy a magyar ügyvédség osztrák ügyfelek képviseleténél sokszor nem tartja szem előtt a magyar-osztrák jogsegély szerződés rendelkezéseit és ezáltal önmagát erősen károsítja.. Ezekre a kérdésekre alkalmam volt több ízben felhívnom a figyelmet, nemcsak «A magyarVosztrák végrehajtási jogsegély a gyakorlatban)) című .tanulmányomban, hanem a magyar szaklapokban megjelent egyéb cikkeimben is. Az osztrák ügyvédek a képviselet vállalásánál minden egyes esetben olyan szövegű meghatalmazást iratnak alá ügyfelükkel, amelyben az ügyfél az ügyvédi költségek érvényesítése esetére aláveti magát az ügyvédi iroda szókhelye szerinti bíróság illetékességének. Ezt a gyakorlatot a magyar ügyvédségnek általában azért nem kell követnie, mert a Pp. 36. §-a törvényben biztosítja számára ezt az illetékességet. A Pp. 36. §-a azonban nem érvényesülhet akkor, ha osztrák ügyféllel szembeni költségről van szó, mert a magyar-osztrák jogsegélyszerződés szerint olyan magyar bírói ítéletek, amelyek erre az illetékességi okra vannak alapítva, Ausztriában nem végrehajthatók. A magyar ügyvédek, akik az ilyen ítéletek végrehajthatóságát-is feltételezik, abból indulnak' ki, hogy a magyar-osztrák jogsegélyszerződés 4. cikke a perköltségeknek a hágai egyezmény szerinti végrehajthatóságáról beszél, elnézik azonban azt, hogy ez a szabály csupán a perekben vesztes alperessel szemben megítélt perköltségre, de nem egyéb ügyvédi költségekre vonatkozik. E tévedés következményei nyilvánvalóak. A magyar ügyvéd, aki költségek árán ós védekezés esetén hosszadalmas perorvoslati eljárás után ítélethez jutott, csak az osztrák bíróság előtt lefolytatni kívánt végrehajtási eljárás során értesül róla, hogy ez az ítélet ott nem végrehajtható és ő költségkövetelését az, osztrák bíróság előtt újból peresíteni kénytelen. Ebben az új perben a magyar bíróság előtt lefolytatott per eredményei jelentőség nélküliek, alperesnek ott történt nyilatkozatai vagy beismerése itt nem jön figyelembe, a per ezekre tekintet nélkül újból lefolytatandó, a költségek összegszerű helyessége kérdésében a szakértői bizonyítás — bár Magyarországon — de újból lefolytatandó. E mellett megtörténhet, hogy az osztrák jog