Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 18. szám - Az igazságszolgáltatás racionalizálása. Kisebb technikai egyszerűsítések [8. r.]

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 18. SZÁM. Úgy hisszük, hogy a budapesti központi kir. járásbíróság jelenlegi vezetősége olyannyira kiérdemelte a budapesti ügyvédség szimpátiáját, hogy az a tudat, miszerint a bíróság vezetői a periratok fentemlített külalakját kívánatosnak tartják, már egymagában is elegendő lesz ahhoz, hogy ügyvédkartársaink ezt az újítást megvalósítsák és kövessék. A bíróság vezetői ezen kívánságának tudatában újólag felkérjük tehát t. ügyvédtársainkat, hogy a Budapesti Ügyvédúnió racionalizálási bizottságának fenti javaslatát haladéktalanul valósítsák meg is különcsen leírószemel ijzetüknek hagyjak meg szigorúan, hogy ahhoz alkalmazkodjanak. Iratborítékok. Sok bosszúságot okoznak a bírónak és ügyvédnek egyaránt az összehányt iratok, melyeknek nagyrészt a jelenleg alkalmazásban levő iratborítékok az okozói. Eltekintve attól, hogy papíranyaguk rendkívül silány és néhány tárgyalás után elszakadnak, teljesen alkalmatlanok nagyobb percsomó befogadására, és még kevésbbé lehet szó arról, hogy azokban az iratok valamelyest áttekinthető rendszerben kezeltessenek. Ezen a bajon akar gyökeresen segíteni a Budapesti Ügyvédúnió racionálóbizott sága ált al megszerkesztett irat borít ék, mely kartonszerű papíron készül és amely belül külön zacskót tartalmaz a mellékletek számára. Ilykép lehetségessé válik, hogy a tulajdonképpeni borítékban egyedül a periratok kezeltessenek sorszám szerint, viszont a belső zacskóba kerülnek a mellékletek, mi mellett a zacskó fedőlapja felperes és alperesek szerint elkülönítve tartalmazza a becsatolandó mellékletek jeleit, úgyhogy a bíró, a felek vagy a kezelőszemélyzet a becsatolt melléklet sorszámának áthúzásával rögtön felismerhetővé teheti, hogy az egyes felek minő sorszámú mellékleteket csatoltak volt be és így könnyen megállapítható újabb melléklet becsatolásával az is, hogy minő sorszám következik. A rendes és áttekinthető iratkezeléshez hozzátartozik az is, hogy a vevények ostyával vagy egyéb módon ráragasztassanak, esetleg fűzőgéppel hozzákapcsoltassanak azon sorszámú iratra, amelyre vonatkoznak, minek megtörténte esetén az újrendszerű iratborítékok valósággal ideális állapotot fognak teremteni a percsomók eddigi összekuszált ságával szemben. A járásbúósági eljárásban, ahol a perek túlnyomó része a perfelvételi tárgyalás alkalmával már befejezést nyer, az eddig használatban volt iratborítékok jól felhasználhatók lesznek a felhívás vagy az azt nyomban követő első tárgyalás alkalmával befejezést nyerő pereknél, viszont meggyőződésünk szerint mindazon pereknél, amelyekben érdemleges tárgyalásra folytatólagos határnapot tűz ki a bíróság, az új iratborítékok kitűnő szolgálatot fognak tenni a bíróságnak és ügyvédeknek egyaránt. Addig is, amíg a bíróságok a racionálóbizottság által javasolt új iratborítékokra áttérnek, azokat a Budapesti Ügyvédúnió is forgalomba fogja hozni, természetszerűen az előállítási költségért, amely előreláthatólag darabonként 10 fittért fog kitenni. Szemle. A Nemzetközi Ügyvédúnió ez é\ nyarán hajókirándulást rendez első kísérletéül annak, hogy a világ ügyvédségének képviselőit családtagjaikkal együtt egy hosszabb ideig tartó kellemes hajóúton hozza össze és ezzel is az ügyvédség nemzetközi összefogásának útjait egyengesse. A 14,000 tonnás «Cap Tourane» nevű francia különha jó július 20-án indul Bordeauxból és Vigo, Lisszabon, Tanger, Malaga, Granada, Alger és a Baleári-szigetek érintésével augusztus hó 2-án érkezik vissza Marseillebe. A hajón 180 résztvevő személyre van hely és a részvételi díjak ára, mindent beleértve, 4—6000 belga frank körül változik. A Nemzetközi Ügyvédúnió megbízásából a kirándulást a Francia Ügyvédszövetség intézi, amely a kellemesnek ígérkező kartársi hajótúrára a magyar ügyvédi kar tagjait is meghívta. Azoknak, akik a kirándulás iránt érdeklődnek, a részletes prospektust az Országos Ügyvédszövetség ügyvezető főtitkára, Szalag Zoltán (Bpest, I., Krisztinakőrút 155.) készséggel megküldi. Az árverési hirdetmények közzétételének a helyi lapok által felszámított aránytalanul magas díjait szóvátettük lapunk április 9-i számában. Sonkovics Mihály makói ügyvéd úr most erre való hivatkozással beküldte nekünk a makói kir. járásbíróságnak 23,352/1930 tkvi számú és a szegedi kir. törvényszéknek ezt helybenhagyó Pkf. 10,350/1930. számú végzéseit , amelyek megállapították, hogy «végrehajtató azon cselekménye, hogy az árverési hirdetmény kivonatait a t kvi hat óság rendelkezése ellenére nem a helybeli, hanem a hivatalos lapban tette közé, nem tekinthető olyfokú sérelemnek, melynek következtében az árverés megsemmisítendő volna. A hivatalos lap ugyanis nagyobb nyilvánossággal rendelkezik, mint egy helybeli lap stb.» Magunk is osztjuk Sonkovics kartárs úrnak azt a véleményét, hogy hasonló egyöntetű gyakorlattal a helyi lapok monopolisztikus helyzetét meg lehet szüntetni és el lehet érni, hogy árszabásuk a hivatalos lap árszabását túl ne haladja. Sajtószemle. Kereskedelmi Jog. tlroák László «A részvénytársaság individuális és kollektív vonatkozásai)) című cikkében Moór Gyula jogiszemély elméletét osztja, midőn a részvénytársaságot nem mint a részvényesek összességét, hanem mint független közületet, a részvényesekkel szemben mint kollektív keretet tekinti. Bár nem mindenben helyeseljük a részvényesek individuális jogainak a kollektív érdekekkel szemben való hát térbeszorítását, abban mindenesetre igaza van a szerzőnek, hogy a gazdasági krízis egyik oka a részvénytársaságok mai formájában mutatkozó egyensúlytalanság. Kőmig András «Az^lgéretek -jelentősége a szolgálati jogban» című cikkében a Kúria P. II. 5829/1925., P. II. 6803/1929. és P. II. 7889/1929. sz. határozataival foglalkozva ismerteti a főnök által tett ígéretek be nem tartásának jogi konzekvenciáját. Székely István hódmezővásárhelyi ügyvéd "«A gondnokság alá nem helyezett elmebeteg váltóképessége» című cikkében azokat a korrektívumokat ismerteti, amelyek alkalmazásával a hitelezőt ez okból ért sérelmek orvosolhatók. Bár a kérdés megnyugtató megoldása csak törvényhozói úton volna lehetséges. Polgári Jog. Ifj. Nagy Dezső «Az effektivitás kikötése» című cikke nagyon helyesen a francia magánjog azon elvét tartja szem előtt, hogy a hitelezőt nem lehet más, mint a tartozó dolog elfogadására kényszeríteni, habár egyenlő vagy nagyobb dolog ajánltatik is. Meszlényi Artúr Doroghi Ervin részvénynovellatervezetét ismerteti és azt a Kuncz-féle tervezettel szemben szerencsésebbnek és a mi viszonyainknak megfelelőbbnek tartja. Ballá Ignác «A kereskedelmi levelek feltételes illetékmentessége)) című cikkében tételes összefoglalását adja a kérdésnek, kimerítően közli az erre vonatkozó joggyakorlatot is. Megemlítjük még Zoltán Józsefnek a szülő- és férjtartásról «Apák és fiúk» címen, valamint Szigeti Lászlónak «Erkölcsi kártérítés, mint érdekvédelmi eszköz» címen írt cikkét. Az Ügyvéd Dési Géza «Ügyvédi reform» című cikkének különös aktualitást ad az a körülmény, hogy az igazságügyminiszter őt bízta meg a magyar ügyvédség életkérdéseinek tanulmányozásával. Haas Sándor miskolci ügyvéd «Vidéki kamarai székházak)) című cikkében azt indítványozza, hogy a gyám- és nyugdíjintézet tőkéi a kamarai székhelyekben vásárlandó ingatlanokba fektettessenek, hogy ezáltal az ügyvédség lássa, hogy nem hiába fizeti a járulékokat és nem kell a tőke esetleges elvesztésétől félni. Barta Jenő miskolci kartárs «Készkiadás» című cikkében azt indítványozza, hogy az ilyfajta megállapodások az elévülési határidőn belül megtámadhatók legyenek, mint kizsákmányoló ügyletek. Szőke Sándor «A védő négyszemközötti beszélgetésének tartalma titok» című cikkében a budapesti kamara lapunkban már ismertetett fegyelmi ítéletével foglalkozik és azt a védői szabadság szempontjából dicséri. Nagyon érdekes még a Hódy János által közölt statisztika, mely szerint a felemelt illetékek a kincstárnak nem hozták meg a várt jövedelemtöbbletet, bár úgy az ügyvédségre, mint a felekre nézve rendkívül sérelmesek. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 2230/1932. M. E. számú rendelet az Országos Hitelügyi Tanács 10/1932. számú határozatának közzététele tárgyában. (A bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékének leszállítása.) (Budapesti Közi. 88. szám.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.