Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 40. szám - Az intelligencia - Törvényjavaslat a zugírászatról

III. évfolyam. 40. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. nov. 4. ii ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr, Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 Az intelligencia. Útszéli koldus. Ma, amikor az egész világ koponyaalapitörést szenvedett s az egész világ egy tótágas, nem az intelligencia az úr, aki főhelyen ül az asztalnál, bérmunkás, kinek még a házat is fel kell építeni, mely­ben ő a szugolyba jut. Letörtsége csak ideiglenesnek látszott. Azt hittük, vége lesz a háborúnak s újból fel fog virradni fénykora, napja felkél ismét még fényesebben, hiszen igazolva lett : a kor, melyben megbukott, a kultúrvilág lecsúszá­sának, romlásánali korszaka lett. De a háború után is csak háború követ­kezett, népek háborúja gazdasági eszközök­kel s az intelligencia az országok legtöbbjé­ben továbbra is a talonban maradt. Nem­csak a hatalomból került ki, de gazdasági­lag is hátranyomták, mert aki a hatalomból kiesik, az a gazdaságból is kiesik. Az intel­ligenciának nem voltak csapatai, nem vol­tak felvonulói, intelligenciája attól is eltil­totta, hogy hangosan kiáltson, szemérme til­totta, hogy sebeit nyilvánosan mutogassa. Megbukott. Csúnyán megbukott. Ügyvéd, orvos, mér­nök, író, művész, intelligens kereskedő, ipa­ros megbuktak a saját széthúzásukon. Nem is húztak szét, csak soha meg nem találták egymást. Egy padból jöttek, egy kultúra emlőin nőttek fel ós mire kikerültek az életbe, elfelejtették, hogy mindnyájan egy atyának,és egy anyának, a kultúrának és a nemesre törekvésnek gyermekei. Az orvosokat azért a sorsért, melyben él­nek, csak halálosan sajnálni tudom. Több harcukban érintkeztem velük, vittem küz­delmeiket s beleláttam bajaik tengerébe. Ez a szegény magyar orvosi kar a szociális igazságok áldozata lett. Amint a kisipar és kiskereskedelem válságának egyik főelőidé­zője a Társadalombiztosító, úgy tették tönkre az olcsó pénzen, vagy ingyen orvost adó egyesülések az orvosokat, akik ma egy kis fikszért az égen és földön minden meg­mozgathatót megmozgatnak. Harcaikat egyedül verekedtek végig, intelligens sors­társaik meg nem mozdultak értük, igaz, E ÜGYVÉDI HETIREND. \ NOVEMBER 6-12. ! 6 : Hétfő Va7. A «Budapesti Ügyvédúniót heti 2 összejövetele. Va7. A «Bibáry-osoport» heti össze- j jövetele. 7. Az <iÜgyvédi Közlönyt szerk. biz. Z ülése. ; ! 7 ; Kedd V* 7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó J gyakorlati összejövetelen Szegőm Ferenc előadása : a Ügyvédi rend- Z tartási). (Ügyvédi Kamara.) J Va7. Az «Ügyvédek Keformszövetsógei) j heti összejövetele. I 8 - Szerda Va7. A «Civiljogászok Vitatár sasága n Z előadása: Kohner Arthur: «AJ gazdavódelmi rendeldt». (Ügyvédi J Kör.) 7. Az «Ügyvédek Független Pártja» Z heti összejövetele. Z Í9~ Z Csütörtök Va 7. A Budapesti Ügyvédi Kör előadása ; a gazdaadósságok rendezéséről. • 8. A Budapesti Ügyvédi Kör heti Z társasvacsorája. " jio l Péntek 9. Az Ügyvédek Turista Egyesületei heti összejövetele. (Ügyvédi Kör.) J hogy az orvosok se igen próbálták megmoz­dítani őket. — Minden kakas úr a maga szemétdomb­ján! A magánmérnökök ennek az egész kornak áldozati báránykái. Láttam harcaikat ma­gas hivatalokban ülő kartársaikkal s láttam e harc reménytelenségét, ők is egyedül vol­tak, intelligens sorstársaik meg nem mozdul­tak értük, igaz, hogy ők se nagyon próbál­koztak. Az egész latin kultúrájú intelligencia meg­feledkezett a jellemnevelő és szolidaritást tanító latin iskola jelmondatáról: — Hodie mihi, cras tibi! És megfeledkeztek róla az én latin kultú­rájú kartársaim is. Nagy bajaikban, kín­szenvedéseikben, mikor darabokban tépték le róluk a húst, mikor lassanként nemcsak keresetüket: de munkájukat is elvesztették. Bocsánatot kérek a második latin idézetért, nagyon megfeledkeztünk róluk, talán nem baj, ha most gyakrabban előszedjük őket : — Concordia parvae res crescunt, dis­cordia maximae dilabuntur. Az utóbbi időben már nem lehet mondani, hogy ütött a tizenkettedik óra, mert ma már ez a frázis is elkopott. S mégis azt mon­dom, ha van még erő az erőtlen tagokban, ha még nem vesztek ki a férfias akaraterő atomjai, az ügyvédség, mely nemcsak nagy multat érdemel hazánk történetében, hanem nagy jövendőt is, az ügyvédségnek meg kell keresnie azokat a testvéri utakat, melyek az intelligencia többi ágaival útjait egy közös frontszakaszba torkolják. Fábián Béla. Törvényjavaslat a zng­írászatról. Az ügyvédi kamarák és az ügyvédség egyéb érdekképviseleti szerveinek évek óta tartó sürgetésére az Igazságügyminiszter végre beterjesztette a zugírászat hatályo­sabb üldözésére szolgáló törvényjavaslatot. A javaslat mindössze hat szakaszból áll. Az első paragrafus a zugírászat tényálladékát ismerteti és szemben az eddigi minősítéssel, vétségnek minősíti a zugírászatot. A zug­írászat tényálladóka, hogy valaki díjért, vagy bármimás ellenszolgáltatásért bíróság, vagy hatóság előtt mást képviseljen, vagy más részére beadványt, avagy okiratot szer­kesszen, vagy erre ajánlkozzék, a nélkül, hogy ily cselekmény végzésére, mint bejegyzett ügy véd, vagy ha nincs bejegyezve, az 1911. I. tc. 96., 97. §§, avagy más jogszabály alap­ján jogosítva volna. Ugyancsak zugírászat vétségét követi el, aki szóval, írásban, vagy sajtóközleményben, vagy bármi más módon magáról azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy az ügyvédség gyakorlására, vagy az előbb említett cselekmények végzésére jogo­sult, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá (itt nyilván a csa­lásra gondol a javaslat alkotója) nem esik. A javaslat, mint látjuk, kiterjeszti a zug­írászat tényálladéki elemeit. Új, hogy nem­csak a bíróság, vagy hatóság előtti képvise­let és beadványszerkesztés, hanem az okirat­szerkesztés is zugírászatot képez. Uj és je­lentékeny szigorítás, hogy a javaslat nem korlátozza a zugírászatot az üzletszerű, vagy díjért kifejtett tevékenységre, hanem bün­tetni rendeli azt is, aki bármi más, nem va­gyoni ellenszolgáltatásért fejt ki ilyen tevé­kenységet. Elkövetheti a zugírászatot ügy­véd is, ha nincs jogosítva az ügyvédség gya­korlására, vagy mert nincs valamely kama­rába bejegyezve, vagy, mert az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztették, vagy elmoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom