Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 40. szám - A községi jegyzők magánmunkálatai. Nagy Dezső Bálintnak az Ügyvédi Körben 1933. október 19-én tartott előadása bő kivonatban

4ö. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 163 lyekre is ki fog szivárogni, ahová azelőtt esetleg nem jutott volna belőle. Az ügyvédségre tehát ebből rögtöni kedvező hatás állana elő. Ezeknek a munkaterületeknek a meghódítása ugyanis nemcsak az újonnan elhelyezkedő ügyvédeknek fog kenyeret jelenteni,, hanem a helyükön maradó, a lecsapódás révén már kisebbedett létszámú ügyvédek kereseti lehetőségének is azonnali lényeges megkönnyebbülése is vele fog járni, íme az ügyvédi nyomor enyhítésének, sőt megszüntetésének legbiztosabb, leghatásosabb és leggyorsabb módja, amelynél — s ez aztán a lényegesebb — a köztől az ügyvédek semmi áldozatot nem kérnek, ellenkezőleg, a jogsegélynek az eddiginél szakszerűbb ellátásával a közérdeket ők szolgálnák. Csoportosítva ezután a felhozott érveket, a következők szólnak a jegyzői magán munkálatok megszüntetése mellett: A falusi lakosság érdeke : a jogi kontármunkától való megvédése. Állam és község közös érdeke : segéderők fizetésének megtakarítása. Jogállamiság megvédése, illetve a súlyos hivatali összeférhetetlenség megszüntetése. Állás- és jövedelemhalmozás megszüntetése. Ügyvédi és közjegyzői érdek. Ennyi súlyos érv felállítása után méltán csodálkozhatni, hogy a jegyzői magánmunkálatokra való jogosultság még mindig fennáll. Önként kutatja tehát az ember, hogy mi lehet az a hatalmas indok vagy érdek, amely képes az előbb felsorakoztatott érveket, súlyos köz- és magánérdekeket ily sikeresen ellensúlyozni. Ez valóban súylos érdek, éspedig : a politikum. Az ügyvédi és közjogyzői testületeknek az agitáció és a meggyőzés minden eszközét és fegyverét fel kell használniok, hogy elsősorban a közérdek, de a saját érdekükben is a jogállamiságot megtagadó és az állametikába ütköző abusus jogszolgáltatási rendszerünkből mielőbb eltűnjék. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara október hó 21-én folytatta az ügyvédi túlzsúfoltság megszüntetése tárgyában megkezdett vitát. Hetey ügyvédjelölt után, aki a sorompók lezárása ellen beszélt, Fuchs Lajos nyíregyházi ügyvéd szólalt fel. Szerinte az ügyvédnyomornak 90 %-ban a rossz gazdasági helyzet az oka és csak 10 %-ban a kar túlzsúfoltsága. A bajokon az okirati kényszer bevezetésével, a zugírászat szigorú büntetésével, a községi jegyzői magánmunkálatok megszüntetésével, a tanulmányi és ügyvédjelölti gyakorlati idő megfelelő meghosszabbításával, valamint az összeférhetetlenség megszigorításával lényegesen enyhíteni lehetne. Kívüle még Nyerges Miklós a Szitha-féle javaslat, Sarkadi István pedig a numerus clausus bevezetése érdekében, míg Álmos Zoltán és Nánássy Imre a szabad ügyvédség mellett szólaltak fel. A vitát Murányi László elnöki fejtegetései rekesztették be. Országos Ügyvédszövetség. Országos ügyvédi értekezlet lesz Budapesten 1933. december 9-én, amelyet az Országos Ügyvédszövetség tisztikara október 24-i ülésében hívott össze erre a napra. Tudvalevő, hogy a vonatkozó ügyrendi szabályok értelmében országos ügyvédi értekezletek félévenként tartandók, azonban olyankor, amidőn a Szövetség vándorgyűlést tart, az országos ügyvédi értekezlet elmarad. Miután a folyó év első felében Pécsett vándorgyűlés tartatott, az idén az év első felében az országos ügyvédi értekezlet elmaradt, utolsó ilyen értekezlet ugyancsak Budapesten 1932. novemberében tartatott. Annak bőséges tárgysorozatával szemben az Országos Ügyvédszövetség most úgy találta, hogy egyetlen programmpontot tűz ki az országos ügyvédi értekezlet napirendjére: az ügyvédség égető gazdasági bajainak orvoslását, mely minden más programmot megelőz, de magában is foglal. Az Országos Ügyvédszövetség egyidejűleg megtette a lépéseket annak érdekében, hogy az országos ügyvédi értekezlet vidéki résztvevői számára megfelelő vasúti menetdíjkedvezmény biztosíttassák, hogy ilyként a vidéki kartársaknak az értekezleten való részvételt megkönnyítse és a résztvevők számának emelésével az értekezlet demonstratív súlyát fokozza. Az Országos Ügyvédszövetség központi tisztikara október hó 24-én Fittler Dezső elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Giskán Jakab a kamarai szervezet reformja tárgyában tett előterjesztést. Medvigy Gábor az ügyvédi kar nyomasztó gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdések tárgyában kiküldött albizottság munkájáról számolt be. A tisztikar úgy határozott, hogy a kar katasztrofális gazdasági helyzetének kérdéseit az e félévben esedékes Országos Ügyvédi Értekezlet egyetlen napirendi pontjául tűzi ki ós ennek előadóiul Kálnoky Bedő Sándort és Gerlóczy Endrét kéri fel, egyben a kari ülés időpontjául december hó 9-ét határozta meg. Király Ferenc az Országos Ügyvédszövetségnek az országos jellegű ügyvódtársadalmi intézményekkel (a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületével, a Hadviselt Ügyvédek Országos Szövetségével, az Országos Ügyvédotthon Egyesülettel) együtt a Nemzeti Munkahétben való részvétele tárgyában tett előterjesztést; Varannai István, Vályi Lajos és mások hozzászólása után a tisztikar tudomásul vette, hogy az országos ügyvédtársadalom szervezeteinek együttes ülését a Nemzeti Munkahéten az Országos Ügyvédszövetség november hó 15-én tartja meg, egyben az Országos Ügyvédszövetség szónokaiul vitéz Pétery Aladárt és Fábián Lászlót felkérte. Ribáry Géza az Országos Ügyvédszövetség szolnoki osztályának újjászervezése körül végzett munkálatait, a gépíróés a vétív-szolgálat folyóügyeit, nemkülönben a kir. Törvényszéken a Szövetség intézésével építés alatt álló liftügyét ismertette. Böhm Ferenc titkár a Szövetségnek a jövő év tavaszára tervezett olaszországi jogi tanulmányútja tervét mutatta be, Zoltán József pedig a szövetségi sajtó ügyében tett indítványokat. Vadász Bélának ez utóbbinak felszólalására adott válaszával az ülés véget ért. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet közgyűlése. A Magyar Jogászegylet elnöksége a terminusbeli összeütközések lehető elkerülése végett már most közli, hogy a Magyar Jogászegylet ezidei rendes évi közgyűlése 1933. december 16-ának, szombat, délutáni 6 órájára tűzetett ki, mely alkalommal Szladits Károly fog emlékbeszédet tartani néhai Szászy-Schwartz Gusztávról. Felkérjük az ügyvédtársadalmi intézményeket, hogy rendezéseiknél a fenti terminusra figyelemmel lenni szíveskedjenek. Ügyvédi Egyesületek. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet folyó évi június hó 18-án megtartott közgyűlésén Rejtő Alfréd azt indítványozta, hogy az intézet tulajdonát képező három bérház kezelése, amelyet eddig külön honoráriumért Gyöngyösi József intézeti ügyész kezelt, három e célra az Igazgatóság által választandó kartársra bízassék. Az indítvény célja, amint azt az indítványozó az indítvány megokolásában világosan kifejezésre juttatta, az volt, hogy az intézeti ügyész már amúgy is javadalmazásban részesül s így a mai időkben, amikor annyi kartársunk szorul rá a segítségre, semmi sem indokolja, miért jusson a házbérkezelésekből származó jövedelem is ugyanannak? A közgyűlés ezt az indítványt nagy szótöbbséggel magáévá is tette. Természetesnek tartotta ezek után mindenki, hogy az intézet Igazgatósága a közgyűlés határozatát keresztül is viszi. Nem így az Igazgatóság! Nem beszélve arról, hogy a júniusban hozott közgyűlési határozatot hónapokon át egyáltalán nem hajtotta végre, most, amikor a több oldalról megnyilvánuló érdeklődés folytán az ügyet tovább halasztani nem lehetett, egyik legutóbbi ülésen úgy határozott, hogy csupán két ház kezelését bízta az Igazgatóságon kívülálló két kollégára, míg a hárma dili ház kezelését az indítvány szellemével és céljával merőben ellentótben, továbbra is az ügyésznél hagyta. Amint értesülünk, az Igazgatóság ezen magatartása a kartársak és különösen a közgyűlési tagok sorában élénk recenzust keltett. Többen adtak a közgyűlés tagjai sorából ama felfogásuknak kifejezést, hogy a közgyűlés nemcsak azt a célt szolgálja, hogy az Igazgatóság ténykedéseit alátámassza, hanem azt is, hogy az Igazgatóságnak az Intézet ügyeinek vitele tekintetében utasításokat, direktívákat adjon s hogy az Igazgatóság ezeket az utasításokat és direktívákat igenis feltétlen követni tartozik. Erre való tekintettel máris mozgalom indult meg rendkívüli közgyűlés összehívása iránt, amelyen ezeket a kérdéseket tisztázni és az Igazgatóságot a közgyűlési határozat keresztülvitelére szorítani kívánják.