Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 4. szám - Rácz Lajos

Ki ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 4 SZÁM. A budapesti ügyvédek statisztikájából kitűn őleg az ügyvédség nagyobb része 8—5 szobás lakásban lakik, melyeknek évi bére 1800—2400 P-.ig terjed. Saját házában a 3200 ügyvéd közül csupán 126 lakik, így a többi fő- vagy albérlő. Az ügyvéd azért kénytelen nagy és drága helyen való lakást tartani, mert irodája ezt megkívánja. A lakbérének azonban jelenleg 50 °/0-át meghaladó része adóra megy, így az ügyvédség csupán azért, mert foglalkozásánál fogva kénytelen jobb helyen fekvó' és nagyobb lakást tartani, fokozottabb mértékben hozzá járul a közterhekhez. Ugyanez a helyzet, hogy az ügyvéd kénytelen irodájában legalább gépírónó't tartani, kinek fizetése ugyancsak a statisztika szerint nagyobb részében 50—150 pengó'ig terjed és ennek szintén jórósze adó és Társadalombiztosítási járulék. A közteher viseléséhez számít az is, hogy milyen mértékben vette ki részét az ügyvédség a háborús és inflációs áldozatokban. 1900 ügyvéd teljesített katonai szolgálatot és ebbó'l nagyobb fele 10—37 hónapig volt a fronton. Ügyvédet alig mentettek fel. Ennek ellenére 1600-an jegyeztek hadikölcsönt és külön-külön ezren felül vesztettek 15,000—20,000 P értékeket hadikölcsönben, életbiztosításban és takarékbetétekben. Mindezért a rengeteg elmúlt és ma is folyó áldozatért az ügyvédség semmiféle előnyt vagy kedvezményt az államhatalomtól nem kapott. A gazdán, a kereski dőn munkaalkalmak teremtésével, mérnökökön, a pénztári orvosállásokkal az orvosokon segítettek, azonban az ügyvédektől a háború megszűnte óta mindig csak elvettek, és hogy még a becsület se maradjon meg, legutoljára kidobatták a köztudatba, mint ezekkel szemben, a zsaroló ügyvéd fogalmát. Hogy ennek ellenére az ügyvédség még él, dolgozik és küzd a másokjogaiért, ez csak azt igazolja, hogy reá szükség van, ő, mint a társadalmi élet nélkülözhetetlen kelléke, dolgozó és alkotó pillére, ilyen mostoha viszonyok közöl t is élni fog és teljesíti kötelességét. Hódy János. Országos Ügyvédmúzeum. Boda Ernő az Országos Ügyvédmúzeum előadója ezúton mond hálás köszönetet a hozzá beérkezett alanti múzeális értékű adományokért : 1. Egy magát megnevezni nem akaró kartársunk, aki a Múzeum ügyeit mélységes szeretettel állandó figyelemmel kíséri, a Múzeumnak ajándékozta Joscphus Bencsiknek «Eepertorium iuris publici, privát i et criminalis Hungarici» című Pozsony 1821-es kiadású eredeti könyvét. 2. Iiibáry Géza három könyvet ajándékozott Múzeumunk számára : a) Antonio Virozsilnak Pest 1833-as, Jus naturae, b) ugyanennek Pest 1839-es, Epitome juris naturae és c) Kallós Lajos ügyvédnek Pest 1846-os «Alapelvek a Magyarhoni Polgárjogban)) c. eredeti kiadású könyvét. Szerző ezen könyvét cs. kir. örökös főhercegnek, István (Ferenc Viktor), üs< hország kormányzója stb. őfenségének ajánlotta a «magyar nemzetiség iránti rokonszenvéért)). Tu felix Britannia. A Pesti Naplóban olvassuk a következő londoni hírt : «Egy héttel ezelőtt futballmeccs volt az ügyvédek és lelkészek csapata között, amelyet 5 : 0 arányban a lelkészek nyertek meg. A lelkészek csapatában a centerfedezet egy zsidó rabbi volt, a csapat többi tagjai a katholikus és a protestáns egyházak lelkészei voltak és az angol sajtó szerint a papok kitűnő «összjátéka» megérdemelt győzelemhez juttatta őket.» Sajtószemle. Tarába I. Béla budapesti kir. törvényszéki főigazgató összeállításában megjelentek a legújabb bélyegilletékek. Az áttekinthetően csoportosított könyvecske tartalmazza az új okirati, törvénykezési, csőd és kónyszeregyességi, a telekkönyvi beadványi, cégjegyzési és határozati, úgyszintén a büntető illetékeket, valamint a bélyeglerovásra vonatkozó elvi jelentőségű döntvényeket, egyszóval mindent, amit állandóan tudnia kell. A könyvecske ára 60 fillér és az a szerzőnél is beszerezhető. Az egyenesadók legújabb érvényükben. Teljes gyakorlati útmutató adónaptárral. Összeállította Klug Emil, ügyvéd, az Adó. — Adó- és illetékügyi Szemle főszerkesztője. A tetszetős, jól kezelhető könyvecske az 1933. január 15-én érvényes, vagyis a legújabb anyagot világos és egyszerű feldolgozásban tartalmazza. Különös aktualitása van a küszöbön álló adóbevallásokra való tekintettel. Ára 1 pengő. Kapható minden könyvkereskedésben. Sebess Dénes: «Magyar Agrárevolúciók». A kollektivizmus és magántulajdon elvének előttünk folyó élet-halálharcában az elkövetkező mélyreható gazdasági átalakulások küszöbén különösen időszerű jelentősége van Sebess Dénes új könyvének, mely felöleli a földbirtokpolitikának, a magyar föld problémáinak nagyon sok részletét, áttekinthető képet nyújt Európa, valamint Magyarország agrárfejlődéséről, ismerteti a kollektív gazdálkodás kérdéseit, a magyar föld történelmi fejlődésének kialakulását ; tájékoztatást nyújt a közbirtokosokról, az arányosításról és tagosításról, az erdő és legelő közös tulajdonáról és a hitbizományokról. Ismerteti a kötet azokat a földreformokat is, melyeket a bennünket környező utódállamok valósítottak meg kizárólag magyar földbirtokosok elleni gazdaságpolitikai célzattal. Ma jd a háború utáni idők egyik legnevezetesebb és legfontosabb törvényalkotásának, a földreformtörvénynek mélyreható bírálatát adják, rámutatva arra, hogy az egészséges földbirtokreform nem erőszakos beavatkozások, hanem csak természetes fejlődés eredménye lehet. A kötet össze foglaló történeti áttekintést nyújt a magyar földbirtokkérdés egész anyagáról, egyes fejezetei szervesen egymásba kapcsolódva kimerítő képet alkotnak az agrár Magyarország gazdasági fejlődéséről és megbízható tudományos és gyakorlati megalapozását adják annak a további fejlődésnek, mely Magyarország nemzeti jövőjének ós érdekeinek a világgazdasági átalakulás folyamán a legjobban megfelel. A gyönyörű kiállítású félbőrkötéses munka a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában jelent meg. Csehszlovák Jog. 1932. december 22-i száma Gerényi Jónásnak «A jogbiztonság megóvásának szükségessége)) című cikkét közli, amelynek kapcsán a szerző rámutat a legfelső bíróságok döntvényalkotási jogának fontosságára. Éliás József «A kényszeregyesség kihatása az előbb szerzett végrehajtási jogalapokra)) címen a brünni Legfelső bíróság két ellentétes döntésére hívja fel a figyelmet. December 29-i szám. Balassa Sándor javasolja, hogy az 1889. évi XXXVIII. tc. 17. §-át a törvényhozás a Pp. 47. §-a analógiájára módosítsa. Táncos József kassai ügyvéd «Az ügyvédség helyzetéhez)) címen hozzászól a lap 37. számában" közölt előadáshoz. 1933. január-5-i száma leközli egész terjdelmében Fajnos Vladimírnak a Legfelső bíróság elnökének «Bíró és ügyvéd)) címen tartott előadását, amelyben az illusztris bíró hangsúlyozza a jogszolgáltatás hordozói közötti harmonikus együttműködés szükségességét. Internationales Anwaltsblatt. Decemberi számát csaknem teljesen kitöltik a különböző országokban hatályos devizarendeletek ismertetései. Magyarországét a nálunk jólismert Maurus Deutsch wieni ügyvéd cikke tartalmazza. Fritz Hölscher: «Das österreichische Wechselgesetz vom 18. August 1932.» című cikke fejtegeti az új váltótörvény ismertetése kapcsán a régebbi törvényhozások visszásságait. Parker Reginald Bettauer «Amerikanische Zeitschriften» című cikke kimerítően tárgyalja az EgyesültÁllamokban megjelenő jogi hírlapok és folyóiratok cikkeit, különös figyelemmel arra a szellemre, vagy irányra, amelyet az újság kifejezésre juttat. A lap német sajtószemlét közöl. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 178,000/1932. P. M. számú rendelet a közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás módosítása és kiegészítése tárgyában. (Budapesti Közlöny 4. szám.) 400/1933. I. M. számú rendelet a házasulok állampolgárságának megállapítása tárgyában. (Budapesti Közlöny 7. szám.) 260/1933. M. E. számú rendelet a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készítése és üzleteredményének felhasználása tárgyában. (Budapesti Közlöny 8. szám.) 2762/1933.1. M. számú rendelet a 34,000— 1931. I. M. sz. rendeletnek a zárgondnok kirendelésére vonatkozó értelmezése tárgyában. (Budapesti Közlöny 15. szám.) Ne zárkózzék el az ügyvédi vétívek útján való kézbesítések elől, mert ez a kézbesítési rendszer az ügyvédség érdekeit szolgáló igen életrevaló újítás. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.