Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 3. szám - A meggyilkolt ügyvéd

10 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 3. SZÁM. Végül Berend Béla előadó ismertette a hitelsértésről szóló törvényjavaslatot. — Igen alapos készültséggel és világos okfejtéssel mutatott rá egyrészt arra, hogy ennek a kérdésnek törvényhozási szabályozására a mai gazdasági válságban nem tartja az időpontot megfelelőnek, de rámutatott a törvényjavaslat egyes hibáira is. Előadói javaslatát a választmány mindenben magáévá tette és fel f< gja terjeszteni az igazságügyminiszteihez. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A szegedi ügyvédi kamarához tartozó ügyvédek — nemcsak a szegediek, hanem a vidékiek is — szintén mozgóimat indítottak a kötelező költségelőlegkérés életbeléptetéséért, és e tárgyban rendkívüli közgyűlés összehívását is kérték. A rendkívüli közgyűlés összehívása iránti indítvány szerint a rendkívüli közgyűlésnek további tárgyát fogja képezni a tagdíjhátralék miatt történt tömeges törlések kérdése, úgyszintén ezzel kapcsolatban a kamarai költségvetésnek a mai viszonyok által megkívánt redukálása is. Az ügyvédek mozgalmával a szegedi közönség és a napis.jtó is élénken és *mcgértéss:l foglalkozik. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizoltság. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság. Az igazságügyminiszter a budapesti egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság elnökhelyetteseinek számát tizennégyben, tagjainak számát pedig a budapesti ügyvédi kamara választmányit által választott kamarai tagokkal együtt hatvanban állapította meg, és ennek megfelelően az 1932. évi január hó 1. napjával kezdődő három év tartamára kinevezte a vizsgálóbizottság elnökévé Degré Miklós budapesti ítélőtáblai elnököt, elnökhelyetteseivé Osvald Istvánt, a Kiúia másodelnökét, Magyar István koronaügyészt , Vályi Sándort, a munkásbiztosítási felsőbíróság elnökét, Fmkey Ferenc kúriai tanácselnököt, Töreky Géza büntetőtorvényszéki elnököt. Fodor Ármin kúriai tanácselnököt, Timkó Zoltán korona ügyész ÍM lyettest, továbbá Pap József, Gold Simon, Halász Frigyes, Berger Miksa, Metzler Gusztáv, Kövess Béla és Káinoki Bedő Sándor budapesti ügyvédeket. A bizottság titkárává vitéz Szentkuthy István ítélőtáblai elnöki titkárt, tagjaivá pedig Alföldy Dezső kúriai bírót, Almási Antal kúriai bírót, Angyal Pál egyetemi tanárt, Bocskor Antal kúriai bírót, Bothos Gyula közigazgatási bírósági tanácselnököt, Fabinyi Tihamér egyetemi magántanárt, Fekete László budapesti kir. közjegyzőt, Horváth Dániel igazságügy miniszteri tanácsost, Horváth Dénes kincstári jogügyi aligazgatót, Jakab Mihály kúriai bírót, Loyczell Kálmán koronaügyészhelyettest, Mendelényi László kúriai bírót, Polgár Viktor, koronaügyészhelyettest, Rácz József ítélőtáblai bírót, Rácz Lujos kúriai tanácselnököt, Reiner János egyetemi tanárt, Ruhmann Emil kúriai elnöki tanácsost, Simái Gyula ítélőtáblai tanácselnököt, Stolpa József igazságügyi miniszteri tanácsost, vitéz Szentkuthy István ítélőtáblai elnöki titkárt, Székács Aladár közigazgatási bírót, Szladits Károly egyetemi tanárt, Szlavek Ferenc kúriai bírót, Ternovszky Béla kúriai bírót, Térfi Dezső ítélőtáblai tanácselnököt, Tóth György kúriai bírót. Tóth Miklós kúriai bírót, Ury Lajos ítélőtáblai tanácselnököt, Vincenti Gusztáv kúriai bírót és Vladár Gábor igazságügyminiszteri tanácsost. A Budapesti Ügyvédi Kamara által megválasztott tagok névsorát előző számunkban már közöltük. Ügyvédi Egyesületek. Az Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre által életrehívott ügyvédi munkahivatal megkezdte működését. Mint már közöltük, az intézmény célja a gyakorlóügyvéd napi munkájának megkönnyítése, az ügyvédi munka racionalizálása, és lényegileg abból áll, hogy néhány fillére s díjak ellenében végzi el kc résetek benyújtását és iktatását, jogerők, nyilvános előadások határnapjának nyilvántartását, végrehajtási kiadmányok vagy kérvéryí k benyújtását, végrehajtási terminusok kieszközlését, árverések kitűzetését és megtartásának bejelentését, veszélybizonyítványok beszerzését, szóval olyan munkák elvégzését, amelyek nem önálló tárgyai a kartársak egymásközti helye-ttesítésének. A munkahivatal természetesen csak ügyvédek részéről fogad el megbízásokat és csak ügyvédeket vagy ügyvédjelölteket foglalkoztat. Központi irodája : V., Balaton-utca 2. szám. Leveleket, üzeneteket a központi járásbíróságon, az ügyvédszobában levő gyüjtőszekrényben is el lehet helyezni. Ugyanitt szerezhetők be a válaszos értesítőlapok is, amelyek útján a Munkahivatal az értesítéseket 24 órán belül megadja. