Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 12. szám - Pap József a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke [...]

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 9f ^.ve/ívpai&frys.^h^SffW*sm^.i 12. SZÁM. 50 hoz aziránt,* hogy az ügyvédek 1981. évi jövedelmi és kereseti adójából 50 °/0 töröl­tessék, tekintettel arra. hogy az 1931. évi adók az 1930. évi kereset és jövedelem alap­ján leltek kivetve, ámde a tényleges 1931. évi jövedelem e$reláthatatlánul rendkívüli mértékben csökkent részben a Te., részben az adósvédelmi rendelkezések, illetékfel­emelés, valamint az általános gazdasági válság miatt. Végül feliratot intéz a kamara az igazságügyminiszter úrhoz, hogy az ügy­védség jelenlegi legsúlyosabb helyzetére tekintettel moratórium adassék a nyugdíj­intózeti járulékok befizetésére, s a már folyamatban levő törlési ügyek is revidiál­tassanak a végből, hogy az önhibájukon kí­vül anyagi bajokkal küzdő ügyvédek a nyuggdíjjárulék nemfizetése miatt ügyvéd­kedési jogukat el ne veszítsék. Miskolc. A miskolci ügyvédi kamara által rendezett ügyvédjelölt továbbképző tan­folyamon 1931. december 7-én Szalmj Zol­tán, az OÜSz ügyvezető főtitkára vállalta az előadói tisztségei : «büntetőjogi problé­mákról, különös tekintettel a magánindíl­vány és magánvád viszonyá»-ról. Nyíregyháza. A nyíregyházai ügyvédi ka­mara 1931. december 13-án délelőtt 10 óra­kor rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tárgysorozata : 1. határozat az ügyvédi megbízásokból kifolyólag felektől előlegké­résének kötelezővététele tárgyában. 2. Az ügyvédség helyzetével ki pcsoL.tos kérdé­sek tárgyalása. 3. Indítványok'. Országos Ügyvédszövetség. Országos Ügyvédszövetség. Az OÜSz 1931. november 30-án kezdette meg a szükség­rendeletekkel kapcsolatos igazságügyi kér­dések megvitatására egybehívott ankétjét, melynek tárgysorozata volt : a) elnöki megnyitó, Fittler Dezső; b) élté lános be­vezetés, ifj. Szigeti László ; c) a devizajog aktuális kérdései, Görög Frigyes; Sichermann Frigyes. Gutman Lajos; d) a kamatkérdé­sek, Kollár László, Varannai István; e) végrehajtási jogi kérdések, Borsodi Miidós, Giskan Jakab. Az ankétet december 7-én nagy érdeklődés mellett folytatták. Az Országos Ügyvédszövetség második «inn»-vacsorája december 3-án nagy érdek­lődés mellett zajlott le az Ügyvédi Körben. A vacsorán Pályi Gyula : «Az élő jog» cí­men tartott előadásában ismertette a tör­vények mellett a szokásokban megnyilvá­nuló erőt, amely különösen a kereskedelmi jog terén érvényesül. Konkoly Elemér: «Törvények és törvényszerűségekéről tar­tott előadásában érdekesen fejtegette a gazdasági törvényszerűségek kérdését, majd Nagy Emil, volt igazságügy miniszter «Köz­életi problémák)) címen a közéleti téveszmék' és a jog viszonyáról beszélt, kiemelve, hogy az ügyvédségnek az esküdtbíróságok vissza­állítását kell Jdvánnia, azonban az angol special jury elgondolása szerint. Nyulászi János, az Ügyvédszövetség társelnöke fe­jezte ki az előadóknak köszönetét. Az Országos Ügyvédszövetség Kecskeméti osztálya f. évi november hó folyamán két látogatott ülést tartott, melyeken Fritz Miklós ügyvéd az illetékfelemelési rende­letről s az ügyvédek felelősségéről, Szabó József ügyvéd pedig a hitelügyi rendeletnek a, kamatokra vonatkozó intézkedéseiről tar­tót t előadást. Az előadásokat vita, követte, melyekben a bíróságok, valamint a kir. pénzügy igazgatóság és kir. adóhivatal jelen­volt képviselői élénk részt vettek, s felszóla­lásaikkal a legnagyobb mértékben hozzá­járultak a felmerült vitás kérdések tisz­tázásához. Harmadik értekezletét az osztály december 7-én tartotta, amidőn az osztály felkérésére vitéz Papp István kir. járásbíró adott elő az ingatlanokra, vonatkozó végre­hajtási eljárás újabb szabályozásáról. Miskolc. Az Országos Ügyvédszövetség miskolci osztálya 1931. december 7-én osz­tályülést tartott, melynek tárgysorozatára a következő előadások tűzettek ki: 1. Szalay Zoltán : A magzatelhajtás modern büntetőjogi kérdéseiről ; 2. Varannai Ist­ván : Új kamat jogszabályokról ; 3. Barta Jenő : A részvényjog reformjáról. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet 1931. december 5-én választmányi ülést tartott, amelyen Pap József jelentette, hogy az elnök szemé­lyének kijelölésére kiküldött bizottság a je­lölést megejtette, egyhangúlag Osvald Ist­vánt, a kir. Kúria másodelnökét hozta, j: vas­latba, amely javaslatot a választmány egy* h. ngúlag magáévá tette és a december 19-i közgyűlésnek ilyen értelemben tesz indít­ványt az elnöki szék betöltésére. December 19-én d. u. öt és fél órakor lesz a Magyar Jogászegylet közgyűlése, amelynek tárgyai : elnökválasztás, elnöki székfoglaló és az évi jelentések tárgyalása. A közgyűlés rendes tárgyain kívül még szerepel a napirenden Simons Walternek, a nómetbirodalmi Reichsgericht elnökének tiszteletbeli taggá választása. Simons két vagy három évvel ezelőtt a, békeszerződés revíziójáról és a kisebbségi kérdésről ragyogó előadást tartott a Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet részvény jogi bizott­sága dec. 4-én tartot t ötödik ülésén a német tervezetnek az évi jelentésre, zárszámadásra és a mérlegre vonatkozó intézkedéseit tár­gyalta Lévy Béla előadói véleménye alap­ján. Sichermann Bernát részletes hozzászó­lásában lényegileg az előadóval azonos ered­ményekre jutott. Felszólaltak még Kuncz professzor és Beitzer Béla. Ezután áttért a bizottság a felvilágosítási kötelezettségről már a mult alkalommal megindult vita folytatására. E vitában ezúttal résztvettek : Gold Simon, Kohner Artúr, Gallia kúriai bíró, Kuncz professzor, Oppler Emil, Reitzer Béla, az előadó, Bátor Viktor, Sichermann Bernát és a bizottság elnöke. Schuster Rudolf. Különösen Gallia Bélának és Schuster Rudolf­nak érdekes felszólalása után a bizottság­ban határozottan az az álláspont emelkedett t úlsúlyra, amely a felvilágosítási kötelezet t ­séget nemcsak fenntartani, hanem a fel­világosítást kérőt bírói védelemben részesí­teni is akarja. Eger. Az Országos Ügyvédszövetség egri osztálya 1931. december 6-án tartotta újjá­alakuló osztályülését, amelyen a budapesti és miskolci kiküldöttek is resztvettek. Ügyvédi Egyesületek. A Budapest Ügyvédi Kör ezidei működése a múlthoz képest igen szép emelkedést mutat. Helyes int ézkedésnek bizonyult azon felhívás, hogy az ügyvédi társegyesületek felolvasóest élveiket és ankétjeiket az Ügy­védi Körben rendezzék meg, minekíolytán az itt rendezett felolvasások és ankétek igei] nagy látogatottságnak örvendenek. Igen üdvös intézkedésnek bizonyult az is, hogy az Ügyvédi Kör vezetősége kereste a közelebbi kapcsolatot a bírói, az ügyészi és a közjegyzői karral, minekíolytán az Ügy­védi Kör estélyein állandóan ott üdvözöl­heti a bírói, ügyészi és közjegyzői kar rep­rezentánsait. A magyar igazságszolgálta­tásra is csak üdvös eredmény fakadhat abból, ha a bírói, ügyészi, közjegyzői és ügyvédi kar között a társadalmi érintkezés bensőbbé válik. Az Ügyvédi Kör egyébként a nagy társalgójának fűtését modernizálta, úgyhogy a tagok és a vendégek a Körben állandóan kellemes otthonra találnak. A Budapesti Ügyvédúnió nagysikerű va­lutajogi ankétjét a kamatán két követte, melynek bevezető előadásán Bruck Sándor tartott előadást : «A megrendszabályozott kamat jogi- és gazdasági megvilágításban*) címen. A kamatankétet a Budapesti Ügy­védúnió 1931. december 10-én folytatta, amelyen Varannai István, Rayoch Géza, Kohner Artúr és Görög Frigyes felszólalásai kerültek sorra. A kamatankét befejeztével kerül á sor a racionalizálási ankétre, amelynek előkészítő­bizottsága ezideig hét ülést tartott és im­már csaknem a teljes anyagot feldolgozta. Az ankét előadója Ribáry Ernő lesz, aki a Polgári Perrendtartással kapcsolatos racio­nalizálási javaslatokat fogja előterjeszteni és indokolni, míg a végrehajtási eljárás, csőd- és kényszeregyességi eljárás, cégjog, telekkönyvi rendtartással kapcsolatos ez­irányú javaslatokat és azok indokait, Boda Ernő, Schleiffer Pál, Sichermann Frigyes és Gutman Lajos adják elő. A Ribáry-Csoport ügyvédbaráti társaság mint minden évben, úgy ezidén is kiadja, december 31-i zárlattal helyettesítési név­sorát. A helyettesítési névsor Magyarorszá­gon kivétel nélkül minden járásbírósági székhelyre vonatkozóan tartalmaz két vagy több helyettest, de ezenkívül a csoportnak igen nagy helyettesítési gárdája van az utód­államokban és külföldön is, nemcsak Európa minden nagyobb államában, hanem még Amerikában is. A csoport kipróbált helyet­teseinelv száma a most kiadásra kerülő név­sorban jelentékenyen bővülni fog az Ügyvé­dek Reformszövetsége csatlakozása folytán. Az Ügyvédek Gazdasági Pártja november 27-én fejezte be illet ékügyi ankétjét, melyen előad('tkónt Klug Emil és Nagy Dezső Bálint működtek. Az értekezlet megbízta az elnök­séget és az előadókat, hogy a pénzügy­mimszl érhez felterjesztendő memorandumba foglalják az elhangzott indítványokai. Az Ügyvédek Érdekvédelmi Pártja 1931. december 10-én a Royal-szállóban párt­vacsorát rendezett, amely alkalomra meg­hívta, a többi ügyvédi pártok és csoportok vezetőségét is. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom