Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 26. szám - Panaszok áradata a Budapesti Közlöny ellen

ltó ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 26. SZÁM. Nem az adminisztrációs költségek csökkentése miatt volna az összevonás helyesebb,— tudtunkkal eddig sem merült fel emiatt számbavehető panasz — hanem kizárólag az ügyvédség jóléte érdekében. Ilyen központosítás mellett inkább volna remélhető egy olyan generális megoldás, amely az ügyvédi kar részére — esetleg beleértve az ügyvédjelölteket is — garantálná egy oly szerv működését, ahol intézményesen biztosíttatnék a betegeknek a kedvezményes orvosi, szanatóriumi, gyógyfürdői ellátás, a rokkant vagy munkaképtelen ügyvédnek a magas képzettségéhez negfelelő megélhetés, szükség esetén egy otthon teljes ellátással, az özvegynek és árváknak pedig az illő ellátás. A megoldás részleteibe itt nem bocsátkozunk, de hisszük, hogy az alapgondolat helyeslése esetén az összevonás látszólagos nehézségeit a jószándék, az elszánt akarat, az ügy iránti önzetlen s feltétlen szeretet könnyen leküzdhetné. Havas Vilmos. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmányalegutóbbi ülésében foglalkozott Nyári Miklós ügyvéd panasza folytán azzal a visszás állapottal, hogy a budapesti Törvényszéken a talán legforgalmasabb kényszeregyességi iroda, sötét és kis helyiségében az ügyvédek és felek sem megfelelő helyhez nem jutnak, sem megfelelő vrfögítás nincs a helyiségben, hogy- az iratokat megtekinthessék. A választmány elhatározta, hogy e már több oldalról felmerült panasz orvoslása tárgyában átirattal fordul a törvényszék elnökéhez és kéri, hogy a kényszeregyességi irodát sürgősen helyezze át megfelelő helyiségbe. A választmány ugyanekkor foglalkozott a budapesti ügyvédségnek egy másik állandó panaszával is és elhatározta, hogy ugyancsak átirattal fordul a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság elnökéhez és kéri az ő sürgős intézkedését, hogy a budai végrehajtók végrehajtási irataikat a bíróság helyiségében tartsák és azok ott betekinthetők legyenek, mert elviselhetetlen terhet jelent úgy az ügyvédség, mint a felek részére, hogy a budai végrehajtások iratait csak sok szaladgálás után és a város legkülönbözőbb részén lakó végrehajtók lakásán tekinthetik meg. A kamara vezetősége mindkét panasz sürgős orvoslása érdekében el fog járni. Hírek a vidéki kamarák köréből. A Szegedi Ügyvédi Kamara június 12-én tartotta meg második közgyűlését, amelyen a március. 20-i első rendes közgyűlés elé terjesztett, de Szivessy Lehelnek a szegedi ügyvédúnió elnökének javaslatára átdolgozás és a kiadások redukálása végett visszautasított költségvetést a megfelelő módosítások végrehajtása után újból tárgyalás alá vette. Olasz Béla, a szegedi ügyvédúnió alelnöke napirend előtt erélyes hangon utasította vissza az utóbbi időben az ügyvédi kart a parlamentben is ért méltatlan és igaztalan támadásokat, majd Dettre János jelentette be, hogy a szegedi ügyvédúnió tagjai most elfogadják a költségvetést, minthogy az nagyjában kívánságuk szerint átdolgoztatott és minthogy az Unió egyik célja a Kamara adminisztrációjának megjavítása, olcsóbbá tétele volt, most megadják a Kamarának, amit a mult közgyűlésen megtagadtak a választmánytól. — Széli Gyula elnök az Úniót nem pártnak, hanem olyan szükséges szervezetnek tekinti, amely a kar érdekeiért küzd, eggyé forrasztva az ügyvédtársadalmat. A közgyűlés ezután elfogadta a költségvetést. Hajdú Bétának a numerus clausus megszavazása kérdésében előterjesztett indítványa felett, konkrét, részletes javaslat hiányában, a közgyűlés napirendre tért. Hírek a bíróságok köréből. Az ügyvédi vétívek portómentessége. Elvétve előfordul, hogy az ügyvédi vétíveket tévesen megportózzák. Bár az ilyen illetéktelen megportózás most már csak igen ritkán fordul elő, mégis az Országos Ügyvédszövetség felkéri igen t. ügyvédkartársainkat, hogy minden egyes ilyen esetről tegyenek a Szövetségnek Ribáry Géza (Budapest, VI., Andrássy-út 2.) címére feladandó jelentést, mert a Szövetség minden egyes panasz esetében gondoskodik arról, hogy az illető bíróságnál a jövőben hasonló illetéktelen megportózás elő ne forduljon. Az igali kir. járásbíróságnak egy hasonló panasz tárgyában a Szövetséghez intézett átiratát az alábbiakban közöljük : «1932. El. III. A. 17. sz. 1932. évi május 9-én kelt levelükre hivatkozással értesítem, hogy a vétíven azonnal felismertem a fogházőr kását, az be is ismerte, hogy ő írta a portóköteles jelzést az idecsatolt vétívre, állítólag Buzinkay Pál irodatiszt utasítására, akit azonban most nem kérdezhetek meg, mert napok óta beteg. Valószínű azonban, hogy ő adta ezt az utasítást, — nyilván tévesen — mert eddig ilyen eset nem fordult elő. Sajnos, a fogházőr azt mondja, hogy ugyanakkor még 8—9 vétívet hasonló módon írt át. Természetesen a fogházőrt — aki egyik beteg altisztet helyettesíti — megfelelő módon kitanítottam és a személyzet figyelmét az ügyvédi vétívek helyes kezelésére felhívtam. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét és az irodatiszt sajnálatos téves utasítását menthetőnek elfogadni, mert vagy nagy elfoglaltsága mellett tévedett, vagy a szintén erősen lefoglalt fogházőr értette félre, de semmi esetre sem forog fenn szándékosság. Igal, 1932. május 10. Olvashatatlan aláírás vezető kir. jbíró h. s. k.» Ne lopja az idejét az alperesi vétíveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye igénybe az ügyvédi vétíveket, mert ezek révén minden önt érdeklő kézbesítésről a netán hiányzó eredeti vétívet tökéletesen pótló vevény-másodpéldány útján kap azonnali értesitést. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség f. hó 19-én tartotta meg tisztújító közgyűlését az Ügyvédi Körben, amelyen az évi jelentés és a zárszámadás ismertetése után megejtetett a közp. tisztikar megválasztása, melynek eredménye a következő: elnök lett Fittler Dezső, másodelnök: Nyulászi János, alelnökök : Király Ferenc és Varannai István, főtitkár : Szalay Zoltán, főügyészek : Vadász Béla és Vészi Mátyás. A választás után Nyulászi János meleg szavakkal üdvözölte Fittler Dezsőt, az újonnan megválasztott országos elnököt, aki meghatott szavakkal köszönte meg a maga és a tisztikar nevében a megválasztását és biztosította a közgyűlést, hogy egész működését a magyar ügyvédség végtelen szeretete fogja áthatni. Az Országos Ügyvédszövetség iga uja tótanácsa Medvigy Gábor központi társelnök elnökletével június hó 10-én ülést tartott, amelyen Király Ferenc ügyvezető alelnök ismertette a közgyűlés elé terjesztendő alapszabály-módosításokat, továbbá a Nemzetközi Ügyvédúnió munkaprogrammját és a június hó 23-án tartandó Országos ügyvédi értekezlet tárgysorozatát. Szalay Zoltán ügyvezető főtitkár ismertette a kidolgozott csoportügyrendet, amelyet az igazgatótanács országos érvénnyel határozattá emelt, valamint ismertette a vidéki osztályok munkásságát és indítványára az igazgatótanács a Szövetség kecskeméti osztályának jegyzőkönyvi köszönetet szavazott példaadóan agilis szövetségi munkájáért. Végül Nyulászy János társelnök indítványt tett az ügyvédségnek a földbirtok-rendezés pénzügyi lebonyolításába való intenzívebb bekapcsolás tárgyában. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Panaszok áradata a Budapesti Közlöny ellen. Az Ügyvédi Közlöny szerkeszt őségéhez már régebb idő óta érkeznek panaszok a Budapesti Közlöny ellen, utóbbi időben azonban a panaszok oly gyakoriak, és a Budapesti Közlöny kiadóhivatalának oly nagymérvű önkényeskedését mutatják, hogy kénytelenek vagyunk a legerélyesebb harcot indítani annak érdekében, hogy a felmerült jogos panaszok haladéktalanul orvosoltassanak. Ügyvédkartársainkat minden esetre felkérjük arra, hogy panaszaik haladéktalan közlésével legyenek ebben a harcban segítségünkre. Az eddigelé tudomásunkra jutott panaszokat a következőkben foglaljuk össze: 1. Az árverési hirdetmények sok oly adatot tartalmaznak, amelyek hírlapi közzétételére semmiféle szükség nincs. Nem beszélve arról, hogy a végrehajtást szenvedő neve a hírlapilag közzéteendő árverési hirdetményből hivatalból kihúzandó, a csatlakoztatott végrehajtók felsorolása és az árverési hirdetmény szövegének számos formaszerű figyelmeztetése hírlapi közzétételre nem szorul és ezért az a helyes gyakorlat alakult ki, hogy költségkímélés végett megrövidített szövegű árverési hirdetmények kerültek hírlapi közzétételre, amelyek csak