Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 30. szám - Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A racionalizáció diadala - A Kolozsvári Ügyvédi Kamara [határozata a költségelőlegkérés kötelezővé tétele ügyében]

30. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 119 Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Az adósvédelem jelszavától hangos a közvélemény, amelyet a szándékosan félrevezetett közvélemény az ügyvédek költségeivel szemben lát szükségesnek. Ezzel szemben szolgáljcn az alábbi példa : 91-80 P tőke s jár. erejéig kértem az árverés kitűzését. Az 1932. Pk. V. 854,968. sz. a. 1932. július 18-i kelettel kibocsájtotl árverési hirdetmény szerint az árverés kitűzésének díja 10-52 P. Miután a bí cséri ék 1000 pengőn felül van, az árverést meg kell hirdetni. Miután az árverési hirdetményben nem kevesebb mint 40 csatlakoztatott végrehajtó van felsorolva, az árverési hirdetmény közzétételének — tegyük hozzá : a hitelező és adós szempontjából egyaránt céltalan közzétételének — előrelátható költsége kb. 10 pengőt fog kitenni, úgyhogy az árverés kitűzésével kapcsolatos költség 20 pengő. Ezzel szemben az érvényben levő bírósági díjszabás szerint ily szubstrátumú perekben az ügyvédet érdemleges ténykedéseért csak 8-50 P illeti meg, tehát ha az érdemleges ténykedés többször merül fel, akkor ennek töredékét ítélik meg azzal az indokolással, hogy ennél nagyobb költséget az ügy szubstrátuma nem bír el. Miért kapja meg a végrehajtó a tisztára sablonos munkájáért a sokkalta nagyobb díjat, minden tekintet nélkül arra, hogy azt az ügy szubstrátuma elbírja-e vagy sem, és miért pont az ügyvédekkel szemben kurtítják meg ezen a címen az érdemleges munkával kiérdemelt költségeket. Ennek tetejébe miért az ügyvédeket okolják a magas behajtási költségekért, amelyeket magas összegben az ügyvédek legfeljebb előlegeznek, de legtöbbször meg nem kapnak. Erre vár választ az ügyvédi közvélemény azoktól, akik az adósvédelem jelszava alatt jónak látják felületesen vagy jobb meggyőződésük ellenére az ügyvédséget okolni a magas behajtási költségekért. Ettől függetlenül azonban tényleg sürgős teendő lenne revízió alá venni az árveréskitűzési díjakat és eltörölni az ingó árveréseknél a Budapesti Közlönyben való meghirdetés kényszerét, mert ez csak felesleges költséget jelent az adósra, és még feleslegesebb és elviselhetetlenebb terhet a hitelezők ügyvédeinek, rg. A normálisnál 21-szer nehezebb boríték. Több ízben panaszolták olvasóink és panaszoltuk mi is, hogy a bíróságok rendes boríték helyett oly súlyú papírt használnak, mely a postaköltséget felesleges módon szaporítja. Egy különösen kirívó esetben a hozzánk intézett panaszt továbbítottuk az igazságügyminisztériumhoz. A panasz lényege a következő: A Te. óta tudvalevőleg a végrehajtató kiadmányokat a bíróságok postán küldik meg a nem helyben lakó ügyvédeknek, amely a postai küldés portóköltsége, normálboríték használata esetén, melynek súlya 5 gramm, 20 fillért tesz ki. A bíróságok azonban gyakran használnak vastagabb papírt a borítékolásra, úgyhogy rendszerint a boríték súlya 13 gramm, és innen van, hogy azon 20 fillér helyett 28 fillér portó lett előírva. A panasz tárgyát azonban oly boríték képezi, melynek súlya 105 gramm, tehát 21-szer annyi, mint a rendes boríték súlya, és innen van, hogy a panaszhoz csatolt borítékon 20 fillér helyett 36 fillér portó íratott elő. Félreértések elkerülése végett megemlítjük, hogy a komáromi kir. járásbíróság, amely ezt a borítékot használta, az ügyvéd borítékjáról annak címlenyomatát kivágta, azt saját borítékjára ráragasztotta és így küldötte vissza a végrehajtható kiadmányokat. A normálisnál 21-szer nehezebb súlyú boríték használata megengedhetetlen és a felügyeleti hatóságnak intézkednie kell, hogy hasonló visszásságok a jövőben elő ne forduljanak. v Eric a panaszunkra a komáromi kir. járásbíróság vezetője lapunk szerkesztőjéhez az alábbi átiratot intézte : «A komáromi kir. Járásbíróság vezetőjétől. 1932. El. III. I). 3. A folyó évi július hó 23-ról kelt panaszát vizsgálat tárgyává téve, annak alaposságát megállapítottam s a kir. járásbíróság személyzetét utasítottam, hogy a jövőben, amennyire lehetséges, borítékul vékonyabb papirost használjanak. A mai szűkös anyagi körülményeink között azonban ez nem mindig lehetséges. Legcélszerűbb lenne, ha az ügyvéd urak a 49,000/1930. 1. M. rendelet 16. § értelmében a beadványaikhoz borítékot csatolnának. Komárom, 1932. évi július hó 25. napján. Olvashatatlan aláírás sk., kir. járásbíró.» A gyors elintézést megköszönve és az átiratban foglaltakat tisztelettel tudomásulvéve, megjegyezzük, hogy a mai szűkös anyagi körülmények éppenséggel nem indokolják, hogy nyolc, esetleg 16 fillérrel több portóköltséget okozzon a bíróság az ügyvédeknek csak azért, hogy egy nem is egy fillérbe kerülő borítékot megtakarítson. Ha azonban ezt okvetlenül megtakarítani kívánja, akkor is csomagolhatja a bíróság a végrehajtási kérvényeket vékony csomagolópapírba, vagy ha ilyen sem áll rendelkezésére, újságpapírba, amelyre címként éppúgy felragaszthatja azon boríték címkéjét, amelyben a szóbanforgó végrehajtási kérvény hozzá beérkezett, mint ahogy ezt a címkét a kéregvastagságú csomagolópapírra tényleg reáragasztotta volt. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. • A racionalizáció diadala. A Budapisti Ügyvédúnió racionalizálási ankétjén merült fel az indítvány, hogy a végrehajtási kérvények szövege a felesleges alakiságoktól megszabadíttassék és hogy a végrehajtási kérvények részére oly űrlapok rendszeresítessenek, amelyek a kérvény összes kellékeit áttekinthető és a gépírással való kitöltésre alkalmas módon tartalmazzák. Az ankét által approbált minta felhasználásával Ribáry Géza kartársunk legutóbb végrehajtási kérvényt nyújtott be a budapesti központi kir. járáshírósághoz, amely a végrehajtást akadálytalanul elrendelte. Kartársainknak szolgálatot vélünk teljesíteni akkor, amidőn a szóbanforgó mintát szó szerint leközöljük, egyben megemlítjük, hogy a Budapesti Ügyvédúnió vezetősége intézkedett aziránt, hogy ezen racionalizált végrehajtási kérvény űrlapok most már mielőbb forgalomba hozassanak. Az űrlapok a Minerva Papíráruháznál szerezhetők be, azok a ((Budapesti Ügyvédúnió mintája» jelzést viselik. Minta : Elrendelő bíróság . Végrehajtható határozat száma Ellenféllel való közlés napja, Végrehajtató Végrehajtató ügyvéelje és helyettesei .... Végrehajtást szenvedő Kielégítési végrehajtási kérelem. Tőke , Kamat Költség, eddigi jelen kérvényért valamint az ezentúl felmeiülő költségek erejéig Foganatosítás módja Példányok : I II III IV Elrendelő végzés. A bíróság a kielégítési végrehajtást a kérelem értelmében elrendeli. A végrehajtási kérelemért megállapított költség Pengő. Budapest, 193 Külföldi ügyvédség hírei. ' A Kolozsvári Ügyvédi Kamara a költségelőlegkérés kötelezővé tétele ügyében a következő érdekes határozatot hozta: A Kolozsvári Ügyvédi Kamara az 1931. nov. 28-án megtartott közgyűlésén vizsgálat tárgyává téve az ügyvédek nehézségeit, melyek azáltal álltak elő, hogy kénytelenek voltak tekintélyes tőkéket előlegezni bélyegekben, illetékekben és adókban, melyek vagy elvesztek vagy pedig nagyon későn váltak behajthatóvá, azon kívánságtól vezetve, hogy megváltoztassa a már tarifális tiszteletdíjak szisztémájában tradicionálissá vált szokást, amely immár elviselhetetlen terheket ró az ügyvédi foglalkozásra, a következőképpen határoz: Mivel az illetékekre és bélyegekre szükséges költségeknek az ügyvédek általi hitelezése vagyonjogi, avagy bűntetőperekben eszközül szolgálhat a klientúra becsalogatására, azon ügyvédek terhére, akik elkerülik az ilynemű hitelezések kockáztatását, vagy pedig nem rendelkeznek szükséges eszközökkel, hogy ezt a kedvezményt nyújthassák klienseiknek, a közgyűlés azon célból, hogy ezen egyenetlenségi indokot kiküszöbölje az ügyvédtársak köréből és hogy a szolidaritás érzése jobban megszilárduljon, elvként állítja föl, hogy a testület kollektív érdeke, hogy minden ügyvéd a képviselet elfogadásával egyielejűleg egy megfelelő összeget bevételezzen, amely ne legyen kisebb, mint a beadvány benyuj-