Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 3. szám - A meggyilkolt ügyvéd

3. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 11 és hivatkozott arra, hogy a törvényszék ha­tározata a védelem szabadságát sérti, mert ilyen felfogás mellett az ügyészségnek, sőt még a sértettnek is bármikor módjában állna, hogy a választott védő működését lehetetlenné tegye, hiszen csak tanuként kell rá hivatkoznia. A törvényszéknek tehát előbb dönteni kellett volna a felett, hogy a védőt a mentességi jog tényleg megilleti-e. A törvényszék a felfolyamodást semmiségi ok bejelentésnek tekintette. A korszerű Budapesti Közlöny. A világ minden lapjánál az a szokás, hogy a. lap igazodik a hirdető ízléséhez és kívánalmai­hoz, ha pedig ? hirdető takarékoskodni kíván, számára a kiadó a szerényebb keretek közt való hirdetést is lehetővé teszi. A ki­váltságos helyzetet élvező Budapesti Köz­löny kiadóhivatalánál más a gyakorlat : a hirdetőnek nem szabad egyéni kiró tuti mukkal fellépnie, nem szabad a boldog békeidőkből maradt konzervatív közlési formáktól eltérő gazdaságosabb hirdetési formát kívánnia, és főleg nem szabad takarékoskodnia. Ennek következménye, hogy a vállalatok olyan mérleghirdetései, amelyek lényegileg csupán formalitás okából tétetnek közzé a Hiva­trlos Értesítőben, mert hozzájuk egyébként már semmiféle közérdek nem fűződik ; a vállalatok gazdasági helyzetével arányban nem álló, sőt a mei nehéz viszonyok közt egyenesen horribilisnak mondható hirdetési díjért jelennek meg a hivatalos lap mellék­letén. A mérlegek címeit hatalmas, üres terek beékelésével, feleslegesen nagy betűk­kel szedik, a szöveget szintén feleslegesen nagy betűtípusok alkalmazásával közlik. Ha a hirdető «a szokásos formától eltérően* egy apróbb betűkkel, bekezdések nélkül, avagy üres terek hagyása nélkül való köz­lést kívánna, a kiadóhivatalnak jogában áll szerződése értelmében ( ?) a féltől külön dijat kérnú; a hirdetőnek tehát nincs megengedve, hogy a milliméter-hasábonként számított tarifa mellett hirdetését gazdaságosan a legkisebb papírterületen helyeztethesse el. Azt hiszem, hogy elkövetkezett az ideje annak, hogy revízióra szoruljon a Budapesti Közlöny kiváltságos helyzetéből fakadó ez a rendszer, amely nemcsak súlyos és feles­leges terhet jelent a hirdetőkre, de egyúttal a papírral való takarékoskodás újból aktu­álissá vált kívánalma mellett a közgazdasági közérdeknek is hátrányára van. A bírósági értesítőlapok kezelése. Leg­utóbbi számunkban szóvátettünk egy pa­naszt, amely szerint a szentesi kir. járás­bíróság segédhivatala két értesítőlap be­küldése dacára sem adta meg a kért fel­világosítást. Elégtétellel kell megállapíta­nunk, hogy a szentesi kir. járásbíróság el­nöke a panaszra a következő választ adta : •5410/1931. szám alatt indított fizetési meg­hagyásos ügyében hozzám beadott pana­szára értesítem Ügyvéd urat, hogy a köz­ponti iroda vezetőjét utasítottam, hogy jövőben a hasonló szabálytalanságoktól tar­tózkodjék.* Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív elő­nyeit, mert : sok kicsi sokra megy. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalá­sait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. | Szemle. Báder József halálához. Hivatásának lett áldozata. Az igazságéri küzdőit és a leg­nagyobb igazságtalanság érte. Ahhoz már hozzászoktak az ügyvédek, hogy hono­ráriumuk a hálátlaríságban merüljön ki. Sok derek kartársnak e mellett alaptalan 'fegyelmi, sőt büntető feljelentés az önzet­len munkajutalma. És közülünk egy orvul kapott revolvergolyó éppen annak a nemes életét oltotta ki. akiben nem is volt más érzés, mini szeretet, szelídség, jóság és ön­zetlenség. Aki előtt a. legszentebb volt a jog érvényesítésének és ezzel is a gyengék, nyo­morultak, kifosztottak érdekének szolgá­lata. Gonosz — vagy őrült — gyilkosát annak idején megmentette a börtöntől, feleségét a Iegyilkolástól, családját a nyo­mortól. Es ezért, csak ezért oltotta ki éle­tét éppen az. akinek és családjának min­den ügyvéd előtt követendő szívóssággal és. lelkesedéssel harcolta ki jogait. Az ügy­védség hősi halottja ő. Ezért őrizzük meg emlékét. Dr. Szőke Sándor. Az illetékkérdés. Lapunk karácsonyi szá­niában közöltük Klug Emil és Mezey Sándor közös indítványát a peres illetékek kérdé­sének megoldására. A pénzügyminiszter leg­utóbb kiadott rendeleté részben megfelel ennek az indítványnak. A rendelet szerint ugyanis az ügyvéd az illetékért másodsorban és akként lesz felelős, hogy a félen behajt­hatatlanság esetén az ügyvéd 15 napon belül csak az egyszeres illetéket köteles leróni s a bírságért csak 15 nap eltelte után szavatol. Ez a rendelki zés jelentős lépés ugyan az ügyvéd tehermentesítése felé, de valósággá az ügyvéd másodlagos felelőssége csak akkor lesz, ha a fél is jogosult lesz az ügyvéd által le nem rótt illetéket 15 napon belül bírság nélkül befizetni. A kötelező költségelőleg meghonosítása iránti mozgalom folyománya azon meg­állapodás, amelyet a tapolcai ügyvédek egymás közt létesítettek es az előlegkérést egymásközötti megállapodással kötelező ere­jűvétették : addig is, amíg idevonatkozókig az ügyvédi kamarák megfelelő szankcióval intézkedni fognak. Az alábbiakban szó­szerint közöljük azon köteli ző nyilatkozatot, amelyet a tapolcai ügyvédek 1931. novem­ber 22-én kiállítottak : ((Nyilatkozata Alul­írottak kijelentjük, hogy a Tapolcán. 1931. évi november hó 22. napján megtartott értekezletünkön egyöntetűen megállapod­tunk abban, miszerint alulírt naptól kez­dődően az ügyvédi hivatás körébe tartozó megbízást csakis az esetben vállalunk, ha a megbízó fél a ténykedésekkel felmerülő készkiadások összegét előlegezi. Ezen meg­állapodásunk kiterjed mind a jogkereső fél közvetlen megbízásaira, mind pedig a he­lyettesítésekre. Az ügyek szempontjából kiteljed az összes peres, büntető, minden néven nevezendő perenkívüli és végrehaj­tási ügyekre is. Az előrelátható készkiadások összegének megállapítására nézve irányadó szabályul szolgál peres ügyekben : meghatalmazás, kereset, egyéb beadványi, két tárgyalás jegyzőkönyvi bélyege és határozati illeté­kek, — helyszíni tárgyalásnál a bíróság kiszállási költsége, fuvarköltség — szék­helyen kívül teljesítendő ténykedésekórt az ezekkel felmerülő készkiadások; büntető ügyekben : meghatalmazás bélyege, eset­leges beadványi illetékek, netáni egyéb készkiadások; perenkívüli ügyekben: az összes lerovandó, továbbá a készpénzben lefizetendő mindazon illetékek, melyekért a megbízott valamely jogszabály értelmé­ben akár közvetlenül, akár közvetve fele­lősséggel tartozik, úgyszintén az ügy le­bonyolításával felmerülő egyéb kiadások : végn ha jtási ügyekben : a bírósági végre­hajtónak járó összes díjak és költségek, árveréskit űzési és hirdetési dí jak, fuvar­költségek és netáni egyéb készkiadások. Alulírottak kijelentjük, hogy az itt körül­írt megállapodás betartását egymással szem­ben fennálló erkölcsi kötelességünknek te­kintjük és hogy ettől eltérni nem fogunk, szavunkra fogadjuk ; de ezen megállapo­dásunk természetesen nem érinti egyik kartársunknak sem azon jogát, hogy egyes ügyekben belátása szerint magasabb összegű előleget igényeljen.)) Jogbizonytalanság a 25—100 pengős kö­vetelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásban. A nyíregyházi ügyvédi kamará­nak az igazságügyminiszterhez intézett és az Ügyvédi Közlöny múlt hó 19-i számá­ban ismertetett felterjesztése panaszolja, hogy egyes községi elöljáróságok a községi bíróság hatáskörébe utalt, de Pp. 762. §-a értelmében a járásbíróságnál fizetési meg­hagyás útján érvényesített követelésekre vonatkozólag a 25—100 pengő közötti ügyekben a végrehajtások foganatosítását azzal az indokolással tagadják meg, hogy a végrehajtás foganatosítása kizárólag a. járásbírósági végrehajtók hatáskörébe tar­tozik. Egyes községi elöljáróságok fentpana­szolt, eljárása a m. kir. belügyminiszter 1930. január 30-án kelt 99,368/1929. sz. körrendeletével ellentétben áll. Ennek a körrendeletnek szószerinti szövege a kö­vetkező : <(A községi bíróság hatáskörébe tartozó polgári perekben a kir. járásbíróság által elrendelt végrehajtás foganatosítása. A m. kir. igazságügyminiszter közölte velem, hogy az 1911 :1. tc. 75b. §-a megengedi azt az értel­mezést, hogy a községi bíróság hatáskörébe utalt kisebb polgári peres ügyek ezt a ter­mészetüket nem vesztik el azáltal, hogy azok az idézett § utolsó bekezdése alapján fizetési meghagyás útján a kir. járáshíróság előtt érvényesíttetnek. A törvénynek ilyen magyarázata alapján a kir. járásbíróságok gyakorlatában az a gyakorlat fejlődött ki. hogy az ilyen ügyekben elrendelt végrehajtások foganatosítása rendszerint szűkös anyagi vi­szonyok között élő felekre háruló költségek mérséklése végett a községi elöljáróságokra bízható. Félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy az ily ügyekben megítélt tartozás, éppen úgy, mint a községi bíróság által a kisebb polgári peres ügyekben megítélt tartozások, az 1911 : I. tc. 762. §-a. illetőleg az 1.917,100/1914. B. M. sz. rendelet 64. §-a értelmében s annak korlátai között közadók módjára hajtandók végre. A végrehajtást tehát a közadók kezelésére vonatkozó tör­vényes rendelkezések szerint a 600/19217.

Next

/
Oldalképek
Tartalom