Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 38. szám - Az ügyvédség elvesztett munkaterületeinek pótlásáról

III. évfolyam. 38. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. okt. 21. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr, Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 Az ügyvédség elvesztett munkaterületeinek pótlásáról.* A mai sivár helyzetbe került ügyvédség sorsán bizonyos mértékben segíteni és a kar gazdasági viszonyaiban javulást hozni csak új munkaalkalmak teremtésével és a meglévő munkaalkalmak körének kibővítésével lehet. Több olyan orvosszert hozok szóba, amely sokak által hangoztatott panacea a betegség gyógyítására. De mert nem az a célunk, hogy csak új és önálló ideák vettessenek fel, hanem csoportosítva jelöltessenek meg mindazok, amelyekkel a reális gyakorlati élet mint a közel jövőben megvalósítható eszmékkel számolhat, ezért elnézést kell kérnem olyan ideák felvetéséért, amelyekkel másutt és más alkálommal már találkoztak. Ne törekedjünk újdonságokra, hanem a ,mai, közismerten szomorúan nehéz gazdasági viszonyok között is tényleg megvalósítható reformeszméket hangoztassunk. 1. Állíttassák fel az alsó és középfokú közigazgatási bíróság és ennek területén szabályoztassék az ügyvédi jogsegély kérdése. Miként az igazságszolgáltatás, akként a közigazgatás minden terén az ügyfél személyes megjelenési joga és az ügyvéd képviseleti joga úgy rendeztessék, ahogyan az a Pp.-ben van szabályozva. Az alsó és középfokú közigazgatási bíróság a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség alkalmazása és az ügyvédi közreműködés közjogi garanciái mellett szerveztessék meg a bírói függetlenség elvének alapján. Az adó- és pénzügyi viták, az állampolgárság néha igen vitás kérdése, az egyesületi jog sok contentiosus esete, fontos kérdései az állampolgároknak. Visszatetsző helyzet, hogy az árvaszéknél gyermek- és nőtartási ügyekbon bírói, s illetve ügyvédi képesítéssel nem bíró tisztviselő hoz bírói ítélet hatályával egyenrangú, érdemleges határozatot. Ott pedig, ahol a határozat bizonyos foglalkozási ágak megvonására, jogok elvonására vezethet, mint pl. ipar jogosultság, italmérési jog megszüntetésére, s illetve elvonására, továbbá fegyelmi ügyekben, valamint a kihágás! eljárásban a közép- és a felső fokon tartandó tárgyalásoknál, a gyámügyi igazgatás fontosabb szakaiban, a telep* Boda Ernő budapesti ügyvéd előadása ass egri kamaraközi értekezleten, \ ÜGYVÉDI HETIKEND. § = OKTÓBER 23- 29. Í23 : Hétfő V«7. A «Budapesti Ügyvédúnió» heti összejövetele. • VJ 7. A «Ribáry-csoport» heti össze-" jövetele. Z 7. Az a Ügyvédi Közlönyn szerk.-biz. Z ülése. " [24 • Kedd V* 7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó gyakorlati összejövetelen Ntjulászy Z Alajos ügyvéd előadása : «Á kény- Z szeregyessógi eljárás praktikumai). • (Ügyvédi Kamara.) Va7. Az «Ügyvédek Reformszövetsóge» Z heti összejövetele. 125 ; Szerda Va 7. A Civiljogászok Vitatársaságának " előadása: Szenté Andor: «Modern ™ technika ós szerzői jog. (Rádió, film, hangosfilm)». (Ügyvédi Kör). " 7. Az «Ügyvédek Független Pártján Z heti összejövetele. j |27 • Péntek 9. Az Ügyvédek Turista Egyesülete j heti összejövetele. (Ügyvédi Kör.) 129 \Vasárnap Az ÜTE gyalogtúrái: Z I. Zebegóny — Sashegy — Kopasz- Z hegy—Márianosztra—Szob. Talál- J kozás reggol 3/i 6 órakor a Nyugati • p. u. pénztártormében. Vezető : Székely Marcell. Z II. Békásmegyer—Nagykevóly— Soly- " már. Találkozás V4 9 órakor a" l'álffy-téren. Vezető : Dietz László. Z engedélyezési ügyekben, a pénzügyi fellebbezési eljárásban az 1000 P-t meghaladó értékű ügyekben stb. az ügyvédi képviselet kötelező legyen. 2. A perenkívüli teendők egy részét bízzuk az ügyvédekre. Ott, ahol nincsen jogi vita, ahol a felek előzetes kérdésekben megegyezésre törekednek, ahol bizonyos tények közhitelességgel tanúsíttassanak és általában az előkészítő jellegű perenkívüli teendőket (előzetes szakértői szemlék foganatosítását, tanúhallgatásokat, megkeresések teljesítését, aláírás, okiratok megsemmisítése stb.) ki kell venni a bíróságok köréből és az ügyvédekre bízni. Ide sorozandó az az elgondolás, amelyet S'perl wieni egyetemi tanár a járásbíróságok tehermentesítése érdekében Ausztriában, Németországban pedig a Deutscher Anwaltsverein propagál, hogy hosszabb idő óta fedhetetlenül működő ügyvédek a bíróságokrészéről feljogosíttatnak arra, hogy 100 P-n aluli fizetési meghagyásokat minden körülmények között, 100 P-n felülieket pedig csak akkor, ha a felek e végből hozzájuk fordulnak, kibocsát hatnak és azokat ldkézbesítbel ik. 3. A szegényvédelem díjazásának kérdése. A pártfogó ügyvéd ezen munkájáért az államtól mérsékelt tiszteletdíjban részesüljön. A kamarák a szerényebb jövedelmű ügyvédekről névjegyzéket készítenek, ami által ezek az ügyvédek némi keresethez jutnak, a nagyobb jövedelmű ügyvédek pedig megszabadulnak a szegény védelemmel járó megterheléstől. 4. A megalkotandó békebíróságoknál a megfelelő számú ügyvédek kinevezése biztosítandó. A javaslat úgy tervezi, hogy nyugalmazott állami és közigazgatási tisztviselőket is alkalmaznak, ha nincs is bírói képesítésük. A békebírák iurisdictiót fognak gyakorolni. A modern jogállamban megkívánhatjuk, hogy iurisdictiót csak a megfelelő képesítéssel bírók gyakoroljanak. Különösen megkívánható ez nálunk, amikor a képesítettekben túlzsúfoltság mutatkozik. Ez a szempont, továbbá a ma igen divatossá vált és általánosan perhorreskált állások halmozásának idején a közérdekű szempontok is azt kívánják meg, hogy békebíróvá csak ügyvéd neveztessék ki, aki ügyvédi gyakorlatot nem folytathat. Ez a rendezés a kari túlzsúfoltság levezetésének egyik zsilipje volna. 5. Az egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról szóló törvényt úgy kell megalkotni, hogy számottevő munkaalkalmat nyújtson az ügyvédségnek. Általános elvünk legyen, hogy ahol a javaslat okirati kényszer alá eső okiratról szól, csak hivatásos szakember kötelező közreműködésével készített okiratot értsünk alatta. Ilyen szakértő jogász a kir. közjegyző és a kamarailag bejegyzett ügyvéd. De míg az előbbi csak közokiratot vehessen fel, egyebekre magánokmányolási tilalom mondassék ki, addig minden egyéb okiratot, amelyekre az okirati kényszer ki van mondva, csak kamarailag bejegyzett ügyvéd készíthessen. Intézményesen kell biztosítani az ügyvédség számára a kötelező ügyvédi képviseletet mindennemű tkvi és cégbírósági beadvány tekintetében, az üzletátruházási szerződéseknél, a kartellszerződéseknél stb., amely ügyek nagy jogászi körültekintést és gyakorlati tapasztalatot követelnek. Ha a tkvi ügyekben az ügyvédi kényszer bevezettetnék, (inként adódnának újabb kereseti lehetőségek. Pl. az ország egyes részein most folynak a tkvi tagosítási és arányoHÍtási munkálatok és míg ma a felek-