Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)
1932 / 26. szám - Nyugdíjintézet - Ügyvédotthon
II. évfolyam. 26. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. jún. 25. OGYVEDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. v Nyugdíjintézet — Ügyvédotthon. A Budapesti Ügyvédi Kör rendezésében megkezdődtek az ankétszerű előadások, az új, a készülő ügyvédi rendtartás és ezzel összefüggő kérdések tárgyában. Tudvalevőleg az Igazságügyminiszter Úr egy «az ügyvédkérdés minden vonatkozását felölelő véleményes javaslat» elkészítésére adott megbízást a kör elnökének, aki nagyon helyesen, az ezen ankéteken kialakuló véleményt kívánja javaslata alapjául felhasználni. Bizonyos, hogy sor kerül az ügyvédi jóléti kérdésekre is, hisz itt is «mostoha» elbánásban van részünk. Éppen a közelmúlt napokban hallottuk s olvastuk a jelentésekben a sok panaszt, egyrészt a nyugdíjintézet, másrészt az Ügyvédotthon közgyűlésén. Ilyenkor, a közgyűlések alkalmából időszerű is, ha az ügyvédi jóléti intézmények ügye felszínre kerül. Hátha, hátha . . . eredmény is lesz!. .. A nyugdíjintézeti törvény — 1908 : XL. tc. — meghozatala, emlékezhetünk még, nagy vívmány volt és annak jeléül, hogy közérdekből teremtett intézményről volt szó, az állami gondoskodás is biztosíttatott. Előbb csak kisebb összegű állami segélyezés történt, de már 1914-ben — LII. te. 6. § — 500,000 koronában nyert megállapítást az állandó jellegű évi segély. (M. i. : «az ügyvédi kar által a köznek ellenérték nélkül teljesített különféle szolgálata*) elismeréseként.) Ez az összeg aranykoronában normális körülmények között felsegíthette volna az intézetet, csakhogy ránk köszöntött a minden matematikai táblázatot megsemmisítő háború és az annak nyomán bekövetkezett pénzdevalválódás. Az intézet vagyona, hadikölcsönökbe fektetett tartaléka elveszett, megsemmisült. Később 1928ban — XI. tc. 2. § — jött segítségül az újabb törvényes rendelkezés. Ez a törvény újból biztosította az állami segélyt, összegszerű meghatározást azonban nem tartalmazott. Az összeg megállapítását a mindenkori állami költségvetésről szóló törvényre bízta, melyben aztán alaposan le is szállíKiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. •IIIIIIIIIIIIIII •••••••••••••••• ÜGYVÉDI HETIRE ND. JÚNIUS 27-.IÚLIUS 3. 27 Hétfő VÍ7. Az Ügyvédi Kuzlöny szerk. biz. ülése. 7. Az a Ügyvédek Szilágyi Dezső Körén heti összejövetele. 28 Kedd V»7. A «Ribáry-csoport* heti összejövetele. 29 Szerda 30 Csütörtök 6. A Budapesti Ügyvédi Kamara rendkívüli közgyűlése. este í). Az ÜTE heti összejövetele a Rózsadomb-kávéházban. Júlins I Péntek Vi7. Az lÜgyvédek Reformszövetsége» heti összejövetele. 2 Szombat 3 Vasárnap Vi4. A «Budapesti Ügyvédúnión heti összejövetele. tották a segély összegét. A békebeli 500,000 korona helyett — 580,000 pengőnek felel meg — csak 200,000 pengő állíttatott be a költségvetési törvénybe. Ez az összeg szerepel az 1932/33. évi költségvetésben is, noha egy váratlan újabb anyagi csapás érte a nyugdíjintézetet: a díjtartalék jelentékeny részét képező 15,600 angol font névértékű záloglevél az aranystandard megszűnése folytán cca 100,000 pengő árfolyamveszteséget szenvedett. Pedig az ellátásra szoruló igényjogosult ügyvédek, illetve az özvegyek száma aggasztó módon emelkedik : 1931. végén az igényjogosultak száma 772 volt. Nagyon kérdéses, hogy vájjon az 1050/1932. M. E. sz. rendelet, az 0. H. E. díjakból, a tömeggondnoki, vagyonfelügyelői, ügygondnoki munkadíjakból biztosított részesedés pótolni tudja-e az állami hozzájárulás nagymérvű megcsökkenését, figyelemmel arra, hogy az egyéb támogatás is a minimumra csappant s a kamarai hátralék is szomorúan megnövekedett. (1931. év végén a kamarák összesen 770,861 P 48 f-rel tartoztak a nyugdíjintézetnek. Ebből 381,722 pengő 95 f a budapesti kamarára esik.) Minthogy pedig az Országos Ügyvédotthon Egyesület is joggal vár nagyobb állami, kamarai vagy társadalmi segítséget — legfőképpen ezek elmaradásával, illetve csökkenésével indokolja a Stefánia-úti Otthon késedelmes megnyitását, szanatórium létesítésének elhalasztását — önkéntelenül kínálkozik és időszerűnek mutatkozik annak a gondolatnak a felvetése, hogy vájjon nem volna-e okszerű és helyes, illetékes tényezők előtt is tetszetős — az ügyvédi jóléti intézmények egyesítése. Végeredményben úgy a Nyugdíjintézetnek, mint az Otthonegyesületnek célja, azonos elbírálás alá eső ügyvédi jóléti kedvezmények nyújtása. Az Otthonegyesület jelentős temetkezési segélyt is ad, amivel azonban konkurrál a Magyar Mérnök és Jogász Segélyegylet, hol a beiratkozott tagok hozzátartozói ugyancsak temetkezési hozzájárulást kapnak. Ma az ügyvédi jóléti kérdések megoldásával rendszeresen és alapszabályszerű kötelezettséggel foglalkoznak : 1. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet, melynek minden gyakorló ügyvéd — 1931. év végén 6282 — törvénynél fogva tagja. 2. Az Országos Ügyvédotthon Egyesület, amelynek taglétszáma önkéntes belépéssel 2539. 3. Az utóbbi kebelén belül a Temetkezési Segélycsoport 800 taggal és 4. az ugyancsak temetkezési segélyt nyújtó Magyar Mérnök és Jogászsegélyegyesület, hova 250 ügyvéd iratkozott be. Ma nem egyedül ügyvédi, de közérdek is, hogy az erők — az esetleges ellentétek kiküszöbölésével) — egyesíttessenek, a szétágazó és valójában összetartozó intézmények összpontosíttassanak. Nemcsak kívánatos, de szükséges, hogy a majdnem ugyanazon célzattal munkálkodó egyesületek egy egységes, közös, központi szervben egyesíttessenek.