Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 13. szám - Az osztrák ügyvédjelöltek kiképzése [...]

56 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 1'3. SZÁM. Külföldi ügyvédség hírei. v:' Az osztrák ügyvédjelöltek kiképzése. Az ügyvédjelölt osztrák állampolgárságát és legalább három jogi államvizsga letételét kimutatni tartozik. A doktori fokozat, melynek elnyeréséhez a három államvizsgán kívül három szigorlat letétele is szükséges, csak az ügyvédek névjegyzékébe való be­jegyzésénél elengedhetetlen feltétel. Az ügyvédjelölt gyakorlata hét évig tart : ebből három ügyvédi és egy bírói — jegyző­könyvvezetői — gyakorlat van kötelezően előírva. Az ezt meghaladó három esztendőt a jelölt bíróságnál, ügyvédnél vagy köz­jegyzőnél töltheti. Az állami pénzügyigaz­tatásban eltöltött tevékenység az ügyvédi gyakorlattal azonos jelentőségű. Az ügyvédi vizsga akkor tehető le, ha a kötelezően előírt előkészítő gyakorlat — tehát egy esztendő a bíróságnál és három esztendő az ügyvédi irodában — el van töltve, a nélkül azonban, hogy az ügyvédi vizsga letétele felmentené a jelöltet a hátra­levő három esztendő gyakorlatának a lehe­tőség adta, tetszésszerinti módon való kitöltése alól. Az ügyvédi vizsga letétele után.kérheti a jelölt a bűnügyi védők jegy­zékébe való felvételét, miáltal jogot nyer arra, hogy saját nevében bűnügyeket vállal­jon. Egyebekben a bíróság előtt csak főnöke képviseletében jelenhetik meg, és­pedig az ügyvédi vizsga letétele előtt csak a járásbíróságoknál, azután a törvényszékek előtt is. A polgári törvényszékek előtt való fellépés joga azonban a főnök kérelmére, az ott betöltött állás időtartamára, meg­adható a jelöltnek az Oberlandesgericht által, ha kimutatja, hogy egyévi bírósági és kétévi ügyvédi gyakorlata már van. Külön rendelkezések vonatkoznak a bí­rákra. Ezek ugyanis, tekintet nélkül arra, vájjon a doktori fokozatot elnyeri ék-e vagy sem, az állami szolgálatból való kilépés után, a nélkül, hogy ügyvédjelölti gyakor­latot folytatnának vagy ügyvédi vizsgát tennének, ügyvédek gyanánt letelepedhet­ne];, ha legalább öt esztendőn át valamely törvényszéknél ítólőbírói tevékenységet fej­tettek ki. Ha ennyi ítélőbírói tevékeny­séget nem bírna a bíró "kimutatni, akkor a bíróságnál eltöltött idejéből csak négy évet számítanak be és további háromévi ügyvéd­jelölti gyakorlatot kell igazolnia és az ügyvédi vizsgát is le kell tennie. Ebben az csel ben azonban a büntetőjogból leteendő vizsgát elengedik. Ausztriában nincs egysé­ges bírói és ügyvédi vizsga. Külön van az ügyvédi, a bírói és közjegyzői vizsga. Ezek a vizsgák az Oberlandesgerichtnél teendők le ; vizsgabizottsági tagok az Oberlandes­gericht bírái és az ügyvédi és bírói vizsgák­nál egy-egy ügyvéd is. A vizsgálóbizottság ügyvéd tagjait az ügyvédi kamara köz­gyűlésén választják. Az ügyvédi vizsga pótolja a bírói és közjegyzői vizsgát. Figyelemreméltó, hogy az ügyvédjelölt az ügyvédi irodában, ahol dolgozik, tevékeny­ségéről feljegyzést köteles vezetni és ezeket •hatóságának előterjeszteni, hogy a «látszat­gyakorlat» meghiusíttassék. Deutsch Maurus. Szemle. Az Ügyvédi vétívek új alakjának minta­példányait az OÜSz budapesti osztálya már elkészít elte és minden remény meg­van arra, hogy az illetékes tényezők mielőbb engedélyezni fogják az új alakú ügyvédi vétíveket, úgyhogy azok 1932. január 1-vel már forgalombahozhat ók lesznek. V/ új ügyvédi vétívek a kézbesítési értesítés helyett a kézbesítési vevénynek szabály­szerű másodlatát juttatják az ily vél ívei használó ügyvédnek, úgy, hogy ezen má­sodlattal az ügyvéd a netán elveszett ere­deti vétívet teljes joghatállyal pótolhatja. A megtervezett mintapéldányok szerinl á bírósághoz visszakerülő vétív és az ügy­védhez kerülő vétívmásodlat egymást haj­szálnyira fedik, a mellett a vétív hátlapja egy szabadalmazott eljárással festékanyag­gal van bevonva, úgy, hogy minden másoló­papír használata nélkül a vétív megfelelő rovatai kitöltött tartalma olvashatóvá válik a vétívmásodlaton is. Kétségtelen, hogy az új alakú ügyvédi vétívek ezek használható­ságát óriási mértékben emelni fogják. E mellett tervbe vétetett az is, hogy az ügy­védi vél ívek a telekkönyvi eljárásban is meghonosíttatnak, ahol valósággal nélkti­lözhetetlen szolgálatot fognak teljesíteni az­által, hogy a vétívmasodlatnak az ügyvéd is birtokában lesz. Megnyugtatásul közöl­jük, hogy az új ügyvédi vétívek haszná­latbavétele esetén megfelelő ideig a jelen­leg használatban levő ügyvédi vétívek is forgalomképesek maradnak, e mellett azok teljes értékben az új alakú ügyvédi vét ívekre átcserélhetők lesznek. A bírósági gépírószolgálat igénybevétele örvendetes fejlődést mutat. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy több gépíró irodagyakor­noknak sikerült az írógépek fenntartási költségeit jóval felülhaladó bevételi ered­ményeket produkálnia. Mint a legjobb eredményt elérőket felemlítjük a budapesti központi kir. járásbíróságnál Lauber Lujza, Móricz Lómul[né és Hetler Berta irodagyakor­nokokat, az I—III. kerületi járásbíróságnál pedig Csanádi Jolán gépíró irodagyakorno­kot. Annyi mindeneseire megállapítható, hogy az iratmásolatok igénybevétele ma már annyira átment az ügyvédek vérébe, hogy a gépírószolgálat további fenntartása már újabb deficitek nélkül lesz keresztül­vihető, sőt megvan a remény arra is, hogy a bevételi feleslegekből a megindulással kap­csolat os deficitéi is leapasztani sikerül. Sajtószemle. Az okirati kényszerről szóló törvényjavas­lat, írta és a szegedi Ferenc József Tudo­mányegyetem Barátai Egyesületének jog­és államtudományi szakosztályának ülésén felolvasta Pap Róbert. Szerző a Budapesti Ügyvédi Kamara ismeretes álláspontjával szemben az okirati kényszernek külön tör­vény keretében való intézményesítését éppen ügyvédi szempontból tartja időszerűnek. Felsorolja az okirati bizonyítás előnyeit az egyéb bizonyítási eszközökkel szemben és a jogügyletek minél szélesebb körét kívánja ügyvéd által láttamozott okirat által jog­érvényesnek elismertetni. Magyar Jogi Szemle decemberi szám,! Finkey Ferenc kúriai tanácselnök : <<Euge­nika jogi szempontból* című cikkében az eugenikai törekvéseknek bennünket, jogá­szokat, különösen érdeklő kérdésekkel, — a házasságralépés korlátozása és az elválás .lehel övét étele bizonyos egyénékkel szem­ben — a gyermeknemzés lehetetlennété­tele bizonyos egyéneknél és a magzatölés megengedése bizonyos esetekben foglalko­zik. Markó Jenő: «A perköltség viselése kérdésének történelmi kialakulása és az ítélkezés* című cikkében rendkívül alapos és a kérdés minden részletére kiterjedő módon ismertei i, hogyan változott az ere­detileg büntetésjellegű szubjektív költség­viselés a felek jó vagy rosszhiszeműségétől független objektív költségviseléssé és ho­gyan változott az objektív költségviselési elv dia dalra jutásával együtt az ítélkezés lényege is. Méhes Ignác: «A sajtójogi felelősség áthárítása a Te.-ben» címen Balog István főügyészhelyettes nemrég megjelent hasonlótárgyú cikkével szemben azt a véle­mény! fejtegeti, hogy a Te. 111. §-a utolsó bekezdését nem kell kiterjesztőleg magya­rázni, a rágalmazás és becsület sértés csak kivételek, a többi sajtóbűncselekményekre vonatkozólag a Bp. 572. §-ának l. bekez­désé hatályos. Megállapítja azonban azt is, amint a Te. egyéb szakaszairól már szám­talanszor megállapították, hogy a 111. $ hiányos, zavaros és rossz szövegezésű. Ügyvédjelöltek Lapja decemberi számá­ban Szentiványi János írja a vezércikket az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének és budapesti kerületének évi közgyűlésével kapcsolatban, dicsérve azt az imponáló egyöntetűséget, mely a közgyűlésen meg­nyilvánult. Közli a lap Britz Lajos ugyan­ezen közgyűlésen tartott <<Hitvallás» című szókfoglaló beszédét. Deutsch Aladár : Gros­schmid Béniről emlékezik meg. Ribá/ryGéza . «Az ügyvédi iroda helyes organizációja* című cikkében foglalja össze azokat az általa kipróbált kezelési és nyilvántartási elveket, melyek ma már éppen a szerző tapasztalatai alapján nélkülözhetetlennek mondhatók. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 6630/1931. M. E. sz. rendelet az érték­papírok árfolyamának közzététel" tárgyá­ban. (1931. dec. 6. Bpesti Közi.) 7000/1931. M. E. sz. rendelet az állam és az önkormányzatok személyi kiadásai­nak további csökkentése tárgyában. (1931. dec. 4. Budapesti Közi.) 45,000/1931. I. M. sz. rendelet a- korlátolt felelősségű t ársaságról ós a csendes társa­ságról szóló 1930 : V. tc. végrehajtása tár­gyában. (1931. dec. 2. Bpesti Közi.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 8. (Tol.: 20-3-95.) ' Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom