Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 28. szám - Országos Ügyvédi Értekezlet [1932. június 23-i ülése]

28. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 111 mindig volt ügyvédellenes hangulat, kivált­képpen azokban az időkben, amikor nem állt eléggé szilárd lábon a polgárok szabad­sága, függetlensége; mondjuk az abszo­lutizmus idejében vagy pedig rendőrállam­ban, vagy amikor az etatizmus nagymérték­ben elharapódzott. Nagy Frigyes például kénytelen volt el­törölni az ügyvédséget, éppen az ügyvéd­ellenes hangulat folytán és ugyanezt tette Napóleon is, de természetesen mindketten kénytelenek voltak vissza is állítani, mert belátták, hogy ez lehetetlen eljárás. Jegyez­zük meg azonban jól, hogy a néphangulal ilyenkor csak formailag fordul az ügyvéd­ség ellen, lényegileg és tényleg a bürokra­tizmus ellen és azok ellen fordul, akik a ha­talmat gyakorolják, mert hiszen az ügyvé­det bántani sokkal kevesebb rizikóval van összekapcsolva, mint bántani az előbb em­lített nagyhatalmakat. XOrszágos Ügyvédi Értekezlet. Az Országos Ügyvédi Értekezlet június 23-i ülésében a következő határozatokat hozta : Az értekezlet felhívta a kormány és a közvélemény figyelmét, hogy a közigaz­gatási bírósági eljárásban még mindig nem nyert az ügyvédség tekintélyének és mun­kája értékének megfelelő teret. Szükséges­nek tartja ezért, különösen az alsófokú köz­igazgatási bíróság felállításának tervével kapcsolatban azt a kívánságot hangoztatni, hogy a kötelező ügyvédi képviselet bizonyos értékhatáron felül, illetve az ügyek bizonyos neme szerint meghatározva a közigazgatási bírósági, nemkülönben általában a közigaz­gatási eljárásba is bevezettessék, ami azért is jelentős, hogy ilyképpen mód legyen az ügyvédi munkának a közigazgatási bírósági eljárás, valamint általában a közigazgatás racionalizálása érdekében is megfelelő ki­használására. Megállapítja ezzel kapcsolat­ban az értekezlet, hogy a közigazgatási, kü­lönösen a pénzügyi közigazgatási eljárásban még igen sok alkalom kínálkozik az eljárás racionalizálására. Felkéri ezért az értekezlet az ügyvédi és egyéb jogászi testületeket — miként azt a bírósági adminisztráció racio­nalizálása érdekében tették — a kezdemé­nyező lépések megtételére, gyakorlati ta­pasztalatokon alapuló eszmék szolgáltatá­sára és ezeknek megbeszélése céljából anké­tek tartására. Egyszersmind felkéri az érte­kezlet az illetékes hatóságokat, hogy ezeket a testületeket ebben a munkájukban meg­felelően támogassák és abban vegyenek részt. Az egyes testületeket pedig felkéri az érte­kezlet, hogy munkájuk eredményét az Or­szágos Ügyvédszövetség igazgatótanácsával mindenkor közöljék. Az Országos Ügyvédi Értekezlet e mellett nem téveszti szem elől, hogy az igazságszolgáltatás terén, különösen az ügyvédi munka racionalizálása terén még sok teendő vár megvalósításra. Felkéri tehát az értekezlet a Szövetség igazgatótanácsát, hogy az ügyvédi munka racionalizálását célzó javaslatokat kísérje állandóan éber figyelemmel és kövessen el mindent annak érdekében, egyrészt hogy ezen javaslatok az igazságügyi hatóságok és különösen a bíróságok részéről elfogadtassanak, más­részt hogy ezen javaslatok sajtó útján és minden lehető más publicitással az ügy­védi köztudatba át vitessenek és megvaló­suljanak. Az Országos Ügyvédi Értekezlet annak a felfogásának ad kifejezést, hogy a köve­telések érvényesítésének korlátozására vonat­kozólag tervbe vett kormányhatósági intéz­kedések életbeléptetése körül különös gond fordíttassék azokra a nemzet egészét és az ország közgazdaságát érdeklő szempontokra, amelyeknek mellőzése vagy figyelmen kívül hagyása nem a gazdasági válság megoldá­sát, hanem annak katasztrofális kimélyítését vonná maga után. — Egyben kifejezi az Országos Értekezlet azt az óhaját, hogy a földteherrendezés lebonyolításában az ügy­védség, amely az e téren felmerülhető teen­dők elvégzésére tudásánál, tapasztalatainál, szakértelménél és erkölcsi megbízhatóságá­nál fogva a legalkalmasabb, széles körben bevonassák. Az ország minden kamarai székhelyének területén az Országos Ügyvédi Szövetség ottani osztálya haladék nélkül hozzálát a revizori tanfolyain létesítéséhez és annak meg­szervezését egységes terv szerint legkésőbb folyó évi szeptember hó közepére végre­hajtja. A revizori tanfolyamok egységes tervének kidolgozására felkéri az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztályát. Az Országos Ügyvédi Értekezlet jóleső örömmel vette tudomásul, hogy az igazság­ügyminiszter úr ő nagyméltósága az ügy­védi rendtartás tervezetének elkészítésével Dési Géza kartársunkat, az Országos Ügyvéd­szövetség központi társelnökét bízta meg. E nagy kodifikációs feladat sikerét előmoz­dítandó, az anyaggyűjtés munkájába az ország ügyvédségének egyetemét bevonja és a következő ügyvédi értekezlet napi­rendjére az ügyvédi rendtartás reformjá­nak kérdését kitűzi. Egyben a rendtartás fejezeteinek előké­szítő feldolgozására felkéri az Értekezlet által kijelölt kartársakat. Hírek a bíróságok köréből. A törvénykezési szünetnek az elsőfolya­modású bíróságoknál való bevezetését lé­gen szorgalmazza úgy a bírói, mint az ügy­védi kar. Az eddig dívó egyéni szabadságo­lás rendszere helyett a bíráknak egyszerre való szabadságolása esetén az intenzív munka ténylegesen csak a törvénykezési szünet hatheti tartamára szakíttatnék meg, az eddigi hosszú terminusok is megrövidül­nének. ;i felek, szakértők és tanúk távolléte következtében amúgyis legtöbbnyire csak formális tárgyalások nem vennék felesle­TI te kockáztassa eredeti okmányait, J ' használjon fotókópiát! Gyorsan, olcsón tökéletes fényképmásolatokat ad és irodájába leszállítja V.,Vadász-u. 28 mííhely Telefon235-30 gesen igénybe sok ember idejét, az ügyvédek sem volnának kénytelenek székhelyükről való távozásuk idejére helyettesről gondos­kodni, egyszóval igen sok fontos szempont tenné kívánatossá a törvénykezési szünet intézményes és komoly megvalósítását. Azt a szünetet azonban, amelyet a budapesti bíróságok az idei nyárra bevezettek, csak félmegoldásnak tekinthetjük. A gyakorlat­ban ugyanis az lett az eredmény, hogy a csoportvezetők most is tartanak egy-egy tömegnapot, amelyre egyáltalában nem sürgős természetű ügyeket is kitűznek, az inspekciós bírák saját ügyeikben a szü­net alatt is kitűzik tárgyalásaikat, hogy nagy restanciájuk ne maradjon és így egy­részt az ügyvédek sem szabadulhatnak helyettes állításának gondjától, másrészt pedig a bírák saját ügyeikkel lévén elfog­lalva, a valóban sürgős, nyáron is okvetlenül tárgyalandó ügyek számára kevés időt szen­telhetnek, így nincs a kérdés megoldva, és ha már az idén nem segíthetünk a bajon, legalább a jövő évre a törvénykezési szünet intézményét tökéletesíteni kell! Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség központi tisztikara június hó 28-án Révay Bódog társ­elnökhelyettes elnöklésével ülést tartott, amelyen Király Ferenc üdvözölte az újonnan megválasztott tisztikart. Kórody István in­dítványt tett a Budapesti Közlöny árának mérséklése és az árverési hirdetmények ra­cionalizált közzététele tárgyában, Varannai István beszámolt az országos ügyvédi érte­kezletről és az ügyvédi Bendtartás anyag­gyűjtésének kérdéséről, Czigler István jelen­tést tett a Nemzeti Bank gyakorlatáról a külföldi hitelezők perlésengedélyezése tár­gyában, Szalay Zoltán pedig a folyó ügyek­ről, majd Király Ferenc ügyvezető alelnök referátuma alapján elhatározta, hogy részt­vesz delegátusai útján az International Law Association és a Nemzetközi ügyvédúnió hágai, illetve oxfordi kongresszusán, végül Nyulászy János másodelnök indítványára a tisztikari ülés jegyzőkönyvi köszönetei szavazott Király Ferenc ügyvezető alelnök­nek és Szalay Zoltán főtitkárnak az orszá­gos ügyvédi értekezlet sikeres előkészíté­séért és eredményéért. Ügyvédi Egyesületek. Az ÜTE legközelebbi vasárnapi kirán­dulásai : július 17-én: fürdőkirándulás a cinkotai strandra. Vezető : Loschitz Ferenc. (Tel. 55-6-46.) Találkozás 9 órakor a Kere­pesi-úti HÉV villamos végállomáson. Július 24-én: Csepeli Dunaág. Fürdőkirándulás Dunaharasztira. Vezető : Zoltán Jenő. Ta­lálkozás 3/49 órakor a Közvágóhídi HÉV villamos végállomáson. Július 31-én : Esz­tergom. Fürdőkirándulás. Utazás a Turista hajóval. Vezető Loschitz Ferenc. (Tel. 55-6-46.) Találkozás 3/46 órakor az Eötvös­téri hajóállomáson. Előzetes jelentkezés a jegyváltás miatt f. hó 27-ig a vezetőnél. Heti összejövetelek minden csütörtökön este a Bózsadomb-kávéházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom