Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 1. szám - Az Országos Ügyvédszövetség Miskolc-lillafüredi vándorgyűlése. - A vándorgyűlés határozatai

1. SZÁM. KÖZLÖNY 7 nem foglalkozhatik. Poincaré nyilvánvalóan ezen egy-két esztendő alatt a politikai har­coktól távol, ügyvédtársadalmi kérdések­nek fog élni. Nem érdektelen annak feljegyzése sem, hogy Poincaré Raymond hosszú ideig volt a francia színpadi szerzó'k egyesületének (Société des auteurs et compositeurs drama­tiques) ügyésze. Ezen minó'ségében vitt pereiben tartott beszédeit külön vaskos kötetben adta ki.' Az osztrák ügyvédség mozgalmairól lapun­kat dr. Deutsch Maurus, a wieni magyar kir. követség jogtanácsosa fogja tudósítani. A bécsi Ügyvédi Kamara fegyelmi bíró­sága bűnösnek találta és büntetéssel súj­totta azt a védőt, aki vádlott ügyfele érde­kében, a kár megtérítése után és a büntető következmények elhárítása céljából, azt a tanácsot adta sértettnek, nyújtson be valót­lan adatokat tartalmazó beadványt a rend­őrséghez. Ezt a beadványt a védő szerkesz­tette, a sértettel aláíratta, gondoskodott annak beadásáról is. A beadvány lényeges tartalma szerint sértett kijelenti, hogy a lopást nem vádlott követte el, hanem más ismeretlen személy, akinek meghatalma­zottja jelent meg nála és térítette meg kárát. A főtárgyaláson a védő megkérdez­tetvén, azt a homályos kijelentést tette, megjelent nála egy személy, aki bevallotta tettét, megbízta, hogy sértett kárát térítse meg. Elhallgatta azonban a védő, hogy ez a személy vádlottal azonos volt. A fegyelmi bíróság indokolása szerint a védőügyvéd csak azon támadó ós védekező eszközöket veheti igénybe, melyek meghatalmazásával, lelkiismeretével és a törvényes rendelkezé­sekkel ellentétben nem állanak. Az adott esetben a védő magatartása sérti a törvényt. Megszegte azon kötelezettségeit, melyet terhére hivatása előír. De ezenfelül súlyosan vétett azon törvényes rendelkezés ellen is, mely szerint az ügyvéd minden eljárásánál ügyelni köteles, hogy az ügyvédi kar be­csületét és tekintélyét a legtávolabbról meg ne sértse. (Öst. Anwalts-Zeitung, 1931. július 23., 291. lap.) A bécsi Ügyvédi Kamara f. évi májusi közgyűlésén behatóan foglalkozott az in­kasszó-irodák és ügyvédeik szerepével. Az előadó rámutatott az inkasszó-irodák aján­latának lényegére, amely ajánlatban az ügy­védi behajtási tevékenység benne foglalta­tik, így ezek az irodák ismeretlen jog­kereső tömegek felé saját nevükben tesznek ügyvédi tevékenységet is magábanfoglaló «olcsó» ajánlatokat. Ezen irodák ügyvédjei ily módon jutnak tiltott reklámhoz, hirde­téshez és ügyféltoborzáshoz. A bécsi kamara a kérdés tárgyalását még nem merítette ki. Ugyanezen abusus nálunk is sürgős meg­torlást igényelne. Hírek a német ügyvédség köréből. A «Deutscher Anwaltsverein» most lett 60 éves. Ez az egyesülés a német ügyvédek szabad társulása, amely a német ügyvéd­ség sorsát céltudatos erővel irányítja és amelynek tagja minden ügyvéd, aki az «Anwaltsverein» valamelyik kerületi cso­portjához csatlakozik. A német birodalomra nehezedő válságos időkre való tekintettel az egyesület úgy határozott, hogy ezen fon­tos évfordulót csak a jog és a birodalom javára kifejtendő munka iránti fogadalom­mal ünnepli — minden külső fényt és ün­nepséget mellőzni kíván. * A «Deutscher Anwaltsverein» már 1885­ben segélyalapot létesített Lipcsében a né­met ügyvédek részére, amely a rászorult ügyvédeket ós azok hozzátartozóit se­gélyezi. * 1907-ben az önkéntesség alapelvén nyug­díj-, özvegy- és árvapénztár alapíttatott Halle a/d. Saale-ban. * 1912-ben megalapíttatott az ügyvédek üdülőtelepe. * 1923-ban törvényi szabályozást nyert a szegényjogi védelem díjazásának kérdése az állampénztár terhére, és pedig tarifaszerű javadalmazással. 