Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 25. szám - Agyvelő-uzsora

100 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 25. SZÁM. Deutsch Maurus indítványát a magunk részéről azonban kiegészítendőnek találjuk oly értelemben, hogy az ügyvéd az adóssal vagy az ellenfél ügyvédjével folytatott levelezéséről saját ügyfele részére is készítsen másolatot, oly esetekbén, amidőn az ügyfél az ügy egyes fázisairól való állandó tájékoztatását kívánja. Megbízhatóbban és egyszerűbben ugyanis az ügyfél az ügy egyes eseményeiről alig értesíthető, mintha a tett intézkedéseket magában foglaló levelek másolati példányát megkapja. Itt mutatunk rá arra, hogy a bírósági gépírószolgálattal kapcsolatban is kívánatosnak mutatkozik, ha az ügyvéd különösen az ítéletről és a tanúvallomásokat magukban foglaló jegyzőkönyvekről nem egy iratmásolatot vesz igénybe, hanem kettőt, éspedig a másodpéldányt a végből, hogy annak megküldésével ügyfelét tájékoztathassa. Külföldi ügyvédség hírei. A német ügyvédegyesület képviselőinek gyűlése április 16-án és 17-én zajlott le Lipcsében. Hosszú vita után elhatározták, hogy az egyesület székhelyét Lipcséből Berlinbe helyezik át. Megválasztották új elnökül Rudolf Dix berlini ügyvédet, aki programmbeszédj ében az ügyvédség két alappilléréül az önkormányzatot és az individuális szabadságot említette. Ha a két pillér összedől, vele együtt összeomlik a német ügyvédség is. A most annyira divatos kollektivizmus tengerében az individualizmusnak egy-egy szigetét képezi az ügyvédség. Szemle. A Baross-Szövetség kedvezményes vásárlási címjegyzékében függelékül közli a MONE és MÜNE névjegyzékét. Meg vagyunk győződve, hogy a MÜNE (Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete) előkelő tagjait érintette legkínosabban az, hogy miután a Baross-Szövetség 122 oldala közli a kereskedő és iparos tagjainak névjegyzékét, valamint azt, hogy ezek vásárlási igazolvány felmutatása esetén milyen vásárlási kedvezményt nyújtanak, sőt feltüntetik a százalékos engedményt is, melyet a pártoló tagok igényelhetnek, függelékként közli mintegy 200 budapesti ügyvéd nevét, akikről azt írja : «A címjegyzék tartalmazza a Baross-Szövetséggel azonos nemzeti célokat szolgáló rokonegyesületek, így a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete és a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete névjegyzékét is.» A Baross-Szövetség körleveléből azt is megtudhatjuk, hogy turulmadaras címerével díszített kézikönyvét sok-sokezer példányban viszi szét a posta az egész országban. Gyönyörű volna, ha ezt a példát a GyOSz, a TÉBE, az OMKE, az OMGE stb., stb. követné, mert akkor talán megtudhatnánk, hogy a Baross-Szövetség címjegyzékében fel nem sorolt ügyvédek milyen célt szolgálnak. Vagy csak a Baross-Szövetség címjegyzékében felsoroltak állanak nemzeti alapon? Romániában történt. Mini ;i Nagyváradon szerkesztett Erdélyi Lapokból most olvasom, a szatmári törvényszék a napokban egy kommunista-pert tárgyalt, melyben Nagy János ügyész a védőbeszéd után így felelt : — Csodálom, hogy a védő úr a röpiratban foglaltakat nem találja izgatásnak. Szégyellem, hogy egy ügyvéd, és hozzá még egy román ember így beszélhet, és éppen ezért megbélyegzem az ügyvéd urat. Erre aztán nagy dühösen felpattant Zaciu (talán Zács) Felicián, a vádlottak védője és ezeket mondta, helyesebben kiabálta : •— Az ügyvédtörvény alapján megteszem a feljelentést az ügyész úr ellen. Senkitől sem fogadok el leckét a hazafiasságból, még az ügyész úrtól sem. Ha izgatás azt mondani, hogy a konverziós törvény rossz, úgy a vádlottak padjára kell ültetni Rist-et is, a francia szakértőt is, akinek erről a törvényről szintén ez a véleménye! Úgy látszik, Romániában nem túlságosan nagy a csendélet az igazságszolgáltatás berkeiben. Zsoldos Benő. Sajtószemle. Az Ügyvéd május 25-i száma vezetőcikkét Opjpler Emil írta az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről. Ismerteti az intézet szomorú vagyoni helyzetét, mely azáltal állt elő, hogy az intézet kb. 1.600,000 pengő értékű záloglevél felett rendelkezik, melyek árfolyama legalább 40 °/0-ka\ csökkeni. Meglehetősen éles