Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 2. szám - Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság újjáalakulása

6 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 2. SZÁM. kir. járásbíróság elnöke a következő átirattal válaszolt : «X. budapesti ügyvédnek az ítéletek kiszolgáltatása ügyében bozzám intézett panaszára értesítem Ügyvéd Urat, hogy a panaszos ügyvéd által felhozott mindkét esetet megvizsgáltam s a panaszt alaposnak találtam. Felhívtam ennélfogva az érdekelt kir. járásbíró figyelmét arra, hogy állásfoglalása téves volt, mert olyan esetekben, amikor a bíró az ítélet fogalmazványát saját maga készíti el, az irodsgyakornok köteles a megfelelő' számú másolatokat elkészíteni. Az eljárt irodagyakornokkal szemben felügyeleti intézkedést nem alkalmaztam, mert a vizsgálat során megállapítottam, bogy részéről rosszhiszeműség nem forgott fenn». Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet legutóbbi rendes közgyűlésén kihirdette a bírálóbizottság döntését a Magyar Automobil Klub által kitűzött 1000 pengős díj iránti pályázat, eredményéről. A kitűzött pályakérdés a következő volt : «Milyen elvek szerint kellene szabályozni a gépjárművek okozta balesetekért és károkért való magánjogi és büntetőjogi felelősséget, különös tekintettel azokra a fontos érdekekre, amelyek á gépjárműközlekedés fejlődéséhez fűződnek?» A döntés szerint a pályadíjat a beérkezett több| pályamunka közül két munka között osztották meg, éspedig Vészi Mátyás budapesti .és Baráth Sándor újpesti ügyvédek munkái között. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság újjáalakulása küszöbön áll. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya már megválasztotta a cenzorokat, és mire e sorok megjelennek, az igazságügyi miniszter úr is bizonyára kinevezi a bizottság új tagjait. Minthogy a bizottság elnökének és titkárának személyében nyilvánvalóan változás lesz, de mert a bizottsági tagok névsora is a szokottnál erősebb megújhodást mutat, az új hároméves időszak kezdetével mintegy együttjár a bizottság újjászervezése is. Ez a körülmény néhány aktuális kérdés felvetését teszi indokolttá. Az ügyvédi vizsgával kapcsolatosan felmerülnek olyan kérdések is, amelyeknek eldöntése a bizottságtól független. így lehetne beszélni arról, mennyire alkalmas a megosztott vizsga a rátermettség megvizsgálására, célszerű-e az írásbeli vizsgángk, a feladatok kijelölésének, továbbá a kérdezésnek mai módja, nem volna-e helyénvaló Szladits professzor úrnak a minősítésre vonatkozó indítványát megfontolás tárgyává tenni, vájjon nem lehetne-e intézményesen kiküszöbölni bizonyos anomáliákat, amelyek, mint minden választásnál, itt is adódnak mindaddig, amíg a választhatóságot törvényes rendelkezés bizonyos előfeltételekhez nem köti. Mindezekre a kérdésekre alkalmasabb időben leszek bátor rátérni, ós most pusztán néhány oly kérdést teszek megfontolás tárgyává, amelyek mérlegelése merőben a bizottság feladata. Szerény véleményem szerint mindenekelőtt szétválasztandó a bizottság közigazgatási és vizsgázó feladata. Az előbbi feladat a kérvények elbírálásából áll; ezt a feladatot az ü. n. Ötösbizottság végzi. Eddigelé az volt a gyakorlat, hogy az Ötösbizottság, minthogy hetenként összeült a kérvények elbírálására, egyúttal — néha kevés kivétellel á bizottság összetétele tekintetében — mint egy állandó vizsgabizottság is szerepelt. Ez a vizsgabizottság hetenként vizsgáztatott, amiből az a nyilvánvaló hátrány járt, hogy a jelöltek egy része bizonyos valószínűséggel következtetett a bizottság összetételére. Semmi akadálya annak, hogy az ú. n. ötösbizottság hetenként üljön össze és bírálja el a beérkezett kérvényeket függetlenül a vizsga napjától. A bizottság ügyvédtagjainak nagyrészét érdeklik is azok a szempontok, amelyek a kérvények elbírálásánál irányadók, és bizonyára készséggel állnak rendelkezésére a hétnek valamely előre meghatározott hétköznapján délelőtt is erre a célra a bizottság elnökének. Ilyképpen ennek az ötösbizottságnak tagjai esetről-esetre változhatnak, míg a folytonosságot a bizottság elnökének és titkárának személye garantálja. A teendők ilyképpen történő szétválasztása a bizottsági tagoknak a vizsgára való meghívását arányosabbá teheti. Ügy vélem, mindenkép kívánatos a vizsga színvonalának emelése. Ezen nem szigorítást, sem pedig a jelölt memóriájának megterhelését értem, hanem gondolok az alaposabb kérdezésre, az anyag átfogóbb és behatóbb átvételére. Ezért nem szükséges, hogy egy bizottság egy délután 6—7 jelöltet vizsgáztasson, alakulhat több bizottság és elegendő, ha egy bizottság előtt egy-egy vizsgadélután egy elsőrészes, egy másodrészes, továbbá egy pótvizsgás jelölt vizsgázik. Ezzel a rendszerrel együttjárna az is, hogy maguk a cenzorok is alaposabban foglalkozhatnak kérdéseikkel, nem türelmetlenkednének, a yizsga végén nem merülnének ki. Határozottan a vizsga rovására megy és tekintélyének árt, ha egy-egy bizottság a vizsga ünnepélyességének terhére konceszsziókat tesz. A vizsgák idejét egységesen kell meghatározni, egyidó'ben, éspedig olyan időben, amidőn valamennyi cenzor együtt van, mert a jelöltben különben könnyen kétség támadhat a tárgyilagos elbírálhatósággal szemben, hiszen egy-egy szavazó cenzor esetleg nem volt jelen és nem kísérte figyelemmel a vizsga teljes menetét. Ha egyegy bizottság előtt nem vizsgázik háromnál több jelölt, három óra alatt vizsgáztathat egy-egy bizottság és felesleges lesz a vizsgákat negyed- és félórával a szokásos idő előtt vagy vasár- és ünnepnapon reggeli nyolc órakor megkezdeni. Jogszokássá vált az utolsó időszakokban az ú. n. melléktárgyak kérdezésének mellőzése. Már magábanvéve a melléktárgy elnevezése is abusus. Mert ha az úrbéri jog kérdezése ma már többé-kevésbbé idejét múlta is, annál időszerűbb egyrészről a I közjog és közigazgatási jognak", másrészről pedig a pénzügyi jognak a kérdezése. Az ügyvédség állandó kérelme, hogy a közigazgatás terén minél nagyobb szerephez jusson. Ez a kérelem csak akkor lesz teljesen jogosult, ha a félnek bizonysága van a tekintetben, hogy az ügyvéd, akihez tanácsért vagy eljárásért fordult, a szükséges alapfogalmak és tudnivalók elsajátításáról ügyvédi vizsgájával bizonyságot tett. Különösen fontos ez ma, amidőn egyrészről Trianon olyan közjogi helyzetet teremtett, amelynek számos magánjogi vonatkozása is van, továbbá amikor az államigazgatás azt a sajnálatos irányzatot tünteti fel, amely szerint a közigazgatás az igazságügy rovására mindinkább nagyobb tért nyer. De hasonlókép fontos, ha nem fontosabb a pénzügyijog és pénzügyi közigazgatás alapos ismeretéről való bizonyságtétel. Pénzügyi törvényeinken átszövődnek a magánjogi, mondhatnám dogmatikai fogalmak és tantételek, és ha feltétlenül szükség van ügyvédre a jogélet valamely terén, úgy ez a financiális és fiskális jogterület. Ha ezeket a gondolatokat megfontolás tárgyává teszszük, aligha térhetünk felettük szó nélkül napirendre. Úrbéri jog helyett magánjogi cenzoraink; belátva a tárgy fontosságát és nagy horderejét, kérdéseikkel az agrárjog területét eddig is érintették. Azt hiszem, nem túlzok, ha az előbb vázolt jogterületek fontosságát egyenrangúnak tartom. A vizsgálóbizottság megalakulása és az év ünnepélyes megnyitása előtt ezeket a szempontokat voltam bátor átgondolásra ajánlani. Leopold Elemér. Ügyvédi Egyesületek. A Bűnügyi Védők Egyesülete f. év január havában ezévi programmját egy ankéttel kezdi meg, amelyet a II. büntetőnovella és az egyszerűsítési törvény életbelépett rendelkezéseinek a bűnvádi praxisban megvalósulásáról, az eltelt idő alatt a gyakorlati életben észlelhető igazságszolgáltatási értékéről kíván megtartani. Ez ankéten, amelynek első előadási napja előreláthatólag f. hó közepe táján lesz, Kállay Miklós kir. ítélőtáblai tanácselnök a fellebbezési eljárás során életbelépett újításokról, Avedik Félix, a budapesti kir. büntetőjárásbíróság elnöke a járásbírósági ügyekben életbelépett eljárási újításokról tartanak előadást, míg Ács Jenő kamarai titkár ügyvédi oldalról fogja megvilágítani a kérdést. A további hozzászólások az egyesület titkáránál előzetesen írásban bejelentendők. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. A sásdi kir. járásbíróságnak nincsen télre elegendő fűtőanyaga. A tárgyalószoba, az irodák hőmérséklete legfeljebb 12—14 fok Celsius között van állandóan, pedig ilyen .szobákban dolgozni, órákon át ülni és tárgyalni nem lehet. Minthogy a hozzánk be_ érkezett panasz szerint ilyen helyzet mellett a bírák, ügyvédek és bírósági személyzet egészsége is veszélyeztetve van, felhívjuk