Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 38. szám - Az ügyvédség elvesztett munkaterületeinek pótlásáról

38. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 155 lap», Salgótarján : «Á Munka», «Szegedi Napló», Kaposvár: <<Uj-Somogy», Mátészalka : «Sz;atmári Hírlap», Monor : «Pestvidéki Hírlap» és «Váci Hírlap». Boda Ernő. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A Te. 88. §-hoz. Az igazságügyi kormány bizonyára nem fog elzárkózni attól, hogy az ügyvédek terhein ott könnyítsen, ahol ez egyben az adós és hitelező' érdekét is szolgálja. A Te. 88. §-a szerint a bírósági végrehajtó a végrehajtási cselekményt csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha a cselekmény foganatosításáért járó díjait és költségeit a végrehajtató előlegezte. E § rendelkezése értelmében a végrehajtó díjai tehát felülfoglalás esetében is előlegezendó'k, éspedig a gyakorlati élet tanúsága szerint nem annyira a végrehajtató, mint inkább perbeli képviselője útján. Ugyancsak tapasztalat mutatja azt is, hogy a felülfoglaltató csak ritkán jut követeléséhez és így a felülfoglalás intézményének főként az a célja, hogy a követelés behajtása árverés kitűzése útján is szorgalmazható legyen. Ily körülmények között méltánytalannak mutatkozik, hogy a felülfoglalás foganatosítási költségeivel úgy a hitelezőt, mint az adóst megterheljük, és ezért a Te. 88. §-a költségkímélés céljából oly rendelkezéssel volna kiegészítendő, hogy a felülfoglalás olyképpen is történhet, hogy a végrehajtató két példányban benyujtatandó és a végrehajtást elrendelő végzéssel, illetve a végrehaj ható kiadmánnyal felszerelt kérvényben annak kimondását kérheti a bíróságtól, hogy a számszerint megjelölt végrehajtási jegyzőkönyvben összeírt ingóságok az ő javára is lefoglaltatnak tekintendők. A sorrendi tárgyaláson az így biztosított követelés a felülfoglalási kérvény benyújtási idejének sorrendjében kerülne sorozásra. Az igényfelhívást a Vt. 134. §-ának analógiájára a felülfoglalást kimondó végzésben szintén a bíróság bocsátaná ki. Az ügyvédség számos józanész követelte panasza, így a megítélt költségek biztosítása és kamatozása stb. hasonló egyszerű és gyors szabályozással nyerhetne orvoslást. Duhes Gyula. Külföldi ügyvédség hírei. A törvénykezési év kezdete Párizsban. Mint minden évben az augusztus és szeptember havi törvénykezési szünidő befejezte után, úgy idén is október második napján, kevéssel 13 óra előtt, a párizsi igazságügyi palota szokásos képét nyeri vissza. A Salle des Pas perdus tele van bírákkal, ügyészekkel, avocat-kal és avouókkel. Hajdanában a párizsi hercegérsek a Saint-Chapélle-ban ilyenkor misét tartott. Később azonban a cour d'appel 1. tanácsának ünnepélyes formák között megtartott egyik ülésének keretében tettek eleget a solemnitás követelményeinek. Az idei első ülésen, mint rendesen, jelen voltak az összes igazságügyi hatóságok vezetői. Gyakran megjelenik ezen a köztársaság elnöke is. Legutóbb az 1931. évi megnyitó ünnepélyen az azóta meggyilkolt Doumer elnök is jelen volt. Ezeken kívül természetesen jelen volt Emil de Saint Auban a párizsi barreau ezidei batonnierja és a barreau választmányának tagjai. Az ülést Eugen Dreyfus, az első tanács elnöke vezette. Az ülés megnyitása után Prince, a cour d'appel egyik bírája tartotta az ünnepi beszédet, melynek tárgya az «esküdtbíróság elnöke» volt. Ezzel kapcsolatban ismertette kezdetétől fogva az esküdtbíróság történelmi fejlődését az 1932. évi esküdtbírósági novelláig, melynek lényeges újítása az, hogy az esükdtek verdiktje után az esküdtek a szakbírákkal együtt állapítják meg a büntetés mértékét. Az elmúlt halottjairól való megemlékezés után Gaget procureur generál — az ügyvédi hivatás elismerő szavai után •— üdvözölte az ügyvédség megjelent képviselőit, mire a batonnier és a választmány tagjai letették a szokásos évi esküt. A Nemzetközi Ügyvédúnió raguzai kongresszusa. A Nemzetközi Ügyvédúnió Raguzában szeptember hó 15-től 17-ig tartotta meg ötödik kongresszusát, amelyen a válságos gazdasági helyzet és a kongresszus székhelyének nehéz megközelíthetősége ellenére is tizenhat nemzet ügyvédeinek hivatalos és társadalmi szervezetei százat meghaladó kiküldöttel vettek részt. Legnagyobb számmal Franciaország, Ausztria és természetesen a vendéglátó Jugoszlávia ügyvédi alakulatai képviseltették magukat. A szeptember hó 15-én tartott megnyitó teljes ülésen az elnöklő Jonkheer de Brauw hágai kamarai elnöknek bevezetése, Appleton alelnök, Sarran és Gheude főtitkárok jelentése, a jugoszláv kormányt képviselő Andjelinovitch tárcanélküli miniszternek, továbbá Jankovitchnah, a Jugoszláv Ügyvédi Kamarák Szövetsége elnökének, valamint Raguza város polgármesterének üdvözlő szavai után a külföldi delegátusok közül egyedül a magyar delegáció vezetőjének, Király Ferencnek adta meg az elnök a szót, akinek beszédét lapunk 33. számában közöltük. A nagy tetszéssel fogadott beszédet az elnök különösen meleg szavakkal köszönte meg. Az elnök kommentár nélkül bejelentette, hogy a német ügyvédi kamarák és a németországi Ügyvédszövetség a kongresszusról való távolmaradásukat jelentették be, továbbá azt, hogy Július Magnus, a Juristische Wochenschrift volt főszerkesztője, a Nemzetközi Ügyvédúnióban viselt alelnöki tisztéről és Ernest Wolff, a berlini ügyvédi kamara volt elnöke, tanácstagi tisztéről a változott viszonyok folytán lemondott. A napirendre tűzött szakkérdéseket a kongresszus két albizottságban tárgyalta. A védelem immunitásának kérdésében Appleton alelnök (Párizs) terjesztett elő jogösszehasonlító tanulmányt, amelynek végkövetkeztetései a magyar csoport által benyújtott előterjesztéssel voltak azonosak. A fegyelmi jognak az egyes nemzetek ügyvédi kamarái részéről való gyakorlása tárgyában Gheude főtitkár (Brüsszel) nyújtott be jogösszehasonlítással egybekapcsolt javaslatot. A szerteágazó vita főleg ama kérdések körül mozgott, hogy valamely ügyvédi kamara fegyelmi határozata res judicata más kamarák területén is, — e kénlés Franciaországban aktuális — továbbá, hogy az ügyvédek névjegyzékéből törlést kimondó fegyelmi határozat után bizonyos idő múlva lehet-e törölt ügyvéd javára rehabilitációs eljárásnak helye. A Nemzet közi Ügyvédúnió e bizottság javaslatára ama kívánalmának adott kifejezést, hogy a fegyelmi jog szabályait és gyakorlásának szervezetét a különböző államokban egységesítsék ; úgy első, mint másodfokon csak ügyvédek ítélkezzenek a fegyelmi bíróságokban, a fegyelmi határozatok minden ügyvédi kamarával szemben res judicatát jelentsenek, a törlést kimondó határozatokkal szemben pedig — szigorú igazoló eljárás lefolytatása mellett, meghatározott idő múlva, pontosan körülírt feltételek fennforgása esetében — rehabilitációs eljárásnak is lehessen helye. Az ügyvédi nyugdíjintézmények ügyében Danailoff (Szófia) és Jankovitch (Belgrád) szólaltak fel, Naumesco, a Román Ügyvódszövetség elnöke pedig behatóan ismertette az új román ügyvédi rendtartásnak idevonatkozó szabályait, valamint a Romániában bevezetett ú. n. nyugdíjbélyegek intézményét. Az ügyvédség szerepét az erkölcsi veszélynek kitett gyermekek megvédésénél — ezt a nemzetközi viszonylatokban kevéssé aktuális kérdést — Séjourné, az orleánszi ügyvédi kamara elnöke elemezte. A részletfizetés mellett, tulajdonjog fenntartásával eszközölt vételek kérdésében Sarran főtitkár terjesztet t elő jelentést és az idevonatkozó jogszabályok nemzetközi egységesítését javasolta. Appleton alelnök ezenkívül az amerikai ügyvédi szervezetek kilátásba helyezett belépésére való tekintettel megfelelő alapszabálymódosításokat javasolt, amelyeket a kongresszus elfogadott. A hivatalos irományokon kívül a Román Ügyvédszövetség az új román ügyvédi rendtartással kapcsolatos nyugdíjintézményük korszerű berendezését, a Jugoszláviai Ügyvédi Kamarák Szövetsége pedig a jugoszláv közjognak és magánjognak rövid ismertetését bocsátotta önálló tanulmányok alakjában a kongresszusi tagok rendelkezésére. A magyar Országos Ügyvédszövetség írásban benyújtott javaslatában (készítette Bodd Ernő) ismertette a Magyar Ügyvéd-Múzeum szervezési munkálatait és nemzeti ügyvédmúzeumok felállításának szükségességét hangsúlyozván, ezek között kölcsönös összeműködést indítványozott. Az Országos Ügyvédszövetség ezzel kapcsolatosan a Magyar Ügyvéd-Múzeum anyagának egy részét is tetszetősen kiállította a kongresszus irodájában. A tetszésre talált javaslattal az Únió elnöksége a legközelebbi jövőben foglalkozik. A kongresszus záró teljes ülésén Havas Károly a magyar ügyvédi fegyelmi jogot ismertette és a magyar ügyvédség jelenlegi szervezetét és törekvéseit behatóan taglalta. A záróülésen, amelyen az Unió elnökévé a következő évre Jankovitchot, a Jugoszláv Ügyvédi Kamarák Szövetségének elnökét választották, az osztrák és a lengyel küldői iségek terjesztették elő a következő évre Bécsbe, illetve Varsóba szóló meghívásukat. A magyar Országos Ügyvéd-