Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 32. szám - Az öngyilkosságok sorozata - Ingyenes jogi tanácsokat biztosító segélyiroda

132 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 32. SZÁMKövetendő példa gyanánt ajánljuk kartársaink figyelmébe ezt az adományt, mert ma, mikor az ügyvédi kar jelentékeny része a legnagyobb nélkülözéseknek van kitéve, felette kívánatos volna, ha az ügyvédség adományait kizárólag a nélkülöző kartársak segélyezésére fordítja. — Még a «Te» is kevés! 1. Telekkönyvi zálogjogok törlése iránti kereset, amelynek tárgyalásán, az alperes érdemi elismerése és teljesítés-vállalása nyomán, a kérelem a költségekre szállíttatik le. A költségek összegszerűsége tárgyában benyújtott felperesi föllebbezést a kalocsai kir. Törvényszék Pf. 1539/1932. sz. a. hivatalból visszautasíthatja : a Te. 24. §-ának 4-ik bekezdésére hivatkozással, azért, mert: «a perköltségek viselésének és mennyiségének kérdésében fellebbezésnek csak akkor van helye, ha egyébként mindkét peres félre nézve a fellebbezés ki van zárva és a megítélt perköltség összege a 200 pengős értékhatárt meghaladja.)) Kétségtelen, hogy a Te. 24. §-a szerint csak az első bekezdésben fölsorolt perek azok, amelyekben keletkező érdemi ítéletek elleni fellebbezés kizártsága esetén, külön a költségkérdésben, csak az értékhatárt meghaladó összeg fennforgása esetén van helye fellebbvitelnek. «A telekkönyvi törlés» iránti perek : ez alá nem tartoznak és így ez ügyekben a költségviselés kérdése tárgyában a fellebbezés összegre tekintet nélkül adva van. 2. Az «alapper»-i 300 pengő tőke iránti keresetnek, az alapperi fellebbezési ítélettel elutasítása után, perújítási keresetről van szó, amelyben az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésben a felperes 100 pengőre leszállított igény erejéig kér megváltoztató marasztalást. Ugyanaz a törvényszék : Pf. 2757/1932. sz. végzésével hivatalból visszautasítja a fellebbezést, hivatkozással a Te. 24. §-ára, amely szerint 200 pengőn aluli összeg erejéig a fellebbvitel ki van zárva. Kétségtelen a Pp. 574. §-ának figyelmen . kívül hagyottsága. A törvény és a bírói gyakorlat : ha az alapperben a fellebbezés megengedett volt, az újított perben a fellebbvitelt, az érték időközi változására tekintet nélkül, kifejezetten ahhoz szabja. A kir. Kúria — a Te. élet belépte után keletkezett kir. Táblai ítélet ellen — fellebbvit: perújításos 80 pengős szubsztrátum tárgyában : érdemlegesen megváltoztató ítéleteMiozott. P. V. 3964/1931. sz. Mert a kir. Kúriánál : létező a Pp. 574. §. A kir. törvényszék : nem tud róla. Mellékesen figyelembe vehető volna az is, hogy : ügyvédi költségkövetelés volt a fellebbezés tárgya, amely a Te. 24. §-ának második bekezdése, illetve a 197,100/1914. B. M. r. 9. § 7. pontja alapján is, összegre: tekintet nélkül, fellebbvihető. K. Gy. Sajtószemle. Polgári Jog júniusi számát Medvigy Gábornak a pécsi vándorgyűléshez írt előhangja vezeti be. Nyulászi Alajos «A kényszeregyességi joggyakorlat*) címen tartott előadását csaknem teljes szövegében közli e szám. Eövid bevezetés után anyagát több részre osztja a szerző. Vizsgálja a perköltség, a telekkönyvi gondviselet, felélesztés kérdéseit, fejtegeti az eljárás alatti végrehajtásnál felmerülő kérdéseket és megállapítja, hogy ha nem is érvényesül mindig a teljes jogászi igazság, de a békés kiegyezést, amelyben mindegyik fél megnyugszik, elősegíti ez a gyakorlat. Az Ügyvédség rovatban ifj. Nagy Dezsőnek «A bírói út kizárása ós az ügyvédség)) című cikkében panaszolja, hogy a törvényhozó mind nagyobb területeket vesz el a bíráskodás hatásköre alól és helyez a közigazgatási hatóságok kezébe. Ez természetesen az ügyvédek érdekét is súlyosan veszélyezteti. Pályi Gyula «Ügyvédi érdekképviselet)) és «Ügyvédi betegbiztosítás» című cikkeivel gazdagította a lap ügyvédi rovatát. Közgazdaság és Pénzügy 6. szám. Huppert Leó ismerteti a Keichsgericht gyakorlatát a hitelezési csalás és hitelezői érdeket veszélyeztető cselekményekre vonatkozólag. Magyar Törvénykezés Augusztus hó 5. száma közli a következő rendeleteket : 7600/1933. M. E. sz. rendelet a belfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengő értékben való befizetéséről szóló jogszabályok kiegészítése tárgyában; 7500/1933. M. E. sz. rendelet a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929 : XXIX. tcikk egyes rendelkezései hatályának meghosszabbításáról; 258,220/1933. B. M. sz. rendelet a társadalombiztosítási követelések behajthatatlansága esetében követendő eljárás szabályozása tárgyában kiadott rendeleteket, továbbá a Belügyminiszter 40,200— 1933. III. B. M. sz. rendeletét a névváltoztatás szabályozásáról, és a 27,400/1933. I. M. számú rendeletet a részvénytársasági és szövetkezeti alkalmazottak és a velük egy tekintet alá eső más személyek járandóságának a 4600/1933. M. E. sz. rendelet 26. §-a alapján csökkentése kérdésében eljáró döntőbizottságról. Magyal Törvénykezés: Augusztus 28-i száma közli az 1933 : XVI. tcikket, amely a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. tc. módosítását és kiegészítését tartalmazza ; az 1933 : XVII. tcikket az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. tc. módosítása tárgyában ; továbbá a 7800/1933. M. E. sz. rendeletet a gazdák elleni követelések behajtását korlátozó rendelkezések kiegészítése tárgyában és a 8650/1933. M. E. sz. rendeletet az adóhátralékoknak terményekben való lerovása tárgyában, valamint az ehhez fűzött 122,000/1933. P. M. számú utasítást. Kereskedelmi Jog. Szeptember 1. számát Scliwurtz Tibor törvényszéki bírónak «Az aranyzáradék joghatálya, figyelemmel a 7600/1933. M. É. sz. rendeletre')) című cikke vezeti be, amelyben a kiváló bíró elismerésre méltó objektivitással fejtegeti a rendelettel kapcsolatos kérdéseket. Álláspontja szerint a rendelet nincs kihatással az aranyklauzulás kikötések jogi szempontból való mikénti elbírálására. Ennek bizonyításául többek között felhozza a 6900/1931. M. E. sz. rendelet 1. ós 3. §-ait. Megállapítja, hogy a 7600/1933. M. E. sz. rendelet nem érinti a hitelező jogait a rendelet hatályának megszűntén túlmenőleg. Vizsgálja a kérdést a kötvényesített tartozásokra vonatkozólag. Ismerteti az amerikai helyzetet, ahol az aranyklauzula fel van függesztve és felhívja a figyelmet nemzetközi jogi vonatkozású ügyletekre. Ismerteti a szerző általában az arany tartozásokra kiható hazai törvényes intézkedéseket, amelyek az 1932. február 10. előtt keletkezett tartozásokat érintik, a későbbiekre az általános magánjogi szabályok irányadók, melyek szerint pedig az értékállandóság biztosítására irányuló jogügyleti kikötések respektálandók. Az illusztris szerző cikkének objektivitása és a jogbiztonság szemelőtt tartása folytán a kérdés törvényhozási szabályozásánál irányadó lehet. Szenté Andor az 1933 : XVII. tc. 19. §-ához írja meg észrevételeit. Minthogy a tisztességtelen verseny törvény 30. és 82. §-ai minden versenytársnak önálló kereseti jogot adott az abbanhagyás követelésére, ez a tágkörű oltalom számos visszaélésre nyújtott alapot. Perjogi akadálya nincs a perek lavinájának, azonban méltánytalan és könnyen vezethet egzisztenciák tönkretételére. Az Ügyvéd. Augusztus 25. számát Baracs Marcell emlékezetéről írt cikk vezeti be. Ballagi Ernő «Szabadkontárság» című cikkében az igazságügy miniszternek a jegyzői magánmunkálatokról adott nyilatkozatához fűz refleksziókat. Erdős Ferenc amnesztiát követel az át nem írt meghatalmazások leletére. Ifj. Héder Lajos az amerikai ügyvédség problémáiról írt cikksorozatát fejezi be. Roóz István ismerteti Angyal Pál professzornak a közvélemény-büntetésről írott művét. Csehszlovák Jog július 6-i számát Otílyk Iván pozsonyi kartársunk «Kritikai megjegyzések a polgári perrendtartás új tervezel éhez» című nagyszabású, folytatásos cikke tölti be. E számban fejtegeti a perfelvételi tárgyalás elmulasztása miatt hozott mulasztási ítéletet, a per folyamán nyújtott új keresetet, indokok • elleni fellebbezést és a csatlakozást a fellebbezéshez és felülvizsgálathoz. A lap július 13-i és 20. számaiban Ottlyk befejezi bírálatát. Csehszlovák Jog. Augusztus 17-i számát kitölti Retter-Oswald felsőbírósági tanácsosnak a csődnyitási eljárásról írott tanulmánya. Tulajdonképpen csak a csődnyitási eljárás kis részével foglalkozik, a 68., 69. és 70. szakaszokkal, amelyek az eljárás gyorsítását célozzák. Sok bosszúságtői kíméli meg magái és az időtrabló újbóli, kézbesítésnek veszi elejét, ha az ügyvédi vét ívet a telekkönyvi kézbesítésekhez is használja. A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata' szerint a mellékleteket felperesek F/1, F/% F/3 stb. jelzéssel, alperesek A/l, A/% A/3 stb. jelzéssel látják el. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 8. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.