Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)
1933 / 38. szám - Az ügyvédség elvesztett munkaterületeinek pótlásáról
154 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 38. SZÁM. kel való személyes kapcsolat révén a kirendelt mérnökök végzik a tkvi beadván3rokat, az ügyvédi kényszer bevezetésével a tkvi rendezéssel kapcsolatos kereseti lehetőségek nyitva állanak az ügyvédek számára. A községi jogügyek ellátására 5000-nél nagyobb lakosú községeknél megszervezendő' a községi jogtanácsosi állás. Elsősorban a jogkereső közönség érdeke megkívánja a szakszerű jogi segélyt, másodsorban azt a célt is szolgálná, hogy az ügyvédek elhelyezkedését lehetővé tenné. 6. Életrevaló gondolatot vetett fel a Szegedi Ügyvédi Kamara. Az 1931 : VIII. to. a földteherrendezésről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete akként rendelkezik (7. §), hogy a beherrendezést az erre a célra alapított Földteherrendező Országos Bizottság (FOB) intézi. Ez a bizottság az egyes ügyekben a szükséges tárgyalásokkal, egyeztetésekkel a név szerint felsorolt altruista intézeteket és a szükséghez képest a Pk. tagjai sorából más intézetet bízhatja meg. A FOB felett a felügyeletet a pénzügyminiszter gyakorolja, határozata végérvényes, sem a bírósághoz, sem a közigazgatásihatósághoz fellebbvitelnek helye nincs. Jól tudjuk, hogy a teherrendezés és az ezzel kapcsolatos munkálatok megfelelő szakképzettséget és erkölcsi felelősségérzetet igényelnek. Gyakran rendezetlen a tkvi állapot is. De ettől eltekintve, miután a törvény 11. §-a szerint a teherrendezésre irányuló tárgyalás az eljárásba bevont ingatlanokat terhelő jelzálogos követelésekre és az ingatlantulajdonosnak egyéb tartozásaira is kiterjed és mert a tárgyalás célja az, hogy a hitelezőkkel kötött megegyezéssel az összes jelzálogos és egyéb követelések a megállapított terhelési határ (8. §) keretei közé illeszkedjenek, közben árverések felfüggesztésének szüksége is felmerülhet stb. : Nyilvánvaló, hogy mindezeket a jogi szaktudást igénylő munkálatokat a pénzintézet egyszerű hivatalnoka nem tudja elvégezni, ehhez gyakorló ügyvéd munkájára van szükség. Kívánatos tehát, hogy a FOB-nál, valamint ezen teherrendezéssel megbízott intézeti és vidéki albizottságoknál a kívánt munkálatokat ügyvédek végezzék megfelelő' díjazás mellett. 7. Az ügyvédi munkaalkalmak kellő kiterjesztésére vezetne, ha a közhivatalokban az ügyvédeket bármikor és soronkívül kellene fogadni. 8. Meglévő munkaterületek alaposabb kihasználását tenné lehetővé és újabb munkaterületeket is jelentene, ha a perenkívüli bírói, vagy közigazgatási eljárásban felmerül bírói, vagy közigazgatási eljárásban felmerülő ügyvédi költségekben az a fél marasztaltatnék, aki alaptalan fellépésével az eljárásokra okot szolgáltatott. így útügyekben, a közigazgatási kihágási eljárás során, a cégügyek, a tkvi ügyek, hagytéki ügyek, gyám-, gondnoksági és általában az árvaszék előtti ügyekben stb. felmerülő ügyvédi költségekben bizonyos esetekben az ellenfél marasztalható legyen. 9. Végül megnyugtató volna ránk nézve és számtalan esetben lényeges segítséget is jelentene az ügyvédi karra nézve, ha a/, igazságügyminiszténuinban nálunk is. mint Berlinben, az ügyvédség ügyeinek elintézése egy nevesebb ügyvédre bízatnék, aki állandó kapcsolatot tart fenn az ügyvédséggel, aki ismeri ügyes-bajos dolgaikat, aki nem a miniszteri bürókból, hanem a reális élet közvetlen tapasztalataiból tudja a sérelmeket, amelyek nyomnak bennünket, aki megértő szívvel viseltetnék a kari kérdések iránt és akiben volna erkölcsi erő ahhoz, hogy megfelelő helyen kellő eréllyel képviselje érdekeinket. * * * Témám akkor volna kimerítve, ha rámutattam volna az eddigi munkaalkalmaknál szenvedett térvesztésünkre és ezzel kapcsolatban az ügyvédségnek revizionális küzdelmére. Ez alkalommal azonban különösen a megnyitható új ügyvédi munkaalkalmak érdekeltek bennünket, úgy azonban, hogy mindenütt figyelemmel voltam a jogkereső közönség érdekeire, mert sohasem akartunk a magunk részére előnyöket szerezni olyképpen, hogy ezáltal karunk terheit más osztály vállaira rakjuk. A magyar ügyvédségben az etikai magasabb felfogás párosul a hivatás erkölcsi jellegével és mindezek a fegyelmi ellenőrzés védő palástja alatt állanak. A magyar ügyvédségben erkölcsi és intellektuális erő rejlik ós kell, hogy ez az erő az ország javára fenntartassék. Hiszem és remélem, hogy az általam ismertetett elgondolásokat az igazságügyi kormány bölcs megfontolás tárgyává teszi és mindent elkövet a mielőbbi megvalósításuk érdekében. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség központi tisztikara szeptember hó 28-án Fittler Dezső elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a folyóügyek letárgyalása után az elnök felmutatta Oppler Emil társelnök levelét, amelyben közli, hogy miután Baracs Marcel elhalálozása folytán az ügyvédi kamarához elnökhelyettesül hivatott be, a Szövetségnél viselt társelnöki tisztségéről lemondani kénytelen. Az elnök indítványára a tisztikar Ofpler Emil lemondását nagy sajnálattal vette tudomásul, egyúttal a Szövetség érdekében kifejtett nagy és buzgó tevékenységéért őszinte köszönetét jegyzőkönyvbe foglalni rendelte. Ezután Ribáry Géza egyes vidéki osztályok kari közéleti működésének intenzívebbé tétele tárgyában tett indítványt, mire őt a tisztikar a szükségesnek látott megfelelő lépések megtételére kérte fel. Az Országos Ügyvédszövetség debreceni osztálya a TÉBE tiszántúli körzetével együl tesen a Debreceni Ügyvédi Kamara dísztermében előadássorozatot rendez, amely «A gazdasági és pénzügyi válságból kivezető út» kérdéseivel foglalkozik. Az előadássorozatot általános nagy érdeklődés kíséri, mert helyes elgondolás az, hogy a pénzügyi és gazdasági válság problémája csak minden gazdasági érdekeltség együttes összefogásával oldható meg. Előadásukat megtartották eddig: október 5-én Varga Lajos ügyvédj október 9-én Bozóky Ferenc egyetemi tanár, október 10-én Versényi Tibor, a TÉBE Pantheon Advocatorum Artiumque. tiszántúli körzetének elnöke, kincstári fő tanácsos. Az előadásokat október 17-én részletes vita követte, amelyben a különböző szakérdekeltségek képviselői vettek részt. A záróelődást október 21-én Nyulászy János, a Szövetség társelnöke tartja meg, melyet társasvacsora követ. Az előadásokra még visszatérünk. Az Országos Ügyvéd-Múzeum feladatául tűzte ki, hogy összegyűjti azokat a reprezentatív műveket, amelyekből az ügyvédség irodalmi, tudományos és jogfejlesztő működése kitűnik. Ezen tárgycsoportunk gyűjtését megkezdve, a kollekciónkat két főcsoportra kívánjuk osztani : Az ügyvéd mint szépíró, és az ügyvéd alakja a szépirodalomban. Múzeumunk kifejlesztésének ezen iránya a f. évi november hó 12-én megtartandó Katona József-ünnepélyünk során jut majd pregnánsabb kifejezésre. Kevésbbé ismert adat, hogy a mi irodalmunk is — hasonlóan a XVI. századból származó francia eredetű Pathelin mester módjára — a XVIII. század végén színpadra viszi a prókátor alakját. «A kecskeméti színház és színészek multja» című tanulmányában Liszka Béla, a kecskeméti főreáliskola korán elhunyt jeles tanára elmondja, hogy két kecskeméti ifjú, az ügyvédi pályára készülő Szomor Máté: és Nemes András azon időben, amikor Kévay megindította a magyarosodási mozgalmat, Debrecenben jogászkodtak. Otthagyták a tantermet és lelkesedéssel csatlakoztak Budán ama kis csoporthoz, amely annyi küszködés között, de lankadatlan buzgalommal megteremtette a magyar színészetet. Szomor Mátétól való az első magyar színészek kedvelt vígjátéka : «Ki-ki a maga háza előtt seperjen» (később «Rontó prókátor» címmel is. adták). Főszereplői: egy prókátor és patvaristái, olyan speciálisan magyar társaséleti alakok, amelyek sehol máshol nem voltak ennyire népszerűek. Az e darabban szereplő tót patvarista, az első tótosan beszélő alak színi irodalmunkban. Gyűjtsük össze azokat a szépirodalmi műveket, amelyek az ügyvéd alakját keltik életre az irodalomban és gyarapítsuk ilyen irányú adományainkkal is az Országos Ügyvéd-Múzeumot. Adományaikkal az elmúlt héten a következők járultak múzeumunk gyarapításához : Király Ferenc, a Nemzetközi ÜgyvédUnió dubrovniki (raguzai) kongresszusi iratait, valamint a román ügyvédszövetség által kibocsájtott nyugdíj bélyegek sorozatait adta át. Az Erdős hirdetőiroda tulajdonosa, Erdős József - útján a Múzeum-Barátok sorába a következő napilapok léptek : «Eger» című napilap, «Felsőmagyarország» Miskolc, «Pápa és Vidéke», «Pécsi Napló», «lJesterzsébeti Ujság», «Rákos Vidéke», Székesfehérvári Friss Ujság», «Tolnamegyei Ujság», «Mohács-Duna Vidéke», «Miskolci Reggeli Hír-