Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 3. szám - A meggyilkolt ügyvéd

12 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 3. SZÁM. P. M. körrendelet 42—82. §-ai értelmében kell foganatosítani és a végrehajtási díjakat az idézett rendelet 72. és 73. §-ai értelmében kell a végrehajtást szenvedő fél terhére felszámítani és elszámolni)). Ennek a körrendeletnek törvényt éitelmező álláspontját a kir. kincstár végrehajtató felfolyamodásai folytán a budapesti kir. törvényszék két fellebbviteli tanácsa- is magáévá tette és kimondotta, hogy «a Pp. 762. §-a nyomán kialakult bírói gyakorlat szerint a községi bíráskodás értékhatárát meg nem haladó ügyekben a végrehajtás foganatosítása végett akkor is megkereshető a községi elöljáróság, ha a végrehajtás elrendelésének fizetési meghagyás az alapjai). (21. Pf. 12.212/1930. sz.) Minthogy pedig a Te. életbelépése előtt fennállott ez a jogállapot semmiben sem változott, nyilvánvaló, hogy az ilynemű követelések behajtását a végrehajtató tetszése szerint vagy a járásbírósági kiküldött vagy a községi elöljáróság (városokban adószámviteli osztály) útján szorgalmazhatja. Az OTI-val szemben teljesítendő bejelentési kötelezettség 24 órai késedelemmel való teljesítésének súlyos következményei. Érdekes ügyben hozott most határozatot a m. kir. munkásbiztosítási felsőbíróság. Egy nagy építési vállalkozó cég, amely 400 alkalmazottat foglalkoztat, heti bejelentési jegyzékkel tartozik munkásait az OTI-nál be-1 jelenteni, amely bejelentési jegyzék mindenkor a következő hó 15-ik napjáig nyújtandó be. Az 1927. július havára vonatkozó bejelentési jegyzék (a 400 munkásra való tekintettel egy vaskos kötet) 1927. augusztus 16-ig lett volna benyújtandó, miután aug. 15-e ünnepnapra esett. A cég el is készítette a bejelentést és miután a bejelentési kötelezettség kellő időben teljesítettnek tekintendő, ha a bejelentés az ennek benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján postára adatik, átadta a bejelentést az egyik szolgájának azon meghagyással, hogy azt még aznap adja postára. A szolga azonban estefelé, postára menet, rosszul érezte magát és úgy okoskodott, hogy elvégre mindegy, akár most postán adja fel a bejelentést vagy másnap személyesen beviszi, az OTI postára adás esetén sem kapja azt meg korábban, sőt valószínűleg későbben, s a nélkül, hogy arról a cégnek szólt volna, hazament és másnap személyesen vitte be az OTI-hez a bejelentést. Az* OTI azonban a bejelentést elkésettnek nyilvánította, és a céget kb. 500 pengő joghátránynyal sújtotta azon a réven, hogy a bejelentési időszak folyamán kilépett munkások járulékait a bejelentés késedelmes beadása címén a bejelentési időszak lejártáig számította fel a cég terhére. Hiábavaló volt a felszólamlási eljárás során a cég minden érvelése, hogy t. i. a pénztár a postáraadás esetén sem kapta volna meg korábban a bejelentést, továbbá, hogy a cég eljárása vétlen és így, ha a benyújtás késedelmesnek is vétetnék, a késedelem vétlensége folytán a cég 500 pengő joghátránnyal nem sújtható, az OTI arra a merev álláspontra helyezkedett, hogy a vonatkozó törvényes rendelkezések semmiféle kivételt e tekintetben nem ismernek és így a mulasztás vétlenségének igazolása még csak szóba sem kerülhet. Amennyiben a bíróságok az OTI ezen álláspontját magukévá tették volna, úgy ez lett volna Magyarországon az elképzelhető legsúlyosabb bűncselekmény azon vonatkozásban, hogy ez lett volna az egyetlen, amelynél még vétlenség igazolása sem mentesített volna az azzal kapcsolatos joghátrányoktól. Szerencsére a bíróságok nem voltak hajlandók így értelmezni az OTI javára meghozott törvényeket ós már a budapesti kir. munkásbiztosítási bíróság I. fokban hozott ítéletével belyl adott a, felperes keresetének és hatályon kívül helyezte az OTI bírságjellegű kivetését tartalmazó fizetési meghagyást azzal az indokolással, hogy a felperesi cég mulasztása vétlen volt és így vele szemben a bírságjellegű pótjárulékok felszámítása helyet nem foglalhat. A m. kir. munkásbiztosítási felsőbíróság helybenhagyta az elsőbíróság ítéletét s indokolásában még megtoldotta annak kimondásával, hogy miután postáraadás esetén sem juthatott volna korábban az OTI a bejelenlés birtokába, mint ahogy az személyes beadás folytán került, márpedig az előző napon való postáraadás esetén a bejelen+és kellő időben történtnek lett volna tekintendő, ennélfogva késedelem meg sem állapítható. Az élet felfogásához minden tekintetben helyesen simuló I. 83/1930. számú ítélet elvi jelentőségű, mert ennek folytán a felek a bejelentések közvetlen benyújtása esetén még egynapi türelemhatáridőhöz jutnak, és a pénztár büntető szankciókat ezentúl a közvetlen benyújtások esetén nem alkalmazhat, ha a felek igazolni tudják, hogy a benyújtási határidő alatt eszközölt postai feladás esetén sem jutott volna az OTI korábban a bejelentés birtokába, mini ahögy ahhoz a közvetlen benyújtás folytán tényleg jutott. Sajtószemle. A kamatról szóló új jogszabályok. Varannai István előadása a miskolci ügyvédi kamarában. A miskolci ügyvédi kamara kiadása. A kis füzet nemcsak az érvényben lévő kamatjogszabályok összefoglalása, hanem egyúttal nagyon elmés kritikája a kamatkérdésben évek óta uralkodó rendszertelen és a való élettel nem számoló törvényalkotásnak, melynek betetőzése a/, 5610— 1931. számú rendelet, melynek szerző szerint — és ebben feltétlen osztjuk nézetét — egyedüli előnye, hogy a végletekig kiélezvén a gazdasági érdekek és a hatályos jogszabályok közötti diszharmóniát, talán siettetni fogja a kamatkérdés egységes törvényhozási megoldását. Polgári Jog decemberi száma if j. Szigeti László : «A magánjogi felelősség újabb alakjai» című cikkében rámutat arra, hogy magánjogunkban mindinkább előtör az egyéni felelősséggel szemben a szervezeti felelősség elve, mely a tárgyi felelősségen túl gyakran a neki idegen kötelem jogkörébe is bevonja az egyént. Borsody Miklós : «A lefoglalt követelésbehajtására kirendelt ügygondnok felperessógi jogárób) ír, a Kúria 5179— 1918. és a budapesti kir. ítélőtábla 4868— 1928. számú két egymással élesen szembenálló határozatával kapcsolatban. Alföldy Ede: «A bizonyítékok szabad mérlegelése és a tanúságtétel megtagadása)) című cikkében a szabad mérlegelés elve szempontjából aggályosnak találja a kir. Kúria III. 8062/1930. számú határozatában kimondott jogelvet, hogy a tanúságtétel megtagadásából általános következtetést vonni nem lehet, és ez a tény mérlegelés tárgyává sem tehető. Török János tv. jegyző: «A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. tc.-nek a végrehajtás elrendelésére vonatkozó rendelkezéseinek a gyakorlatban felmerült hiányosságaival és hibáival)) foglalkozik, melyekre magunk is már gyakran rámutattunk. Ballá Ignác «a jogi irodalomban mindgyakrabban felbukkanó arányosító végrehajtás eszméivel* foglalkozik. Magyar Pál: «Hitelgazdálkodás és állami ellenőrzés)) címen inkább politikai, mint jogi érvekkel bírálja az elmúlt kormányzat hitelgazdálkodását. Magyar Törvénykezés december hó 25-i száma közli a 6900/M. E. sz. úgynevezett transzferre ratórium-rendeletet, továbbá a 45,000/931. I. M. sz. rendeletet a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930 : V. tc. végrehajtása tárgyában. Közli továbbá a kir. Kúria 45— 46—47. és 48. sz. polgári jogegységi, valamint a 29. és 30. számú büntető jogegységi döntvényeit. Magyar Jogélet november —decemberi száma Szőke Gyula: «Concordra parvae res crescunt» című cikkében a nagy pusztulásban összefogásra biztatja az elkövetkezendő választásokon a kartársakat. Vekerdy Géza : «Az úgyvédi kar és vezetői)) címen különlenyomatban is megjelent cikkében éles támadást intéz a kar és különösen a Budapesti Ügyvédi Kamara jelenlegi vezetősége ellen és felveti a felelősség kérdését az elmúlt években az ügyvédi kart ért számos sérelemért. Bernhardt Miksa: «A Kúria és az OHE» címen foglalkozik a legfelsőbb bíróságunk két legújabb csődjogi jogegységi döntvényével, és azt a következtetést vonja le, hogy az OHE szükségtelen, mint intézménynek semmi létalapja nincs, de az ügyvédség egyetemére nézve rendkívül káros. Kovács József miskolci ügyvéd : «Kenyér és orvosfág» című, a szerkesztőhöz intézett levelében a miskolc—lillafüredi Vándorgyűlésre visszaemlékezve, az ügyvédség közismert panaszaival foglalkozik. Ne felejtse el tárgyalások megkezdése előtt a jegyzőkönyvek, tárgyalások berekesztése után az ítéletek iratmásolatainak megrendelését. Ne törje a fejét, hogy mi történt a mult tárgyaláson, hanem vegye igénybe a jegyzőkönyvek iratmásolatait. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán,