Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 31. szám - Panaszok a zugirászok ellen

126 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 31. SZÁM. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Miskolci Ügyvédi Kamarának az Igazságügyminiszter Úrhoz intézett felterjesz. téséből: A jogegység megóvását nálunk nagyon nehézzé teszi az a körülmény, hogy a járásbíróságok, a törvényszékek, a kir. ítélőtáblák ós a kir. Kúria egyaránt utolsófokú bíróságok gyanánt szerepelnek. Ezt a nehézséget még fokozta a perorvoslati értékhatároknak 1931. január 1-én életbeléptetett nagymérvű felemelése; mely azt eredményezi, hogy ezent úl nagyon kevés ügy kerül a királyi Kúriához, talán az összes ügyek 1 %-ánál is kevesebb. így a kir. Kúriának mind kevesebb és kevesebb alkalma fog nyílni, hogy állást foglaljon a felmerülő jogi kérdésekben. Ez volt indítóoka annak, hogy a folyó évi rendes közgyűlésünkben egyhangúlag azon javaslat fogadtatott el, hogy a jogegység megóvása érdekében az alábbi négy pontban foglalt és megindokolt javaslatoknak megfelelő intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatot méltóztassék az országgyűlés elé terjeszteni. 1. Adassék ki hivatalos döntvénytár, mely a kir. törvényszékeknek ós a kir. ítélőtábláknak utolsó fokban hozott elvi jelentőségű döntéseit rendszeresen közli. A határozatok kiválasztását végző bizottságban az ügyvédi kamara kiküldöttje is részt vegyen. 2. Ha valamely kir. törvényszék területén ugyanabban a kérdésben utolsó fokon ellentétes döntések jöttek létre, akár ugyanazon járásbíróság egyes bírái, akár különböző járásbíróságok, akár a kir. törvényszék egyes tanácsai között, az Ügyvédi Kamarának joga legyen a kir. törvényszók elnökénél az illető kérdésre nézve elvi jelentőségű határozat meghozatalát kérni. A határozatot a kir. törvényszók és a székhelyén levő kir. járásbíróság bírái együttesen tartott teljes ülésében hozzák és a határozat a kir. törvényszék és a területén levő kir. járásbíróságok bíráira mindaddig kötelező, míg újabb határozattal meg nem változtatják, vagy amíg a kir. Kúria által hozott jogegységi döntvény, vagy a kir. Kúria elvi határozatait tartalmazó hivatalos gyűjteménybe felvett elvi határozat más döntést ki nem mond. Ha különböző törvényszékek ellenkező elvi határozatot hoznak, a kir. Igazságügyminiszter köteles az ügyben a kir. Kúriánál jogegységi döntvényt kérni és annak meghozataláig az illető kérdés által érintett minden ügy elintézése felfüggesztendő. 3. Kimondandó, hogy az 1912 : LIV- tc. 78. §-a alapján kiadott hivatalos gyűjteménybe felvett elvi jelentőségű kúriai határozatok a bíróságokra mindaddig kötelezők, míg azokat a kir. Kúria jogegységi vagy teljes ülési határozattal meg nem változtatja. 4. Kimondandó, hogy olyan esetben, amidőn valamely kir. Járásbíróság, kir. törvényszék, vagy kir. ítélőtábla utolsó fokban hozott határozata nyilvánvalóan sérti a törvényt, rendkívüli perorvoslatnak van helye a közvetlen felsőbírósághoz. A rendkívüli perorvoslat megengedését csak az Ügyvédi Kamara választmánya kérheti a közvetlen felsőbíróság elnökénél, aki a perorvoslat megengedése, vagy meg nem engedése kérdésében határoz. * * * A Miskolci Ügyvédi Kamara június 26-án tartott rendkívüli közgyűlésében egyhangúlag megállapította, hogy a kir. Kúria jogegységi tanácsának 1933. évi május hó 20. napján tartott ülésében hozott és a. Budapesti Közlöny folyó évi június hó 3-i számában közzétett 54. sz. polgári döntvénye — amely a 100 P-t meg nem haladó összegű ügyvédi jutalomdíj és költség iránt indított pereket a községi bíróság hatáskörébe utalja —• az ügyvédség egyetemes érdekeit sérti, miért is az Ügyv. Bdtts. 21. §-ának 7. pontjában biztosított jogánál fogva a jelen esetben törvényalkotásának kezdeményezési kötelességével ós jogával él, s felterjesztést intéz a nagyméltóságú m. kir. Igazságügyminiszter Úrhoz, kérve, hogy oly irányú törvényjavaslatot a képviselőház elé terjeszteni méltóztassék, amely a Pp. 758. § 2. bekezdését olyként egészíti ki, illetve a Pp. 17. §-át akként módosítja, hogy a 100 P-n aluli ügyvédi költség iránti követelésekre nézve is az ügyvéd székhelyén működő járásbíróság illetékességét állapítja meg, megkeresi egyben a társkamarákat, hogy az igazságügyminiszter úrhoz hasonló felterjesztéssel élni szíveskedjenek. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvéd-Múzeum gyűjteményét az elmúlt hónapban adományaikkal gazdagították : Balog N. Imre : Littke-perben elmondott védőbeszéde (250 példány) különlenyomatáért befolyó vételárat, beczkói Biró László: Kossuthereklye: Cicero de Officiis Sárospatak, 1827. Kossuth Lajos névírásával ellátott könyv. Király Ferenc : Nemzetközi jogászgyűlés emlékérme New-York, 1930. Országos Ügyvédszövetség első bélyegzője. Szalay Zoltán : Az 1933. pécsi vándorgyűlésen Kossuthszobor megkoszorúzása, fénykép. Bibáry Géza: Grosschmid Béni arcképe, fénykép és a Tanácsköztársaság hivatalos közlönyei teljes sorozatban. Az Országos Ügyvéd-Múzeum alapítótagja lett 100 P adománnyal Erdős József hirdetési iroda VI., Teréz-krt. 35. Tagilletmény 1000 drb múzeumi ex-libris. Múzeum-Barátok rendes tagjai sorába a következő napilapok léptek (Tagilletmény 100 drb múzeumi bélyeg) : Eger, Felsőmagyarország, Pápa és Vidéke, Pécsi Napló, Pesterzsébeti Újság, Kákos Vidéke, Kaposvár : Új somogy, Mátészalka : Szatmár és Bereg, Gödöllői Hírlap, Monor : Pestvidéki Hírek, Váci Hírlap, Friss Újság, Tolnamegyei Újság, Mohács : Dunavidók, Miskolc : Reggeli Hírlap, Salgótarján : A Pantheon Advocatorum Artiumque. Munka, Szegedi Napló, Újpesti Napló, Szolnok és vidéke, Kecskeméti Lapok, Szabolcsi Hírlap Nyíregyháza, Mezőkövesdi Újság. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Lefolytatható-e a panaszeljárás ügyvéd ellen, ki időközben végrehajtó lett? Illetékesség. Az a körülmény, hogy X. Y. panaszlott a panasz benyújtásának idejében már nem volt ügyvéd, hanem kir. bírósági végrehajtó, éppen úgy nem akadálya annak, hogy a korábbi ügyvédi minőségében elkövetettnek állított kötelességszegés dolgát a kir. törvényszék a panasz folytán az Ügyvédi Eendtartás 66. §-a értelmében megvizsgálja és a panaszról döntsön, amint nem lenne a végrehajtóvá történt kineveztetós akadálya annak sem, hogy a nevezett az ügyvédi minőségben netalán elkövetett fegyelmi vétség miatt az ügyvédre irányadó fegyelmi szabályok szerint vonassék fegyelmi eljárás alá. Ami az illetékességet illeti, erről az idézett 66. § úgy rendelkezik, hogy az eljárásra az a kir. törvényszék illetékes, amelynek kerületében a panaszlott ügyvéd lakik. Ebben a rendelkezésben a súly az «ügyvéd» szón van, vagyis a törvény az illetékességet ahhoz a helyhez fűzi, ahol a panaszlott ügyvédi minőségben lakik, vagyis ahol irodája van. Ha azonban a panaszlottnak ügyvédi lakóhelye az ügyvédi gyakorlatnak megszüntetése folytán már egyáltalában nincsen, iigy azt a törvényszéket kell az eljárásra illetékesnek tekinteni, amelynek kerületében az ügyvéd az állítólagos kötelességszegés elkövetésének idejében gyakorlatát folytatta. (Pk. VI. 1988/1933. Térfi Tanácselnök. Koós előadó. • Panaszok a zugirászok ellen. 1. Szalóki András Kelenvölgy, Garai-utca 16. sz. alatt 0. F. B. által engedélyezett ingatlan irodájában Nebel Károly és neje Kovács Julianna 5000 P vételáron eladják a budafoki 2630. sz. tkvi betétben foglalt ingatlanukat Újvári Gábor és neje Bertl Borbálának. A szerződés 111 négyszögölről szól, holott a tkv 114 ölet tart nyilván, vevők a szerződós szerint átvállalják a Soroksári Takarékpénztárnál lévő 600 P-ős tartozást, be van kebelezve 1300 P, semmiféle intézkedés nem történik abban az irányban, hogy a banktól beszereztek volna egy sor írást is, miszerint a tartozás tényleg csak 600 P. A szerződés nyugtat 4400 P kifizetett vételárat, a vevők maguk elmondják, hogy csak 4050 P-t fizettek. A szerződést szerkesztő ügynök szerint váltót adtak vevők a különbözetre. Felek a szerződést az ügynök közbenjöttével hatálytalanítják, szerkesztenek egy okmányszerű kérvényt, ezt bejelentik a telekkönyvnél, a kérvényt csak Újvári Gábor írta alá a vevők részéről. Egy lépés sem történik abban az irányban, hogy az adóhivatal törölje a kivetett illetéket. Kérdőre vonatván az ügynök, hogy miért bonyolítja le az ügyleteket és mért nem közvetít csak, válasz : Jogosult vagyok a szerződéseket megcsinálni, bemutattam a