Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 30. szám - Programmokban

118 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 30. SZÁM. hogy telekkönyvi beadványokat és telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat csak ügyvédek készíthetnek. A munkaképtelen ügyvédek részére nyugdíjat biztosít. A "romániai ügyvédi kar tehát már elérte azt az eredményt, amelyet a magyar ügyvédi kar 40 éves küzdelem után nem tudott kivívni. Szeretünk intézményeinkben, különösen jogi berendezkedésünkben nyugati példákra hivatkozni. — Az a körülmény, hogy különösen a jegyzői magánmunkálatok kérdése évtizedes küzdelmek után nyugati módra még megoldható nem volt, azt bizonyítja, hogy mi még — sajnos — nagyon keleten vagyunk. Meggyőződésünk, hogy azokban az államokban, ahol ez a két kérdés megoldást nyert, nincs ügyvédkérdés, vagy ha van is, nem jelentkezik abban a kétségbeejtő formában, mint nálunk. * * * Az ingatlanok kikiáltási árának a kétszeresre történt felemelése, az ingó és ingatlan árverésnek, valamint az ingatlan haszonélvezetére vezethető zárlatnak 1932. évi október végéig való elhalasztása, a sikertelen ingó végrehajtások és a sikertelen ingatlan árverések költségeinek a végrehajtató terhére rovása, végül az úgyneve-. zett fedezeti elv kimondása nagy könnyítéseket foglalnak magukban a bajbajutott mezőgazdák részére, de az adósvédelmen túlmenve, lehetetlenné teszik a bírói ítéletek végrehajtását. Az ingatlanok kikiáltási árának megkétszerezése azt eredményezte, hogy a kikiáltási ár sok esetben jóval magasabb, mint az ingatlan forgalmi értéke. Az ingatlan árverések eddig is legnagyobb részben sikertelenek voltak, mert az általános pénztelenség folytán vevő nem jelentkezett. A kikiáltási árnak felemelése és az a rendelkezés, hogy a sikertelen ingatlan árverés költsége nem terheli a végrehajtást szenvedőt, az ingatlan árverés megkísérlését is lehetetlenné tették. A fedezeti elv kimondása pedig a rendszerint első helyen bekebelezve lévő pénzintézetek érdekében elüti a későbbi rangsorban lévő kisebb hitelezőket attól a joguktól, hogy követeléseik kielégítését szorgalmazhassák. * * * És éppen most, amidőn a nyomor legmagasabb fokra hág, amikor az ügyvédek nagy számban kénytelenek tűrni, hogy a kamarák töröljék őket lajstromaikból azért, mert nyugdíjfizetési kötelezettségüknek eleget tenni nem tudnak — kibocsátotta a minisztérium az 5100/1931. M. E. és az ezt kiegészítő 5800/1931. M. E. sz. rendeleteit, amelyekben a törvénykezési illetékek elviselhetetlen felemelését vitte keresztül. * * * Az ügyvédellenes intézkedések sorában ezután a büntető eljárásban lerovandó illetékekről szóló 7400/1931. P. M. sz. rendelet következik. Ennek életbelépte óta a rendelet 1. §-ban írt bűncselekmények miatt csak a vagyonosabb egyének vagy a szegénységi jogban részesedhető nincstelenek tehetnek feljelentést, elesnek azonban ettől éppen azok a középosztályú egyének, akik becsületükre mindig kényesek voltak, de ebben a rendeletben meghatározott súlyos illetéket — amely legtöbb esetben vissza sem térül nekik — megfizetni nem tudják. Ez az állapot morális szempontból káros és ellene a magyar ügyvédi karnak szavát felemelnie törvényadta kötelessége. Hogy e mellett ez a rendelet az ügyvédi kar anyagi terheit fokozza, ez a karnak külön panasza. * * * A fennálló rendelkezések értelmében az ingatlanok adás-vétele hatósági jóváhagyás alá tartozik, ha a vevő 50 kat. holdnál nagyobb kiterjedésű ingatlan tulajdonosa. A telekkönyvi hatóság tehát minden adás-vételi ügyet jóváhagyás végett hivatalból áttesz a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához, hacsak a vevő kérvénye mellett községi bizonyítvánnyal nem igazolja, hogy ingatlanainak térmennyisége az 50 kat. holdat nem haladja meg. Minthogy ezek a rendelkezések egyrészt az ingatlanok forgalmát nehezítik meg, másrészt különösen a kisemberekre hárítanak fölösleges fáradtságot és kiadást, minthogy gyakorlati értelmük sincs, mert a betétekből minden egyes ingatlan pontos, a telekkönyvekből pedig különösen a nagyobb ingatlanok térmennyisége mindig megállapítható: indokolt volna annak törvényben való kimondása, hogy 200 kat. holdon aluli ingatlan vagy ingatlanok adás-vétele hatósági jóváhagyást nem igényel. Hírek a bíróságok köréből. Tóth Lászlót, az I.