Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 5. szám - A közgyűlési reform

HL évfolyam. 5. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. febr. 4. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr, Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. A közgyűlési reform kérdésében a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya immár véglegesen állást foglalt és az erre vonatkozó törvényjavaslat tervezetét is felterjesztette az Igazságügyminiszterhez. A reform gondolata nem új keletű, mert hiszen régi panasz az, hogy a , Budapesti Ügyvédi Kamara tagjainak száma oly nagyra duzzadt fel, hogy ilyen taglótszám mellett a nyugodt tanácskozás és határozathozatal lehetetlen. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a reform immár nem csupán azért mellőzhetetlen, mert a kamara tagjainak nagy száma folytán a közgyűlésektől a kar tekintélyének és erkölcsi színvonalának megfelelő tanácskozás és határozathozatal nem várható, hanem azért is, mert a közgyűléseken kialakult alkalmi többség, holott a bejegyzett kamarai tagoknak sokszor 2—S°/0-Át sem képviselte, olyan határozatokat is hozott, amelyek a tagok tényleges többségének felfogásával, de nem egyszer a tételes törvényekkel is szöges ellentétben állottak. A törvénytervezet szerint a közgyűlés a választmányból és még 250 választott közgyűlési tagból állana, akik a lajstromos és arányos választás rendszere szerint nyernék el mandátumukat. A javaslat a választójogot az eddiginél szigorúbban szabályozza és bár szavazati joga a kamara minden bejegyzett tagjának megmaradna, a közgyűlés tagjává nem lenne megválasztható mégsem az, aki büntető vagy fegyelmi ítélet hatálya alatt áll. A fegyelmi ítéletek közül azok, amelyek csupán feddésre szólnak, ebből a szempontból figyelmen kívül hagyatnak, mert ezt a büntetési tételt a fegyelmi bíróság rendszerint csak olyan esetben alkalmazza, amidőn valamely enyhébb elbírálás alá eső és a köztisztessógbe vagy az ügyvédi állás tekintélyébe nem ütköző magatartásról van szó. A javaslat elgondolása szerint elegendő, ha egy-egy lajstromon 50 jelölt ós 50 ajánló j ÜGYVÉDI HETIREND. FEBRUÁR 6—12. S 6 : Hétfő Vs7. A «Budapesti Ügyvódúnió» heti összejövetele. Ví7. A fRibáry-csoporti) heti összejövetele. Va7. Az «Ügyvédek Turista Egyesülete» heti összejövetele. 7. Az «Ügyvédi Közlönyu szerk.-biz. ülése. ! 7 : Kedd Va7. Az «Ügyvédek Reformszövetsége» heti összejövetele. 1 8 • Szerda Va7. Civiljogászok Vitatársaságának előadása. Varannai István : Deflációs magánjog. (Ügyvédi Kör.) 1 9 • Csütörtök Va7. Az «Ügyvédek Szilágyi, Dezső ] Köre» heti összejövetele. Í10 • Péntek 7. Az «Ügyvédek Független Pártját; heti összejövetele. Í12 • Vasárnap reggel 8. Az ÜTE sí-túrája Hűvösvölgy— | Nagyszénás—Pilisesabára. Vezető: Kqnczuker Géza. reggel Va 9. Az ÜTE gyalog-túrája a 1 Velencei-tóra. Vezető: Bürger ! Károly. \ szerepel. Olyan feltétel ez, amelynek már a legkisebb kamarai pártok is meg tudnak felelni, úgyhogy a választási kampányban való részvételük ezáltal biztosítva van. A kamarai értekezletek intézménye továbbra is fennmaradna, végül pedig, ha a választmány vagy a közgyűlés elhatározza, akkor a kar egésze írásbeli szavazás útján foglalna állást a kar egyetemét érdeklő elvi jelentőségű kérdésekben. A választmány döntését olyan magas nívójú és mélyreható vita előzte meg, aminővel csak oly esetben szoktunk találkozni, ha a kar egésze szempontjából valóban nagy jelentőségű szervezeti reformról van szó. A választmány a legmesszebbmenő lelkiismeretességgel igyekezett figyelembe venni a kar tagjai részéről számos irányban megnyilvánult kívánalmakat ós így, ha egyes kamarai pártok elvi szempontból nem is kívánják a reform megvalósítását, alapos az a feltevés, hogy a javasolt megoldás módozataival a kar többsége egyetért. Hogy a passzív választójog megszorításának kérdésében a választmány a szigorúbb álláspontot fogadta el, abban nagy része volt annak az örvendetes ténynek, hogy a 8200 tagot számláló kamarában 200-nál is kevesebben vannak olyanok, akik fegyelmi ítélet hatálya alatt állanak, a megszorítás tehát távolról sem jelent jogfosztást. Ebben a számban pedig már azok is benne vannak, akik a legenyhébb fegyelmi büntetésben, tehát írásbeli feddésben részesültek, úgy hogy a megválaszthatóságból a kar tagjainak legfeljebb 3°/0-a lesz időlegesen kizárva. Az ügyvédi rendtartás 19. §-a szerint az ügyvédi kamarák hatáskörébe tartozik a kar erkölcsi tekintélyének és jogainak megvédésén kívül a jogszolgáltatás és az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, valamint a korszerű reformok életbeléptetése iránti véleményadás és javaslattétel is. Eemélhető, hogy a reform életbeléptetése esetén a Budapesti Ügyvédi Kamara közgyűlése még az eddiginél is eredményesebben fogja betölthetni az Ü. E. 19. §-ában megjelölt hatáskört ós fellépésének nyomatékosabb erkölcsi súlyt fog adni az a tény, hogy az oly testülettől származik, amelynek minden egyes tagja erkölcsi szempontból a legteljesebb mértékben kifogástalan. Az ország ügyvédségének nagy problémái már régtől fogva napirenden vannak, ámde sajnálatos módon egyelőre csakis a kar tagjainak körében. A közgyűlés reformjától többek között azt is kell várnunk, hogy kétség! elenül a kar legjobbjaiból megalakítandó ez a testület tekintélyével és fellépésének erkölcsi súlyával nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy az utolsó órában mégis csak kivívjuk az ügyvédség erkölcsi és anyagi boldogulását. Gerlóczy Endre. Ne sokallja a 10 fillért az ügyvédi vótívekért, amikor a postai kézbesítés helyi viszonylatban nyolcszor, vidéki viszonylatban tizenkétszer annyiba kerül, mert az ügyvédi vétívek minden jövedelme a bírósági gépírószolgálat fenntartására és továbbfejlesztésére szolgál.