Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 27. szám - Az Országos Ügyvédszövetség IV. Vándorgyűlésének (Pécs, 1933. jún. 28-júl. 1.) határozatai [1. r.]

110 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 27. SZÁMAz én javaslataim az eljövendő ügyvédség szellemi nívójának, képzettségének és fokozott erkölcsi integritásának megvalósítása mellett a zárt létszám gondolatát elvetik, vallom azonban, hogy a szellemi és erkölcsi feltételek fokozására éppen a nemzet szempontjából szükség van és hiszem, hogy ezeknek az előfeltételeknek megvalósítása a nemzetnek és a nemzet keretében az ügyvédségnek jobb napjait van hivatva előkészíteni. (Folyt, köv.) Az Országos Ügyvédszövetség IV. Vándorgyűlésének (Pécs, 1933. jún. 28—júl. 1.) határozatai. I. Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának kérdése és egyéb időszerű fontos kari problémák. A Vándorgyűlés megállapítja, - hogy az ügyvédi kar nehéz helyzetének legelső oka Trianon és az emberiségnek lelki és anyagi egyensúlyát elborító politikai és gazdasági világválság. Az ügyvédi karnak részben ebből származó, részben ettől függetlenül előállott további bajai: a) túlzsúfoltsága, b) természetes munkaterületeinek közérdekellenes megnyirbáltsága és elvonása, c) a kar teljes elszegényedése és d) a magasabbrendű követelményeket igénylő ügyvédképzés hanyatlása. A kar túlzsúfoltsága a Vándorgyűlés szerint olyan jelenség, amelynek káros következményei az általános világválság megszűnése esetén is túlnyomórészben fennforognának. A túlzsúfoltság csökkentésére a más pályákról az ügyvédi pályára való átlépés lehetőségét meg kell szüntetni és az ügyvédi hivatás gyakorlását csak azoknak kell megengedni, akik erre a pályára nevelődtek. Létszámapasztás volna elérhető az ügyvédnevelés terén bevezetendő erősebb kiválogatás által is, éspedig elsősorban a jogászifjúság és az ügyvédjelöltek tényleges és magasabb szempontokból is vezetett munkálatainak elmélyítése és az ügyvédhelyettesi intézmény visszaállítása útján. Abban a kérdésben, hogy a túlzsúfoltság megszüntetésére szabad-e az ügyvédség zárt létszámát is megvalósítani, az ügyvédi kar nem ért egyet. Az ellentétes felfogásoknak mindkét oldalon hatalmas tábora van. Akik a zárt létszámot ellenzik, abból indulván ki, hogy a fiatalság elől az ország mai helyzetében egy szabad pálya sem zárhatja le sorompóit, féltik ettől az intézménytől az ügyvédi kar közjogi függetlenségét és tőle sem azonnal, sem később javulást a kar helyzetére nem remélnek. Azok viszont, akik a zárt létszám megvalósításának a hívei, az azonnal leendő beavatkozást az ügyvédi kar létkérdéséül tekintik, mert szerintük más eszközökkel a túlzsúfoltság szociálisan nem gyógyítható ; zárt létszám bevezetésétől egyúttal a testület színvonalának további emelkedését várják. A zárt létszám hívei is kiemelik azonban, hogy ez az intézmény csak az ügyvédi kar csorbítatlan autonómiájának fenntartásával volna megvalósítható. Egyetért a Vándorgyűlés abban, hogy az ügyvédi hivatás elől közérdekellenesen elvont munkaterületek a legsürgősebben a hivatás munkakörébe visszabocsájtassanak. A Vándorgyűlés elsősorban a községi jegyzők magánmunkálatait látja megszüntetendőknek, mert ezek a munkálatok a közéleti tisztaság megóvásának, a köztisztviselői összeférhetetlenség szigorú követelményének figyelmen kívül hagyásával siklottak át idők folyamán a községi jegyzők munkakörébe. Ugyancsak a szakmunka védelme és a közönségnek a kontármunkától való megkímélése indokolja az ügynökök szerződéskészítő jogának haladéktalan megvonását, a helyes zugirászati törvény megalkotását, végül az értékek jelentős eltolódása folytán a kisegzisztenciák ügyeinek helyesebb bírói ellátása céljából a polgári perrendtartás értékhatárainak visszaállítását. A községi jegyzőknél, bár magánmunkájuknak, mint közérdekellenesnek elvonása után kártalanításhoz jogcímük nem lehet, ezzel kapcsolatosan mégis némi kárpótlás volna nyújtható a törvényszerű munkakörükben kiállított okmányok díjának mérsékelt emelésével. A közvetítő . ügynökök hivatása a közvetítés lóvén, amelyért díjazás illeti őket, szerződéskötő jogosultságuk — a kontármunkának a jogkereső közönség érdekében való kiküszöbölése okából — sem díjazás mellett, sem díjazás nélkül kezükben meg nem hagyható. Egyértelmű a Vándorgyűlés kívánsága arra nézve is, hogy az ügyvédképzés úgy a jogi oktatásnak, mint a jelöltnevelésnek a jellemképzésre is kiható elmélyítésével hathatósabbá tétessék és az élet követelményeivel szorosan összhangba hozassék. A Vándorgyűlés aggodalommal értesült arról a tervről, hogy a Közgazdasági egyetemnek a Műegyetembe beolvasztásával kapcsolatban ott olyan jogi minősítés volna szerezhető, amely közigazgatási pályákra jogosítana, mert az ily intézkedés a tudományegyetemek jogi karán kiképzést nyert jogászifjúság elhelyezkedését tenné még kétségesebbé. II. A zugirászat elleni hatályosabb védekezés és a jegyzői magánmunkálatok kérdése. 1. A Vándorgyűlés kívánatosnak találja, hogy az igazságügyi kormány a zugirászatra vonatkozó törvényjavaslatot sürgősen terjessze a törvényhozás elé és annak szövegét az ügyvédi kamarák, ezek között a budapesti ügyvédi kamara előterjesztéscinek tekintetbevótelével módosítsa. A törvényjavaslatban a zugirászat tényálladéki alkatelemei közül az a kitétel, hogy csak «a díjért vagy ellenszolgáltatásért, avagy rendszeresen vállalt tevékenység)) jelent zugirászatot, mellőzendő ; a zugirászat miatt folyamatba tett bűnvádi eljárásba nemcsak az ügyvédi kamarák ügyészeinek, de az egyéb ügyvédi érdekeltségeknek is beavatkozó jogot kell engedni. A Vándorgyűlés felhívja az Országos Ügyvédszövetség osztályait, hogy a zugirászat kérdését tartsák állandóan napirenden és saját hatáskörükben is tegyenek meg mindent, ami a zugirászat meggátlására és üldözésére szükséges. 2. A Vándorgyűlés a jegyzői magánmunkálatok megszüntetésében az ügyvédség helyzete megjavításának leghatékonyabb orvosszerét látja. Utalva az I. alatt mondottakra, a Vándorgyűlés itt is kiemeli, hogy a jegyzői magánmunkálatok megszüntetése elsősorban állametikai szempontból elengedhetetlenül szükséges. A jegyzői magánmunkálat megszüntetésében a Vándorgyűlés a városokban elhelyezkedni nem tudó, elsősorban fiatal ügyvédség boldogulási lehetőségét látja. A Vándorgyűlés reámutat arra, hogy az idevonatkozó kormányrendeletek ma sincsenek még helyesen végrehajtva, így különösen a 126,000/1902. B. M. sz. rendelet 20. §-a. Felhívja a Vándorgyűlés a magyar ügyvédséget, hogy az Országos Ügyvédszövetsóg elnökségével mindazokat az adatokat és eseteket közölje, amelyek a jegyzői magánmunkálatoknak a közönségre káros hatásait igazolják. III. Az ügyvédi nyugdíjintézmény teljesítőképességének biztosítása. A) Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetnek 1908-ban, azaz gazdaságilag, politikailag és társadalmilag egészen más, nyugodt és kiegyensúlyozott időkben adott szervezet nem felel meg a mai viszonyoknak, nem alkalmas a teljesítőképesség biztosítására s merevsége folytán feltétlen reformra szorul. : Nem a tőkefedezeti rendszerben, azaz a befizetések százszázalékos tartalékolásában — mert, amint az intézet példája mutatja, minden befektetése bizonytalan és múló, de örök az ügyvédi rend — nem a gyűjtött pénztőke tárgyi szavatosságában, hanem az ügyvédi rend mindenkori tagjai fizetési kötelezettségében és készségében kell keresnünk és megtalálnunk a mai és a maihoz hasonló időkben a fedezetet és a biztosítékot a Nyugdíjintézet teljesítőképességére. 1. A Nyugdíjintézetnek mai visszavonultságából ki kell lépnie és tájékoztató iratokkal, tisztikara propagandisztikus működésével meg kell keresnie az összeköttetést és az összhangot az ügyvédség tömegeivel. 2. A Nyugdíjintézet vagyonát csakis ingatlanba és részben budapesti bérházakra első helyen bekebelezett jelzálogkölcsönökbe fektesse és kamarai székhelyeken székházak céljára alkalmas épületeket vásároljon. 3. A folyó 1933. évtől kezdődőleg a kamarák a járulékok tekintetében a felelősség alól teljesen felmentendők és a Nyugdíjintézet és a tagok között közvetlen jogviszony állapítandó meg. A Nyugdíjintézet feljogosítandó arra, hogy a járulókokkal hátralékban lévő elhalt ügyvéd utáni nyugdíjból megfelelő részletekben a hátralékot levonja. 4. Ha az intézeti tag két éven át nem fizeti az esedékes járulékokat, nyugdíjjogosultságát a Nyugdíjintézet azonnal felfüggeszteni volna köteles. A felfüggesztés azonban megszüntethető lenne, mihelyt az intézeti tag tartozását, ennek időközi évi 5 %-os kamatát, a felfüggesztés óta a többi