—III. ker. kir. járásbíróság bíráját az igazságügyminiszter törvényszéki bírónak nevezte ki a budapesti kir. törvényszékhez. A budapesti ügyvédség rokonszenvét Tóth László nemcsak kitűnő judiciumával és előzékeny modorával, hanem az ügyvédi ankétokon hallott, nagy hozzáértésre valló felszólalásaival és a jogi lapokban olvasott tartalmas cikkeivel már rég kiérdemelte; ez a rokonszenv kíséri a fiatal bírói gárda ezen nagy reményekre jogosító tagját új munkakörében is. A végrehajtási kérvények visszakézbesítése. Gyakran előfordul, hogy a bíróságok a végrehajtási kérvényeket nem az azokat benyújtó ügyvédnek, hanem közvetlenül az ügyfélnek kézbesítik vissza annak dacára, hogy a végrehajtási kérvény II. példányához a kérvényt benyújtó ügyvéd az előírás szerinti ablakos borítékot mellékelte. Lapunk szerkesztősége e miatt panaszt emelt a budapesti közp. kir. járásbíróságnál, amelynek vezetője a panaszra az alábbi átirattal válaszolt : «Budapesti központi kir. Járásbíróság elnöke. 1932. El. V. A. 102/4. I. r. t. felperesnek K. B. és társa alperesek ellen P. XX. 300,843/1932. sz. a, indult ügyében hozzám intézett panaszára értesítem ügyvéd urat, hogy panaszát megvizsgáltam és a tapasztalt szabálytalanság miatt felügyeleti intézkedést alkalmaztam. Budapest, 1932. július hó 25. Az elnök szabadságon : Moldoványi sk., alelnök.» Az ügyvédi vétívek használata során előfordul, hogy a kitöltött vétívek használatbavétele tárgytalanná válik, vagy hogy hibás kiállítás folytán nem is vehető használatba. Hogy az ilyként előálló károsodástól ügyvédkartársaink megóvassanak, az Országos Ügyvédszövetség ügyvédi vétív szolgálata elhatározta, hogy az elrontott és fel nem használt ügyvédi vétíveket becseréli, éspedig olyként, hogy két darab elrontott vétívért egy darab új vétívet szolgáltat ki. A becserélést az OÜSz megbízásából kizárólag a Minerva Papíráruház, Budapest, IV., Deák Ferenc-utca 21. eszközli. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség bírósági gépírószolgálatának 1932. június havi forgalmi adatai szerint a bevételek kitettek 9731'30 pengőt, ezzel szembén a kiadások 7879-36 pengőt, úgyhogy 1851-94 pengő többletbevétel volt a korábbi deficit apasztására fordítható. Különösen örvendetes jelenség, hogy az iratmásolatok igénybevétele jelentékeny emelkedést mutat, így a lefolyt június hónapban az igénybevett iratmásolatokért iratmásolati bélyegjegyekben lerovatott 7097-10 pengő. Ügyvédi Egyesületek. Országos Ügyvédmúzeum. Az Országos Ügyvédmúzeum ismét értékes darabokkal szaporodott. A «Ribáry-csoport» ügyvédbaráti társaság néhai Kollár László hagyatékából megvásárolta és az Országos Ügyvédmúzeumnak adományozta a Corpus Juris Hungarici 1822-ben megjelent kiadását, két hatalmas bőrkötésű kötetben, továbbá a Plánum Tabulare-nak 1800-ban megjelent kiadását. Révay Bódog, az Országos Ügyvédmúzeumnak adományozta Csemegi Károlynak nagyérdekű kéziratát, melyet az a néhai Révay Lajos szerkesztésében megjelent «A Jog» című jogtudományi szaklap megindulása alkalmával a nevezett lap számára megküldött. Kívánatos volna, ha ügyvédkartársaink a nemes példát követnék és könyvtáraikban ,vagy irattárukban feltalálható muzeális értékű könyveket, iratokat vagy egyéb tárgyakat az Országos Ügyvédmúzeum részére felajánlanák. Az Országos Ügyvédmúzeum ügyeit, az Országos Ügyvédszövetség megbízásából ezidőszerint Boda Ernő kartársunk intézi. Ne dobja ki a pénzét a méregdrága postai kézbesítésekre, hanem rendeljen azonnal 100 darab ügyvédi vétívet. Ne ragasszon bélyeget az OÜSz kiadványa jelzéssel ellátott ügyvédi vétívekre, mert azok portómentesek.