Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 27. szám - Az Országos Ügyvédszövetség IV. Vándorgyűlésének (Pécs, 1933. jún. 28-júl. 1.) határozatai [1. r.]

27. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 111 tagokra egyenként kivetett nyugdíj összegét ós ennek kamatát megfizette. Ebben az esetben a tag régi jogaiba visszahelyezendő úgy, mintha a felfüggesztés meg sem történt volna. Ez a jog a felfüggesztéstől számított öt éven belül illeti meg az intézeti tagot. A felfüggesztéstől számított öt esztendő eltelte irtán a tag az intézet tagsági jogait ex nuno hatállyal visszanyeri, ha elmaradt járulékait megfizeti vagy azt tőle behajtják. 5. A nyugdíjjárulékok behajtása a kamarák hatásköréből az Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézet hatáskörébe utaltassék át. 6. Kívánatos, hogy az. intézet pénztárosa — avagy amennyiben a behajtást a kamaráknál hagyják, a kamarák pénztárosai — a népszerűség és a népszerűtlenség hatásai alól függetleníthessenek azáltal, hogy hosszabb időre választassanak meg. 7. Ujabb matematikai táblázat összeállításánál súly helyezendő arra, hogy megszüntessék vagy legalább enyhítsék azt a kirívó igazságtalanságot, amellyel a jelenlegi matematikai táblázat az intézet régi — 1925. év előtti — tagjait sújtja. 8. Minden ügyvédi kamara székhelyén az illető kamarai területre terjedő hatáskörrel 5—7 tagú kerületi intéző bizottság volna létesítendő, mely a Nyugdíjintézet ügyeit helyileg irányítja. 9. Az 1930. évi XXXIV. tcben rendszeresített nyugdíjbélyeg intézményét az állami közegek elszámolása mellett kötelezőleg kell bevezetni. A Vándorgyűlés felkéri az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet elnökségét, hogy ez iránt közvetlenül a pénzügyminiszternél nyomatékosan járjon el. 10. A Nyugdíjintézet alapelveinek ilyen megreformálása — a kamarák eddig fennálló felelősségének megszüntetése a járulékok tekintetében, a Nyugdíjintézet ellátási kötelezettségének a tagok fizetési kötelezettségének teljesítésétől függővé tétele — mellett felesleges szigornak tűnik fel a járulékok nem-fizetésének következményeképpen a kamarai tagság törlését előíró jogszabály további fenntartása. B) A Vándorgyűlés köszönetét fejezi az igazságügyminiszter úrnak azért, hogy a Nyugdíjintézet reformjára vonatkozó törvény tervezetét a gyűlés megkezdése előtt az Országos Ügyvédszövetséghez eljuttatta. A tanulmányozás céljaira rendelkezésre állott idő nem adott módot arra, hogy a Vándorgyűlés a tervezetet részleteiben is tüzetesen megvitassa. Megállapítja azonban a Vándorgyűlés, hogy bár a kormányhatóság a korábban már előterjesztett javaslatokat részben figyelembe vette, mégis : 1. a Nyugdíjintézet teljesítőképességének biztosítására a tervezett módosítás sem elegendő, mert a kérdést nem átfogóan ragadja meg; 2. és — habár az intézet ellátási kötelezettségét a tag fizetésétől teszi függővé és a tagok és az intézet között közvetlen jogviszonyt létesít — a kamarák felelősségét teljesen még nem szünteti meg ; 3. teljesen elhibázottnak látszik az a szervezeti rendelkezés, mely az ügyvédek részvételét még közvetettebbé teszi azáltal, hogy az igazgatóságra, a felügyelőbizottságra és a tisztikarra nézve a passzív választójogot a kisközgyűlési tagsághoz köti, (Folyt, köv.) Hírek a vidéki Kamarák köréből. A pestvidéki Ügyvédi Kamara vándorgyűlése. A pestvidéki Ügyvédi Kamara július hó 9-én tartotta első vándorgyűlését Vácon a kamarai tagok és családtagjaik, valamint Vác város előkelő közönségének, továbbá az ipari, kereskedelmi és gazdaérdekeltségek részvétele mellett. A városháza dísztermét teljesen megtöltő közönség mindvégig élénk érdeklődéssel vett részt a vándorgyűlésen és nagy figyelemmel hallgatta a felszólalókat és előadókat. Felszólaltak Éder Kálmán kir. járásbírósági elnök, Krakker Kálmán váci polgármester, Gyulai) Noé Hugó, a budapesti Ügyvédi Kamara kiküldöttje és Medvigy Gábor, az Országos Ügyvédszövetség társelnöke. A vándorgyűlés előadói voltak: Aradi Béla kamarai elnök, Adler Sándor monori ügyvéd, Engel József és Erdős Jenő újpesti ügyvédek és Bévész Sándor váci ügyvéd. A vándorgyűlés befejeztével 200 terítékes díszebéd volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. A vándorgyűlés Lázár Andor igazságügyminiszternek üdvözlő feliratot küldött. A vándorgyűlés lefolyása azt igazolja, hogy a pestvidéki Ügyvédi Kamara kezdeményezése követésre méltó, amennyiben a bíróságok kiküldötteinek, valamint az ipari, kereskedelmi ós gazdaérdekeltségek részvételével rendezett vándorgyűlések alkalmas eszközök arra, hogy az ügyvédi hivatás jelentőségére az összes érdekeltek figyelmét felhívja és az állandó összhangot a jogi és gazdasági élet tényezői között biztosítsa. Az egri Ügyvédi Kamara vándorgyűlése Gyöngyösön. Az egri Ügyvédi Kamara 1933. június hó 8-án rendezte meg első vándorgyűlését Gyöngyösön. Az ülésen az egész Kamara területéről résztvettek a kartársak, ügyvédjelöltek, valamint az ügyvédek családtagjai is. Képviseltette magát a gyűlésen az egri kir. törvényszék és gyöngyösi járásbíróság, valamint Gyöngyös városa is. A gyűlésen Petró Kálmán kamarai elnök rámutatott arra, hogy mily nagy szükség van arra, hogy az ügyvédek a mai nehéz megélhetés és gazdasági viszonyok között egységes frontot alkossanak, hogy saját érdekeiket és magukat a végromlástól, éppen a tömörülésben rejlő erő által megmentsók. Somogyi István gyöngyösi kartársunk lendületes és hatásos előadásban ismertette az ügyvédségnek a társadalomban való szerepét és elhelyezkedését. Erlach Sándor kamarai titkár emlékezett meg ezután egy régen elhunyt kiváló gyöngyösi ügyvédről, Bodony Józsefről, aki ügyvédkedése mellett hazánk akkori szépirodalmi köreiben igen ismert író is volt. Indítványozta, hogy ezen ügyvéd és író kartársunknak még meglévő háza emléktáblával láttassék el, és hogy ez irányban a gyűlés Gyöngyös város képviselőtestületét keresse meg. Gyűlés után Mátraházán társasebéd volt, majd megtekintették a kartársak a Kékestetőn lévő Nagyszállót és környékét. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédmúzeum szervező bizottsága a pécsi vándorgyűlésen is folytatta propagatív működésót. Révay Bódog, a múzeumi bizottság elnöke tartott előadást az Országos Ügyvédmúzeum jelentőségéről és ismertette az eddigi eredményeket. Bejelentette, hogy a budapesti Ügyvédi Kamara megértő áldozatkészsége folytán a legközelebbi jövőben a helyiség kérdése is meg lesz oldva, úgyhogy a múzeum anyaga méltó keretben és környezetben állandóan a közönség rendelkezésére fog állani és hirdetni fogja az ügyvédi hivatás jelentőségét és az ügyvédi munka termékeny hatását a nemzet politikai élete, különösen a szabadságjogok és az alkotmányosság megvédése, a jogtudomány kifejlesztése, az igazságszolgáltatás egyensúlya ós végül a gazdasági élet szempontjából is. Bejelentette, hogy a múzeumi bizottság «Ex libris»-eket bocsátott ki Werbőczy Hármaskönyvének eredeti címlapja rajzával és azokat azzal a kérelemmel bocsátja forgalomba, hogy az ügyvédek a múzeumi ex libriseket a könyvtárukhoz tartozó könyvek megjelölésére használják. A múzeumi ex librisekért, úgyszintén a múzeumi propagatív bélyegekért befolyó minden jövedelem a múzeum fenntartásának és gyarapításának céljait szolgálja. A múzeumi ex librisek és bélyegek a múzeumi bizottság előadójánál, Boda Ernőnél (V., Wekerle Sándor-u. 17.) szerezhetők be. Egész boríték (80 ex libris 40 bélyeg) ára 10 P. — Fél boríték (40 ex libris 20 bélyeg) ára 5 P. — Negyed borítók (20 ex libris 10 bélyeg) ára 2#50 P. Az OÜSz szombathelyi osztálya az alábbi körlevelet intézte tagjaihoz : «Igen tisztelt Kartárs Úr! A Te. 25. §-a, illetve a 46,000— 1930. I. M. sz. R. 19. §-a alapján a községbíróság útján foganatosítandó 25 P-s értéket meg nem haladó ügyeknek a községbíróságok által történő nehézkes végrehajtása folytán Salamon Mór és Szterszky Iván szombathelyi kir. bírósági végrehajtókkal a következő megállapodást létesítettük: Mindazoknak, akik az OÜSz itteni osztálya ezen megállapodására hivatkoznak, nevezett végrehajtók hajlandók a végrehajtásokat a bélyegköltségen felül helyben 1*50 P-ért, az árveréseket 1.20 P-ért foganatosítani, illetve kitűzni. Vidéki kiszállás esetén a megállapodás akkép alkalmaztatik, hogy a végrehajtás csak akkor foganatosítandó a fenti összegért, ha ugyanabban a községben a végrehajtó ugyanakkor más végrehajtási cselekményt végez. E megállapodáshoz Borovits Adolf szentgotthárdi, Császár Viktor körmendi, Szócska Dániel vasvári végrehajtók is csatlakoztak.» Ügyvédi Egyesületek. Az Országos Ügyvédotthon körül dúlt választási harcok véget értek. Az Ügyvédotthon közgyűlése azoknak a felfogását igazolta, akik azt hirdették, hogy az Ügyvédotthon vezetőségében az utóbbi időben sajnálatos módon megnyilvánult egyenetlenséget csakis a tisztikar teljes reorgani-