Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 38. szám - Az ügyvédség elvesztett munkaterületeinek pótlásáról

154 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 38. SZÁM. kel való személyes kapcsolat révén a kiren­delt mérnökök végzik a tkvi beadván3rokat, az ügyvédi kényszer bevezetésével a tkvi rendezéssel kapcsolatos kereseti lehetőségek nyitva állanak az ügyvédek számára. A községi jogügyek ellátására 5000-nél nagyobb lakosú községeknél megszerve­zendő' a községi jogtanácsosi állás. Elsősor­ban a jogkereső közönség érdeke megkívánja a szakszerű jogi segélyt, másodsorban azt a célt is szolgálná, hogy az ügyvédek elhe­lyezkedését lehetővé tenné. 6. Életrevaló gondolatot vetett fel a Szegedi Ügyvédi Kamara. Az 1931 : VIII. to. a földteherrendezésről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete akként ren­delkezik (7. §), hogy a beherrendezést az erre a célra alapított Földteherrendező Országos Bizottság (FOB) intézi. Ez a bizottság az egyes ügyekben a szükséges tárgyalásokkal, egyeztetésekkel a név szerint felsorolt al­truista intézeteket és a szükséghez képest a Pk. tagjai sorából más intézetet bízhatja meg. A FOB felett a felügyeletet a pénz­ügyminiszter gyakorolja, határozata vég­érvényes, sem a bírósághoz, sem a közigaz­gatásihatósághoz fellebbvitelnek helye nincs. Jól tudjuk, hogy a teherrendezés és az ezzel kapcsolatos munkálatok megfelelő szakképzettséget és erkölcsi felelősségérzetet igényelnek. Gyakran rendezetlen a tkvi állapot is. De ettől eltekintve, miután a tör­vény 11. §-a szerint a teherrendezésre irá­nyuló tárgyalás az eljárásba bevont ingat­lanokat terhelő jelzálogos követelésekre és az ingatlantulajdonosnak egyéb tartozásaira is kiterjed és mert a tárgyalás célja az, hogy a hitelezőkkel kötött megegyezéssel az összes jelzálogos és egyéb követelések a megálla­pított terhelési határ (8. §) keretei közé illeszkedjenek, közben árverések felfüggesz­tésének szüksége is felmerülhet stb. : Nyil­vánvaló, hogy mindezeket a jogi szaktudást igénylő munkálatokat a pénzintézet egy­szerű hivatalnoka nem tudja elvégezni, ehhez gyakorló ügyvéd munkájára van szük­ség. Kívánatos tehát, hogy a FOB-nál, vala­mint ezen teherrendezéssel megbízott inté­zeti és vidéki albizottságoknál a kívánt munkálatokat ügyvédek végezzék megfelelő' díjazás mellett. 7. Az ügyvédi munkaalkalmak kellő ki­terjesztésére vezetne, ha a közhivatalokban az ügyvédeket bármikor és soronkívül kel­lene fogadni. 8. Meglévő munkaterületek alaposabb ki­használását tenné lehetővé és újabb munka­területeket is jelentene, ha a perenkívüli bírói, vagy közigazgatási eljárásban felme­rül bírói, vagy közigazgatási eljárásban fel­merülő ügyvédi költségekben az a fél ma­rasztaltatnék, aki alaptalan fellépésével az eljárásokra okot szolgáltatott. így út­ügyekben, a közigazgatási kihágási eljárás során, a cégügyek, a tkvi ügyek, hagytéki ügyek, gyám-, gondnoksági és általában az árvaszék előtti ügyekben stb. felmerülő ügyvédi költségekben bizonyos esetekben az ellenfél marasztalható legyen. 9. Végül megnyugtató volna ránk nézve és számtalan esetben lényeges segítséget is jelentene az ügyvédi karra nézve, ha a/, igazságügyminiszténuinban nálunk is. mint Berlinben, az ügyvédség ügyeinek elintézése egy nevesebb ügyvédre bízatnék, aki állandó kapcsolatot tart fenn az ügyvédséggel, aki ismeri ügyes-bajos dolgaikat, aki nem a miniszteri bürókból, hanem a reális élet közvetlen tapasztalataiból tudja a sérelme­ket, amelyek nyomnak bennünket, aki meg­értő szívvel viseltetnék a kari kérdések iránt és akiben volna erkölcsi erő ahhoz, hogy megfelelő helyen kellő eréllyel kép­viselje érdekeinket. * * * Témám akkor volna kimerítve, ha rámu­tattam volna az eddigi munkaalkalmaknál szenvedett térvesztésünkre és ezzel kapcso­latban az ügyvédségnek revizionális küzdel­mére. Ez alkalommal azonban különösen a megnyitható új ügyvédi munkaalkalmak érdekeltek bennünket, úgy azonban, hogy mindenütt figyelemmel voltam a jogkereső közönség érdekeire, mert sohasem akartunk a magunk részére előnyöket szerezni oly­képpen, hogy ezáltal karunk terheit más osztály vállaira rakjuk. A magyar ügyvédségben az etikai maga­sabb felfogás párosul a hivatás erkölcsi jel­legével és mindezek a fegyelmi ellenőrzés védő palástja alatt állanak. A magyar ügy­védségben erkölcsi és intellektuális erő rej­lik ós kell, hogy ez az erő az ország javára fenntartassék. Hiszem és remélem, hogy az általam is­mertetett elgondolásokat az igazságügyi kormány bölcs megfontolás tárgyává teszi és mindent elkövet a mielőbbi megvalósítá­suk érdekében. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség központi tisztikara szeptember hó 28-án Fittler Dezső elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a folyóügyek letárgyalása után az elnök fel­mutatta Oppler Emil társelnök levelét, amelyben közli, hogy miután Baracs Mar­cel elhalálozása folytán az ügyvédi kamará­hoz elnökhelyettesül hivatott be, a Szövet­ségnél viselt társelnöki tisztségéről lemon­dani kénytelen. Az elnök indítványára a tisztikar Ofpler Emil lemondását nagy saj­nálattal vette tudomásul, egyúttal a Szö­vetség érdekében kifejtett nagy és buzgó tevékenységéért őszinte köszönetét jegyző­könyvbe foglalni rendelte. Ezután Ribáry Géza egyes vidéki osztályok kari közéleti működésének intenzívebbé tétele tárgyában tett indítványt, mire őt a tisztikar a szük­ségesnek látott megfelelő lépések megté­telére kérte fel. Az Országos Ügyvédszövetség debreceni osztálya a TÉBE tiszántúli körzetével együl ­tesen a Debreceni Ügyvédi Kamara dísz­termében előadássorozatot rendez, amely «A gazdasági és pénzügyi válságból kivezető út» kérdéseivel foglalkozik. Az előadás­sorozatot általános nagy érdeklődés kíséri, mert helyes elgondolás az, hogy a pénzügyi és gazdasági válság problémája csak minden gazdasági érdekeltség együttes összefogásá­val oldható meg. Előadásukat megtartották eddig: október 5-én Varga Lajos ügyvédj október 9-én Bozóky Ferenc egyetemi ta­nár, október 10-én Versényi Tibor, a TÉBE Pantheon Advocatorum Artiumque. tiszántúli körzetének elnöke, kincstári fő tanácsos. Az előadásokat október 17-én részletes vita követte, amelyben a különböző szak­érdekeltségek képviselői vettek részt. A záróelődást október 21-én Nyulászy János, a Szövetség társelnöke tartja meg, melyet társasvacsora követ. Az előadásokra még visszatérünk. Az Országos Ügyvéd-Múzeum feladatául tűzte ki, hogy összegyűjti azokat a repre­zentatív műveket, amelyekből az ügyvéd­ség irodalmi, tudomá­nyos és jogfejlesztő mű­ködése kitűnik. Ezen tárgycsoportunk gyűjtését megkezdve, a kollekciónkat két fő­csoportra kívánjuk osz­tani : Az ügyvéd mint szépíró, és az ügyvéd alakja a szépirodalom­ban. Múzeumunk kifejlesz­tésének ezen iránya a f. évi november hó 12-én megtartandó Katona József-ünnepélyünk során jut majd pregnánsabb kifejezésre. Kevésbbé ismert adat, hogy a mi irodal­munk is — hasonlóan a XVI. századból származó francia eredetű Pathelin mester módjára — a XVIII. század végén szín­padra viszi a prókátor alakját. «A kecskeméti színház és színészek multja» című tanulmányában Liszka Béla, a kecs­keméti főreáliskola korán elhunyt jeles tanára elmondja, hogy két kecskeméti ifjú, az ügyvédi pályára készülő Szomor Máté: és Nemes András azon időben, amikor Kévay megindította a magyarosodási mozgalmat, Debrecenben jogászkodtak. Otthagyták a tantermet és lelkesedéssel csatlakoztak Bu­dán ama kis csoporthoz, amely annyi küsz­ködés között, de lankadatlan buzgalommal megteremtette a magyar színészetet. Szomor Mátétól való az első magyar színészek ked­velt vígjátéka : «Ki-ki a maga háza előtt seperjen» (később «Rontó prókátor» címmel is. adták). Főszereplői: egy prókátor és patvaristái, olyan speciálisan magyar társas­életi alakok, amelyek sehol máshol nem voltak ennyire népszerűek. Az e darabban szereplő tót patvarista, az első tótosan be­szélő alak színi irodalmunkban. Gyűjtsük össze azokat a szépirodalmi műveket, amelyek az ügyvéd alakját keltik életre az irodalomban és gyarapítsuk ilyen irányú adományainkkal is az Országos Ügyvéd-Múzeumot. Adományaikkal az elmúlt héten a követ­kezők járultak múzeumunk gyarapításá­hoz : Király Ferenc, a Nemzetközi Ügyvéd­Unió dubrovniki (raguzai) kongresszusi ira­tait, valamint a román ügyvédszövetség által kibocsájtott nyugdíj bélyegek soroza­tait adta át. Az Erdős hirdetőiroda tulajdonosa, Erdős József - útján a Múzeum-Barátok sorába a következő napilapok léptek : «Eger» című napilap, «Felsőmagyarország» Miskolc, «Pápa és Vidéke», «Pécsi Napló», «lJesterzsébeti Ujság», «Rákos Vidéke», Székesfehérvári Friss Ujság», «Tolnamegyei Ujság», «Mo­hács-Duna Vidéke», «Miskolci Reggeli Hír-

Next

/
Oldalképek
Tartalom