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Alakszerű meghatalmazás nélkül is igényelhet ügyvéd munkadíjat. A fellebbezési bíróság ügydöntő kérdésként e zt a tényt tette vizsgálat és bizonyítás tárgyává, hogy kapott-e a felperes ügyvédi megbízást az alperestől, s ha igen, milyen tartalommal. És az alperes esküvel megerősített vallomásával azt vette bizonyítottnak, hogy a felperes ilyen megbízást nem kapott. Az azonban nem volt vitás a felek között, hogy a kérdéses birtokvétel ügyében az alperes a felperessel együtt kereste fel Budapesten az eladót és tárgyaltak vele az ingatlanok megvétele tárgyában, tehát nem kétséges az sem, hogy az alperes a felperes ügyvédnek tevékenységét bizemyos mértékben igénybe vette. Márpedig az állandóan követett bírói gyakorlat szerint egymagában Í Z a tény, hogy a fél — mint a jelen esetben is — alakszerű meghatalmazás nélkül ugyan, de igénybeveszi az ügyvéd eljárását ügyének megfelelő ellátása érdekében, a megbízással azonos jelentőségű és rendszerint maga után vonja az ügyvédi munkadíj megtérítésére vonatkozó fizetési kötelezettséget. Hogy a kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmednek helyet ennek ellenére sem adott, annak az oka az alperes által es, tolt B •/. alatti levél tartalmában keresendő és található fel. Ezt a levelet amelynek tartalma nem lett kétségbe vonva — a felperes írta az alperesnek, ennek arra a közlésére, hogy a birtokvétel ügyében neki (a felperesnek) ügynöki jutaléke)) fizeti i nem hajlandó ; szól pedig a fentebbi le vél idevonatkozóan a következőleg: «... levelében közölt ama elhatározását, hogy közvetítési díjat fizetni nem hajlandó, úgy a magam, mint sógorom nevében tudomásul veszem és kérem, hogy jóindulatában továbbra is megtartani méltóztassék)). Ennek a l(>vélnek ebb(')l a tartalmából nyilvánvaló, hogy az xalperes a felperes közbenjárását díjazni nem kívánta és hogy a felperes ezt ellenmondás nélkül tudomásul vette. Abban az esetben tehát, ha a felperes ügyvédi tevékenységét a közvetítői tevékenységtől külön választani s mint ilyet az alperes által díjazásban részesíteni óhajtotta, ezt az alperessel kifejezettrn kellett volna tudatnia már annálfogva is, mert az alperes a felperes eljárását jóhiszeműen gondolható közvetítői ténykedésnek, mint ilyent pedi;; díjazni nem szándékozott. Abból tehát, hogy a felperes ügyvédi díj iránti igénnyi l a fenti levelezés alkalmával nem lépett f< 1 s az alperest az eljárás befejezése után i-hónapokon ker-esztül bizonytalanságban hagyta aziránt, hogy tőle ügyvédi járandóságot fog követelni : az alperes joggal lehetett abban a feltevésben, hogy a felperest közbenjárásáért díjazás nem illeti. (P. VI. 552/1931. Elnök : Rácz, előadó : Kerényi.) Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. A székesfehérvári törvényszéknél okirathamisítás büntette miatt két év óta folyt az eljárás egy székesfehérvári vállalkozó ellen. Vádlott védőjéül azt az ügyvédi t választotta ebben a meglehetős bonyolult ügyben, aki egyéb ügyeiben is évek óta képviseli. Nevezett ügyvédet az eljárás során úgy a nyomozóhatóság, mint a vizsgálóbíró is fcanukéni ki akarta hallgatni, de ő a tanuságtételt mentességi jogára való hivatkozással megtagadta és mindkét hatóság ezt el is fogadta. A kir. ügyészség ennek dacára indítványozta az ügyvédnek a főtárgyalásra tanuként való megidézését, amit a törvényszék el is rendelt. A főtárgyaláson az ügyvéd mint választott védő jelent kezet t. de jelentkezését a tanács nem fogadta el a Bp. 61. §-ának 2. pontjára való hivatkozással, a nélkül azonban, hogy eldöntötte volna, vájjon az ügyvédet a konkrét esetben a mentességi jog megilleti-e. A választott védő helyett a tanács a jelenlevő ügyvédek közül egy más védőt rendelt ki, akinek kérelmére azután a bíróság a tárgyalást elhalasztotta, hogy a kirendelt védőnek módjában legyen az ügyet áttanulmányozni. A választott és mellőzött védő a határozat ellen felfolyamodást jelentett be"