Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 40. szám - A községi jegyzők magánmunkálatai. Nagy Dezső Bálintnak az Ügyvédi Körben 1933. október 19-én tartott előadása bő kivonatban

Iü4 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 40. szÁM. Az Ügyvédi Középpárt október hó 25-én tartotta meg alakuló közgyűlését. A közgyűlésen mint korelnök Mezei Pál elnökölt. A szervezőbizottság részéről a párt programmját Lévy Béla részletesen ismertette. Kifejtette, hogy a szervezkedés kötelességét a kar súlyos helyzete adta meg, mely minden ügyvéd kötelességévé teszi, hogy a kaisorsa iránt érdeklődéssel viseltessék. Bészletesen ismertette a kart érintő aktuális kérdéseket. Foglalkozott a túlzsúfoltság kérdésével, a jogi oktatás reformjával, a jogi tanulmány komolyságának biztosításával, karitatív kérdésekkel, a rendtartás reformjával, az okirati kényszerrel, a zugírászat üldözésével. Kiemelte, hogy az inkompatibilitás kérdéseinek megoldása a párt egyik lénj'eges programmpontja és ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a szerzett jogokat érinteni nem kívánja, mert a mai viszonyok között egy ügyvédnek sem lehet kenyeréből elvenni és elutasította azt a gondolatot, hogy köz- vagy magánalkalniazásban álló ügyvédek magánpraxistól elt iltassának. Fájdalmasan mutatott reá arra, miként tette törvény és kormányrendelet lehetségessé, hogy köztisztviselő nyugdíjazása után az ügyvédség soraiba beléphessen. A jövőre nézve gondoskodni kell aziránt, hogy oly jogszabály hozassék, mely lehetetlenné teszi, hogy nyugdíjba lépő köztisztviselő az ügyvédek számát növelje. A kamarai közgyűlésnek a mai formájában való fenntartását kívánja, és még egyéb kari problémák megoldásának lehetőségére hívta fel a figyelmet. A nagy lelkesedéssel fogadott programmlirszéd után vitéz Pétery Aladár lelkes szavakkal hangsúlyozta, hogy az ügyvédség egyetemét sem politikai, sem vallási különbségek nem zavarhatják meg. Ezek után a közgyűlés megalakította a párt tisztikarát. Elnök lett : Lévy Béla. Társelnökök : Benedek Zsolt, Mezei Bál, vitéz Pétery Aladár, Szeghő Zoltán. Ügyvezető elnök : Krámer Emil. Igazgató : Miklós Gyula. Megválasztatott még 20 végrehajtóbizottsági tag. A megalakult pártot Gerlóczy Endre az Ügyvédiúnió nevében meleg szavakkal üdvözölte és egyben határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a megalakult párt a gazdámoratóriummal szemben, annak ügyvédi érdekekei sértő rendelkezései miatt sürgősen írjon át a Kamara vezetőségéhez soronkívüli intézkedések megtétele miatt. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és erről a Kamara vezetőségét jegyzőkönyvi kivonattal értesítette. Értesülésünk szerint a Kamara választmánya a párt átiratát egyhangúlag magáévá tette. Az Ügyvédek Reformszövetsége nevében Vara?mai István üdvözölte az új pártalakulatot. A közgyűlést követő vacsorán Kramer Emil üdvözölte a megjelenteket és az ügyvédi pártok kiküldötteit, majd Gerlóczy Endre a Ribáry-csoport Ügyvédbaráti Társaság nevében mondott üdvözlő szavakat. Deutsch Viktor pedig szellemes felszólalásában az új párt vezetőségét üdvözölte. A «Ribáry-csoport» Ügyvédbaráti Társaság, mint minden évben, úgy ezidén is megrendezi az ügyvédség szolidaritási ünnepi estélyét. Figyelemmel arra, hogy az Országos Ügyvédszövetség az Országos Ügyvédi Ertekezletet december 9-re hívta egybe, a «Ribáry-csoport» is erre a napra tűzte ki az ez idei szolidaritási ünnepi estélyét, hogy azon az Országos Ügyvédi Értekezletre vasúti díjkedvezménnyel felérkező kartársak is résztvehessenek. A szolidaritási serlegbeszédet ezidén Szladits Károly egyetemi professzor fogja tartani, akiről nyilván kevesen tudják, hogy ügyvédjelölti gyakorlatot is folytatott, éspedig Polónyi Géza későbbi igazságügyminiszternél 1894. április 15-től 1895. december l-ig, amikor mint aljegyző a minisztériumba osztották be. Miután Szladits professzor a fent megjelölt gyakorlati idejéből csaknem egy évet irodavezetői minőségben töltött el, kétségtelen, hogy egy nagy ügyvédi iroda forgalmát alaposan volt alkalma megismernie. Egyébként Szladits professzor 1896 december 23-án tette le az ügyvédi vizsgát kitüntetéssel és kb. 20 év óta ügyvédi vizsgái cenzor, e mellett a legszívélyesebb kapcsolatokat tartja fenn az ügyvédséggel, amely a legnagyobb érdeklődéssel tekint az általa igen nagyrabecsült tudósprofesszor szolidaritási serlegbeszéde elé. Mint érdekességet felsoroljuk az eddigi szolidaritási serlegszónokokat : 1929. Medvigy Gábor, 1930. Kölcsey Sándor, 1931. Gerlóczy Endre, 1932. Zsitvay Tibor. A Civiljogászok vitatársaságában «Modem technika és szerzői jog» címmel október 26-án dr. Szenté Andor előadást tartott a rádió, film és hangosfilm szerzői jogáról. Az 1921. évi szerzői törvény a rádió- és hangosfilmjogot egyáltalában nem szabályozza, mert ezek a találmányok akkor még ismeretlenek voltak, és a filmjogra vonatkozólag is csak kevés rendelkezést tartalmaz, így az új technikai találmányok az érdekes vitakérdések egész tömegét vetik fel a szerzői jogban. A rádió mindennapos műsorszámai : a vendéglőkből való zeneközvetítósek, a gramofonközvetítések, színházi előadások, hangversenyek ós hangosfilmelőadások közvetítései szebbnél-szebb jogkérdéseket vetnek fel. A filmjog terén még az sincsen tisztázva, hogy kit illet meg a film szerzői joga és tisztázatlan a hangosfilmjog és a filmesítési kényszer kérdése is. Mindezek a nagy kuturális és gazdasági jelentőségű kérdések mielőbbi törvényes szabályozást igényelnek. Szerző berlini tanulmányútján gyűjtött anyagát dolgozta fel előadásában, melyet nagy tetszéssel fogadott az igen nagyszámú és előkelő közönség, melynek soraiban ott láttuk a Kúria és a budapesti ítélőtábla bíráit, az Igazságügyminisztérium képviselőit, és a szerzői joggal foglalkozó jogászok egész sorát. Az előadáshoz dr. Kelényi Jenő és dr. Beclc Salamon ügyvédek szóltak hozzá, csatlakozva előadó fejtegetéseihez. A vitaülést vezető dr. Székely Lajos kir. tanácsos ügyvéd meleg hangon mondott köszönetet a fiatal előadónak élvezetes előadásáért. Ügyvédotthon. Az Országos Ügyvédotthon a vezetőség terveit és elgondolását kimerítően ismertet ő körlevelet küldött szét, amelyet minden magyar ügyvéd megkapott. A körlevélhez az egyesület által már ezidőszerint is nyújtott ama kedvezmények jegyzéke van mellékelve, amelyek igénybevétele által mindenkinek bőségesen visszatérül az évi 16 pengő tagdíj összege, de ezeken a kedvezményeken kívül még egész sereg mindenféle egyéb kedvezmény megszerzése van tárgyalás alatt. Mellékelve van a körlevélhez egy kérdőív is arra vonatkozóan, hogy az évi 16 pengő tagsági díj pontos fizetése ellenében minden tag részére évente 10 napra biztosítottnapi 6 pengő szanatóriumi (kórházi, klinikai) díjhozzájáruláson kívül ki akarja további 8 pengő évi díj fizetése ellenében ezt a kedvezményt évi 30 napra, a maga részére és családtagonként további 1*50 P ellenében a család tagjai részére is biztosítani. A körlevelek szétküldése után órák múlva már tömegesen érkeztek vissza ezek a kérdőívek, amelyek tanúsága szerint óriási az éredeklpdés az ügyvédek körében e biztosítással szemben és a beérkezett válaszokban eddig még kivétel nélkül részvételi szándékukat jelentették be a kollégák. Elhelyezés az Ügyvédotthonban. Az Ügyvódotthon vezetősége felhívást bocsátott ki, hogy november hó 20-ig levélben jelentkezzenek mindazok a nyugdíjas Kartársak, akik az Otthonban elhelyezést óhajtanak. Fölvétel esetében az elhelyezett nyugdíjas köteles a nyugdíjából évi 400 pengőt átengedni az Egysületnek, amely az ellátás nyújtásához szükséges további összeget a sajátjából fedezi. Az elhelyezést a kartársak előreláthatóan az Orvosegyesület Mártonhegyi-úti háromholdas parkban fekvő Otthonában nyerik, éspedig egy vagy két személyre berendezett igen kellemes szobákban. Az ellátás a lakáson kívül napjában háromszori étkezést, fűtést és világítást foglal magában. Felvételre elsősorban azok tarthatnak igényt, akik az Ügyvédotthonnak tagjai vagy tagjai voltak, özvegyek pedig ezúttal csak akkor számíthatnak felvételre, ha az ügyvédek közül tíznél kevesebb lesz az igényjogosult jelentkező. Szemle. Oppler Emil ünneplése. Abból az alkalomból, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettesi tisztségét elfoglalta, barátai jól sikerült társasvacsorát rendeztek október 28-án a Royal-szálloda fehér termében. A vacsorán közel 150 kartárs jelent meg. Az ünnepi beszédet Nagy Emil tartotta, majd Pap József, Gerlóczy Endre, Kadosa Marcél ós Szegő Ferenc üdvözölték Oppler Emilt, aki meghatottan, keresetlen szavakban köszönte meg az ünneplést és megfogadta, hogy mindig az ügyvédség egyetemes érdekeit fogja képviselni új tisztségében. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.