kritikával állapítja meg. hogy a vezetőség távol áll a kar tagjaitól. S. J. «Oh szent bürokrácia* címen hivatkozik egy Király Ferenc által ismertetett esetre, midőn a végrehajtó által jogtalanul felvett árveréskitűzési díj visszatérítése kapcsán egész Kálváriát jár az, akinek az összeg visszatérítendő. Ugyanilyen bosszantóan bürokratikus az eljárás az illetékleletezések körül. Ballagi Ernő «Gazdasági szervezkedési) című cikkében az ügyvédség felsegítésére segélybélyegeket tart alkalmasnak. Érdekes a Hajdú Miklós által «Mire köteles az ügyvéd?» címen ismertetett ítélet. Magyar Jogiszemle Moor Gyula «A különböző jogforrások, azok egyensúlya és rangfokozata a magyar jogrendszerben» című cikke tulajdonkép a hágai Academie Internationale de Droit Compare 1932. augusztus havában tartandó nemzetközi kongresszus számára készült jelentés. Szentirmay Ödön rendkívül érdekes és igen alapos cikkben «az iparközigazgatási tilalmak jogügyleti hatásáról)) értekezik. E kérdésben a Kúriának rendkívül ingadozó a joggyakorlata. Szerző álláspontja szerint az iparűzés közigazgatási jogszerinti feltételeinek hiánya a foglalkozása körében kötött ügylet anyagi-jogi érvényességére, azaz a szerződések ügyleti hatására befolyással nincs, hacsak a közrenddel vagy közerkölcsiségbe nem ütköznek ezen hiányok. Dombováry Géza «Helyreigazítási jogi kérdések» címen a sajtótörvény 20—23. §-aival foglalkozik. A cikk élénk vitát provokált, arra ketten is válaszolnak, Zöldi Miklós és Rácz György. Polgári Jog. Nizsalovszky Endre egy. tanár «Néhány adalék a holtnaknyilvánítás házasságjogi hatályának kérdéséhez* című cikkében a Kúriának a pécsi és a budapesti Táblával ellenkező határozata folytán kerekedett vitában Szászi, Szladits, Bogdány, Malonyay és Kóródy álláspontját fogadja el Tóth Györggyel szemben és rendkívül alapos és élvezetes okfejtéssel vitatja a Grosschmid által is szankcionált törvénymagyarázat helyességét, hogy a gyermek törvényessége melletti vélelem a holtnaknyilvánítás után született gyermekre nem vonatkozik. Bányász Jenő «Reform, amely nem reform» címen a kamarai választottbíróságok «reformjáról» ír. Glücksthal Andor «Az új adó- és illetékrendelet magánjogi tartalmáról)), Madaras Gábor «A nemzetközi jogsegély jelenlegi alapja hagyatéki ügyekben)) címen kimerítő felsorolását adja az egyes külföldi államokkal e tárgyban fennálló nemzetközi szerződések, egyezmények és viszonosságon alapuló gyakorlatoknak. Beck Salamon «A szerződés érvényessége és a megbízotti hűség», a 150. számú elvi jelentőségű határozattal foglalkozik és a német Reichsgericht e kérdésben elfoglalt álláspontját ismerteti. Vági József «Családjogi és örökjogi gondolatok a közigazgatási jogban*, Bánlaki Zoltán «Kárbiztosítás értékének leszállítása a biztosítás tartama alatt» című cikkei érdemelnek még figyelmet. Magyar Törvénykezés június 7-i száma közli az új uzsoratörvényt és a hitelsértésről szóló törvény teljes szövegét, valamint az egyes üzemi balesetekből eredő igény feltételének szabályozása tárgyában megjelent 2830/1932. M. E. számú rendeletet. Csehszlovák Jog május 21-i száma tartalmazza Újlaki Gézának «Bírósági gyakorlat Magyarországon választottbírósági ügyekben az 1930., 1931. években* című cikkét, melyben a szerző behatóan foglalkozik a címben jelzett joggyakorlattal. Május 19-i számában Judex «Az engedményezés joghatásai a végrehajtási eljárás során* címmel érdekes cikkben fejtegeti, hogy az 1881 : LX. tc. az engedményezés anyagjogi hatásait a végrehajtási jogot illetően nem részesíti kellő szabályozásban. Ezt konkrét tényállással világítja meg és kiemeli, hogy a Vt. 30. §-át hatályon kívül helyező 1912 : LIV. tc. 39. §-a adja a megoldást, amidőn a végrehajtásmegszüntetési keresetnél nem a jogosult alanyban beállott változásra, hanem az objektíve vett végrehajtási jognak megszűnésére fekteti a fősúlyt. Gerényi Jónás «Az úrbér a mai judikatúrában* címen írt cikket. Ugyanezen szám ismertei i külföldi joggyakorlat rovatában a kir. Kúria jogegységi tanácsának 48. számú, az ügyvédi dijakra és kiadásokra vonatkozó polgári döntvényét. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.