Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 27. szám - Az Országos Ügyvédszövetség IV. Vándorgyűlésének (Pécs, 1933. jún. 28-júl. 1.) határozatai [1. r.]

112 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27. SZÁM. zálásával lehet megoldani ós ilyként a közgyűlés teljes diadalra juttatta az evégből egyesült pártok szavazólapját azzal az egyetlen módosítással, hogy az elnökhelyettesek sorába Medvigy Gábort is megválasztotta. A választások eredményét az alábbiakban közöljük : Elnök : Kozma Jenő. Elnökhelyettesek : Király Aladár, Kramer Emil, Laufer József, Oppler Emil, Széli Gyula (Szeged), Medvigy Gábor. Ügyvezető elnök : Kadosa Marcel. Igazgató : Menyhárth Gyula. Igazg. helyettesek: Miklós Gyula, Szabó Lajos. Főtitkár : Eott Pál. Titkárok : Fodor Lajos, Schönfeid Miklós. Ügyészek: Győri Ákos, Timár Dezső. Pénztáros : Komlósi Gyula. Pénztáros-helyettes : Berdin Kálmán. Ellenőrök : Czobor Ernő, László Arnold. Számvizsgáló biz. elnök: Balogh L. Sándor. Számvizsgálók : Fazekas Imre, Jakab András, Lebovits Sándor. Számvizsgáló póttagok : Pfeiffer Zoltán, Radó Ernő. Igazgatósági tagok: Dusárdy István, Grünhut Ármin, Lovas József, Lukács Bernát, Lukács Imre, vitéz Peterdy Aladár, Vécsei Béla. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvény módosítása áll most az érdeklődés homlokterében. Az idevonatkozólag elkészült törvényjavaslat indokolása elismeri, hogy a késedelmes járulékfizetésnek az 1928 : XI. tc. 1. §-ában megszabott ama következménye, hogy az ügyvédi kamarák az ügyvédi lajstromból törölni kötelesek azt az intézeti tagot, aki intézeti járulékát az esedékesség napjától számított egy év alatt meg nem fizette, a gyakorlatban túlszigorúnak bizonyult. Más foglalkozási ágaknál, mérnököknél, orvosoknál stb. sem találunk oly rendelkezést, hogy a hivatás gyakorlatától elzáratnék az a tag, aki valamely fizetési kötelezettségének meg nem felelt. Bármily fontos érdekek fűződjenek is a nyugdíj intézeti járulékok megfizetéséhez, kétségtelen, hogy a fizetés elmulasztása nem fogható fel oly bűncselekménynek, amely automatikusan maga után vonja a hivatás gyakorlásától való eltiltást. A törvényjavaslat, amely jelenleg a Kamara választmánya előtt fekszik, e tekintetben lényeges enyhítéseket tartalmaz Ugyan, azonban még mindig automatikus következményként írja elő bizonyos feltételek bekövetkezte esetére a kamarai tagok sorából való törlést is, ami végeredményben a hivatás gyakorlatától való eltiltással egyértelmű. Nézetem szerint a nyugdíjjárulékok nemfizetése esetére automatikusan csak annak a következménynek kell beállania, hogy az illető tagot a Nyugdíjintézet tagjai sorából törlik, vagy hogy enyhébb esetekben az ellátási igények egyideig csak szünetelnek és csak az esetre szűnnének meg, ha az elmulasztott díjfizetés bizonyos meghatározott idő elteltével sem pótoltatott. Miután azonban az ilyetén szabályozás a Nyugdíjintézetet alapjaiban rendíthetné meg, mert sokan, akik a nyugdíjintézeti ellátásra bármely okból nem reflektálnak, egyszerűen a nemfizetést választanák eszközül arra, hogy a nyugdíj intézeti tagságuktól megszabaduljanak, elgondolásom szerint minden olyan esetben, amidőn a nyugdíjintézet a tagot nemfizetés okából törli, a törlést közölni kell azzal az ügyvédi kamarával, amelynél a törölt nyugdíj intézeti tag bejegyezve van és a kamarának hivatalból kellene megindítania a fegyelmi eljárást annak megállapítása végett, hogy a nyugdíj intézeti járulék megfizetése a fizetési készség vagy a fizetési képesség hiánya okából maradt-e el. Előbbi esetben a kamara fegyelmi bírósága a Nyugdíjintézettel szembeni kötelezettségének meg nem felelő ügyvédet fegyelmileg sújtja, amely fegyelmi büntetés indokolt esetben a kamarai tagok soróbál való törlés is lesz, míg oly esetben, amidőn a nyugdíj intézeti járulékok megfizetésének elmulasztása a fizetési képesség hiányára vezetendő vissza, a fegyelmi büntetés természetszerűleg mellőzendő lesz. Véleményem szerint a kamarai tagok sorából való törlésnek, vagyis a hivatás gyakorlásától való eltiltásnak nem szabad automatikus jogkövetkezményként beállania, hanem ez a jogkövetkezmény csak akkor alkalmazandó, ha a nyugdíj intézeti járulékaival adós maradt tagot a fizetés elmulasztása körül vétkesség terheli. Ez a megoldás szerintem megnyugtathatná az ügyvédi kart és amellett a Nyugdíjintézet érdekeit sem veszélyeztetné. rg. Az Ügyvédek Turista Egyesülete a kisdunai ágban, Szentendrével szemben a szigetmonostori strand felett vízitelepet létesített. Az evezős-tagok minden vasárnap a vízitelepen találkoznak, ahová a gyalogosok Szentendrén keresztül kompátkeléssel jöhetnek. A vízitelep megközelíthető a Pálffy-térről induló HÉV villamossal, vagy az Eötvös-térről induló hajójáratokkal; A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Önkéntes lemondás és tagdíjhátralék. A választmány a kamara kötelékéből önként távozni kívánó ügyvédtől, ha az tagdíjjal és nyugdíjintézeti járulókkal hátralékban van is, a törlést csak akkor tagadhatja meg, amikor az ügyvéd más kamara kötelékébe kívánja magát felvétetni, vagyis az ügyrend vonatkozó rendelkezése csupán az át jegyzés, nem pedig az önkéntes lemondás esetére is alkalmazható. Természetesen az ügyvéd a lemondásával a tagdíjak és nyugdíjintézeti járulékok megfizetésének kötelezettsége alól nem mentesül. 1938. május hó 20. Üt. 2058/1933. (Elnök : Finkey ; előadó : Gál.) Sajtószemle. A Magyar Jogászegyleti Értekezések 2. sz. az elsőhöz méltó gazdag tartalommal jelent meg. Nizsalovszky Endre : «Fogyatókos jogügyletek» című előadását teljes terjedelmében közli. Az előadás három részre oszlik. Az elsőben beszámol az illusztris szerző a kötelmi jog néhány új jelenségéről, a másodikban a nem teljes és fogyatékos jogügyletekről, a harmadik részben pedig fejtegeti a megtámadhatóságot, semmiséget ós hatálytalanságot, s arra az eredményre jut, hogy a Mt. bizonyos rendelkezéseinek módosítása kívánatos volna. Szászy István ismerteti a váltótörvények összeütközésének szabályozásáról szóló genfi egyezményt, Tihanyi Lajos pedig az építményi jogot magánjogi törvénykönyvünk javaslatában. Külley Bliorer Viktor táblai tanácselnök «Életbiztosítási joggyakorlat)) címen fejtegeti az 1927 : X. tc. 9., 10. §-ok ós 5. § 1. bekezdését. Panaszolja, hogy már nemcsak a rendeletek, de ^a törvények szövegezése is pongyola. Bayoch Géza a keretbiztosítóki jelzálog átruházásának kérdéséről értekezik. Vizsgálja, hogy a keretbiztosítóki jelzálogjog intézménye, amelyet a gazdasági élet roppant jelentőségűvé növelt, mennyiben felelt meg a törvényhozó célzatának. Közli a folyóirat Gerhard Leibholz göttingai egyetemi tanárnak «Demokrácia ós választójog)) című tanulmányát dr. Busznák Bezső fordításában. Célul tűzi ki maga elé annak az alkotmány elméleti összefüggésnek megvilágítását, amely a modern választójogi és a képviseleti parlamentarizmus alapjai között fennáll. Juristische Blátter. Júniusi szám. Josef Schell '«Die Verordnung gegen die Ausbeutung Kreditsuchender» címen az új osztrák uzsorarendeletet ismerteti, amely tulajdonképpen csak a jelzálogkölcsönök és az alkalmazottak fizetésére adott kölcsönökre vonatkozik. Az osztrák, de általában középeurópai jogviszonyokra jellemző a cikk következő bevezető mondata : «Nicht jede Bekámpfung von Vereinbarungen durch strafrechtliche oder zivilrechtliche Mittel ist ein Angriff gegen die Idee des Liberalismus.» Egon Berger «Weltanschauung Jurisprudruz)) című cikkében Kollross «Zur Soziologie des vollstreckungsrechtcs» című előadásához fűz érdekes ós minden tekintetben helytálló megjegyzéseket. Ottó Zimbler az általános polgári törvénykönyv 1409. §-ával kapcsolatos újabb joggyakorlatot tárgyalja. Internationales Anwaltsblatt. Májusi szám. Budolf Braun «Die Neuordnung der Bechtsanwaltschaft in Deutschland» címen rövid kommentárral ismerteti az 1933. évi április 7-i törvényt és annak végrehajtásáról szóló rendeletet. Eduárd von Liszt «Einige Worte zum österreichischen Berichtigungsrechte» címen ír. Georg Blohn az osztrák kormánynak 1933. március 17-én kiadott rendeletét magyarázza, amely a hitelkeresők kizsákmányolása ellen adatott ki. Ottó Weinberger ismerteti Josepf Eudinskynak «La Kévision du Traité de Trianon» című könyvét, amely bennünket kissé ferde beállítása miatt különösen is érdekel. Minden ügyvéd érdeke és erkölcsi kötelessége, hogy a gépírószolgálatot a jegyzőkönyvek másolatainak igénybevételével, úgyszintén az ítéletek másolatainak megrendelésével támogassa. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. xipt Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.