1929-ben kimondatott, hogy a szak­ügyvédség Németországban megengedett. Eddig mintegy 100 szakügyvéd speciali­zálta magát Németországban. * A német ügyvédség az ügyvédi pályára való özönlés korlátozásának kérdésével is foglalkozott és 1930-ban azt az általános határozatot hozta, hogy a túlzsúfoltság leküzdésére alapvető intézkedések szüksé­gesek, de különösen a jelöltek számának korlátozása-e. A határozott numerus clau­sust a Deutscher Anwaltsverein eluta­sította. * A «Deutscher Anwaltsverein» közlönye a nagytekintélyű «Juristische Wochen­schrift», amely csak tudományos kérdé­sekkel foglalkozik, míg második szaklapja, az «Anwaltsblatt», tisztára az ügyvédi kari kérdéseket tárgyalja. Lehet-e nyugalmazott bíró ügyvéd? A ná­lunk rendkívül egyszerű kérdés sok fejtörést okozott — Írországban. Írországban épp­úgy, mint Angliában, a bírák az ügyvédek sorából kerülnek ki, de emberemlékezet óta nem volt arra precedens, hogy bíró visszatért volna az ügyvédi pályára. Ír­ország egy főbírája az ír forradalom idején, 1924-ben elvesztette állását. Most kérte a j solicitori karba való felvételét. A solicitorok természetesen készséggel hajlandók voltak az egykori Lord Justice-t tagjaik sorába felvenni. Ámde a Supreme Court of Justice­nek, amely elé az ügy került (a közlemény­ből nem tűnik ki, felebbezés folytán-e vagy hivatalból), súlyos kételyei voltak, mert nézete szerint volt bíró nem térhet vissza az ügyvédi karba. A bíróság végre is úgy ; döntött, hogy megengedte a felvételt, de a kérelmező volt Lord Justice előzetesen írásban kötelezte magát arra, hogy semmi­féle ír bíróság előtt személyesen nem fog'! megjelenni. Drágább az iratok lemásolására fecsé­relt munkaidő az iratmásolatok rendkívül mérsékelten megszabott díjánál. Szemle. Dr. Kirchner Viktor kir. kúriai bíró, az igazságügyminisztérium felügyeleti osztá­lyának vezetője, aki az igazságügyminisztert képviselte a miskolc—lillafüredi vándorgyű­lésen, az igazságügyminiszter nevében is hálás elismeréssel emlékezett meg a meg­nyitó ülésen tartott üdvözlő beszédében az OÜSZ budapesti osztálya által megvalósí­tott bírósági gópírószolgálatról és az ügy­védségnek ezzel kapcsolatos áldozatkész­ségéről. Bírósági gépírószolgálat. Az OÜSZ buda­pesti osztálya beadványt intézett Zsitvay igazságügyminiszterhez és a 33-as bizottság elnökségéhez, a bírósági gépírószolgálatnak az ország összes bíróságaira való kiterjesz­tése és államosítása tárgyában. A beadvány adatszerűen kifejti, hogy az iratmásolatok kötelező igénybevételének elrendelése esetén az ország összes bíróságainál nemcsak de­ficitmentesen lenne a gópírószolgálat meg­valósítható, hanem ezenfelül jelentékeny bevételi felesleg lenne elérhető az igazság­ügyi tárca javára. * Az OÜSZ budapesti osztálya gépíró­szolgálata június és július havi forgalmi kimutatása szerint ezen most említett két hónapban géphasználati díjra ós amorti­zációra fordíttatott 5180 pengő, gépíró­gyakornokok javadalmazására 11,951'30 P, nyomtatvány s egyéb költségre 393*04 P, úgyhogy a kiadások összesen kitettek 17,524*34 pengőt. Ezzel szemben iratmáso­lati jegyekért befolyt 8829*17 P, hozzájáru­lások fejében ós az ügyvédi vétív jövedelme­képpen összesen 5400 P, úgyhogy a bevé­telek 14,229*17 pengőre rúgtak. A cca 3000 pengőt kitevő deficitszaporodás a nyári hónapok csökkent bírósági forgalmával áll összefüggésben. Ezt élénken illusztrálja a felhasznált iratmásolatok forgalma, mely­nél pl. a közp. kir. járásbíróság júniusi for­galma 3841*90 pengőt tett volt ki, amely júliusban 1861*10 pengőre csökkent. A nor­mális bírósági ügymenet megindultával a kiadások és bevételek egyensúlya előrelát­hatólag ismét helyreállni fog, azonban a megindulással kapcsolatban előállott deficit állandóan súlyos teherként nehezedik ezen közérdekű intézményre. Az ügyvédi vétívek állandóan nagy kelet­nek örvendenek, ami bizonyítéka, hogy ezen kézbesítési mód a hozzáfűzött vára­kozásnak mindenben megfelelt. A portó­mentes ügyvédi vétívek 1930. decemberé­ben kerültek forgalomba, úgyhogy eddig kilenc hónap eredménye áll rendelkezésre. Ezalatt a kilenc hónap alatt eladatott 185,183 darab vétív, ebből az utolsó (aug.) hónapra esik 18,180 darab. Az ügyvédi vét­ívek útján elért tiszta jövedelem 10,694*72 pengőre rúg, mely teljes egészében a bíró­sági gépírószolgálat fenntartására szolgál. A T. E. életbeléptetése a végrehajtási jog terén is több kontroverz kérdést szült. így a pécsi kir. járásbíróság mellett működő végrehajtók egyórtelműleg úgy magyarázták a törvényt, hogy ingóárverésnél az árverésre került ingókat a becsérték xjz-&n alul eladni nem lehet. E felfogásukban őket

Next

/
Oldalképek
Tartalom