Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 18. szám - Az igazságszolgáltatás racionalizálása. Kisebb technikai egyszerűsítések [8. r.]

18. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 71 tovább számozta ssék, éspedig sorszámokkal folytatólag a fellebbezési szakon is. 3. Mellőzendő az ívalaknál kisebb mellékletek csatolása. Névjegyalakú nyugták,' váltók stb. egy félív papírra erősítve csatolandók, amely félív papír külső oldalán tartalmazza az illető melléklet megjelölését, illetve sorszámát. 4. A racionalizálási bizottság újrendszerű bírósági irat borítékokat készített, amelyek külön rekeszt tartalmaznak a mellékletek elhelyezésére. Ezen rekesz fedőlapján peres felek szerint elkülönítve sorszámok vannak nyomtatva, amelyek áthúzásával a bíróság állandóan szemléltethetővé teszi azt, hogy az egyes peres felek minő sorszámú mellékletet csatoltak már be, és így mindig könynyen megállapítható, hogy minő sorszám következik. 5. A központi kir. járásbíróság elnöksége az új iratborítékokkal kapcsolatban megvalósítani szándékozik azt az indítványt is, hogy a bírósági vét ívek ráragasztassanak vagy hozzáfűzessenek azon ügydarabra, amelyre vonatkoznak. A fenti intézkedésekkel elérhető, hogy periratcsomók tökéletes rendben és áttekinthetően tartalmazzák a periratokat, amennyiben a tulajdonképpeni irat borítékokban semmi egyéb nem lenne, mint a periratok és jegyzőkönyvek sorszám szerint, mindegyikre ráfűzve a vonatkozó vétívvel, viszont a mellékleti rekeszben lennének sorszám szerint feltalálhatók az összes becsatolt mellékletek. A központi kézbesítőhivatal ezúton figyelmeztet arra, hogy az ú. n. ügyvédi vétíveknél az azokat benyújtó ügyvéd többször elfelejti a vevény II. példányára saját bélyegzőjét ráütni vagy azt egyébként megcímezni úgy, hogy ez okból a vevény II. példány a kézbesítést kérő ügyvédnek vissza nem küldhető. A kézbesítőhivatal figyelmezteti tehát t. ügyvédkartársainkat arra, hogy ily esetben a vevény II. példány az I. példánytól el sem lesz választva, hanem azzal együtt a bírósági iratokhoz fog szereltetni. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség és a Magyar Jogászegylet gazdaságjogi intézete együttes rendezésében folyó gazdasági és gazdaságjogi tanfolyam során május 6-án és folytatólag május 20-án nagyon érdekes előadást tart az Ügyvédi Körben a revizori vizsgabizottság kitűnő tagja : György Ernő, az OHE igazgatója «A beteg vállalat revíziója és szanálásai) címen. A két estére tervezett előadás részletesen fog foglalkozni a rendkívül érdekes témával. Az előadások d. u. 7 órakor kezdődnek. Erre a két előadásra érdeklődőket szívesen Iát a tanfolyam vezetősége. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsa április hó 18-án Fittler Dezső elnöklésével ülést tartott, amelyen Szalay Zoltán ügyv. főtitkár a folyóügyekről tett jelentése kapcsán ismertette a költségelőlegtáblákra vonatkozó határozat megvalósítását, valamint beszámolt arról, hogy a Szövetség a bukaresti m. kir. követség útján megszerezte a román ügyvédi rendtartást, amelynek adatait a Szövetség is fel kívánja használni a tervbevett magyar ügyvédi rendtartás novellájának előkészítő munkálatainál. A törvényelőkészítő-bizottság munkásságáról ifj. Szigeti László főelőadó tett jelentest, majd Pályi Gyula ismertette a törvénykezési szünetről szóló rendelettervezetei es az illetékügyi törvényjavaslat tárgyában szerkesztett felterjesztéseket. Tihanyi Lajos ismeri el le az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot és az e tárgyban készült felterjesztést. Konkoly Elemér a nemzetközi jogi bizottság főelőadója ismertette az utódállamok konferenciájának kérdését és a tavasszal Budapesten tartandó nemzetközi valutajogi értekezletről számolt be, kérve az igazgatótanácsot, hogy az elnökséget hatalmazza fel az ezzel kapcsolatos int ézkedések megt ételére. Az igazgatótanácsi ülést követően az Országos Ügyvédszövetség közp. tisztikara tartott ülést, amelynek határozata értelmében az 1 932. évi közgyűlés összehívásának első terminusa június hó 10-re tűzetett ki, határozatképtelenség esetén pedig július hó 19-rc. Különlenyomatok az Országos Ügyvédszövetségnek a kötelező költségelőlegre vonatkozó határozataiból. Jelentettük már, hogy az OÜSz táblákat készíttetett a kötelező költségelőlegre vonatkozó határozatairól, melyek keretezett és kasírozott példányokban, tetszetős kiállításban beszerezhetők az OÜSz-nél. Annak érdekéből, hogy az ügyfeleknek ezen határozat az előlegkérés alkalmából mellékelhető legyen, a Szövetség elkészítette ezen határozatnak levélborítéknagyságú külön lenyomatait, amelyek az OÜSz nyomtatványainak főbizományosánál, a Minerva papíráruháznál 50 darabonként 60 fillérért beszerezhetők. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet pénzügyijogi szakosztálya május hó 3-án délután 6 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamarában ülést tart, amelynek tárgya Nagy Dezső Bálint ügyvéd előadása : «A pénzügyi közigazgatási bíráskodás reformjáról)). Vendégeket a szakosztály szívesen lát. Ügyvédi Egyesületek. A Szegedi Kamarai Ügyvédúnió vezetősége és tagjai közül többen, Szivessy Lehel elnök vezelése mellelI, a f. hó 23-án Makóra utaztak és résztvettek a makói ügyvédek értekezletén, amelyen kimondották a Szegedi Kamarai Ügyvédúnió makói csoportjának megalakulását. Az alakulógyűlésen vitéz Galamb Sándor makói ügyvéd elnökölt, megnyitó beszéde után Szivessy Lehel, Singer István, Hunyadi Vass Gergely és «Tt le kockáztassa eredeti okmányait, J » használjon fotókópiát! Gyorsan, olcsón tökéletes fényképmásolatokat ad és irodájába leszállítja V.,Vadász-u. 28 Iflííliely Telefon235-30 Olasz Béla szegedi ügyvédek kifejlettek a Szegedi Kamarai Ügyvédúnió programmját, amely szerint ezen egyesülés, illetve párt helyi vonatkozásban jó adminisztrációt és takarékosságot kíván a kamarában, országos vonatkozásban pedig a Budapesti Ügyvédúnióval szoros együttműködésben fog küzdeni a kari érdekekért. A makói ügyvédek nevében Galambos Emil és Tamásy András jelentették be a makói ügyvédek csatlakozását az Únióhoz és ezután megalakult a Szegedi Kamarai Ügyvédúnió makói csoportja. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. «ördöngös gyorsaság a m. kir. Közigazgatási Bíróság határozatainak kézbesítése körük címmel egyik előző számunkban panasz tárgyává tettük, milyen hallatlan késedelemmel kézbesít tétnek a Közigazgatási Bíróság határozatai. Erre a közleményünkre hivatkozással küldte most be hozzánk egyik kollégánk a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak 10.647/1928. P. számú ítéletét, amely ítélet az 1929. december 6-án megtartod tanácsülésben hozatott és 1932. április hó 21-én — tehát közel két és félévi késedelemmel — kézbesíttetett. Ezen a tarthatatlan állapoton sürgősen segíteni kell! Lassú elintézés a ba jai kir. járásbíróságon. 1932. február 20-án fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérvényt adtam be a bajai kir. járásbúósághoz 991/1932. szám alatt. A fizetési meghagyás 1932. március 7-i kelettel bocsáttatott ki, azonban nyilván csak óriási késéssel kiadmányoztatott, mert alperesnek csak április 16-án, felperesnek április 20-án kézbesíttetett. A fizetési meghagyásos eljárás céljával ellenkezik, hogy a beadást követ őleg két hónap teljék el addig, amíg az érdekeltek a fizetési meghagyást megkapják. rg. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A periratok külzete cím alatt lapunk legutóbbi számában indítvány jelent meg a Budapesti Ügyvédúnió racionalizálási bizottsága részéről. Arról értesülünk, hogy Nelky Elek. a budapesti központi kir. járásbíróság elnöke meg abban az időben, amidőn a győri kir. járásbíróságnak elnöke volt, teljesen azonos kérelmet intézett a győri ügyvédekhez, t. i. hogy a perirataiknál a külzetel ne írják az ívpapír 4-ik oldalának jobboldali felére, hanem az első oldalnak baloldali felére, hogy ezáltal elkerült essék az. hogy az iratborítékba helyezett periratoknál a külzet alulra kerüljön. Értesülésünk szerint a győri kir. járásbíróság annak idején oly komolyan fogta fel ennek a kérelemnek a megszívlelését, hogy ú. n. büntetőskálával sújtotta azokat a periratokat, amelyeknél ez a kérelem figyelmen kívül hagyatott, vagyis alacsonyabb díjat állapított meg az ily periratok után, mint azok után, amelyek ezen kérelemnek megfelelően lettek elkészítve.