Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1931 / 12. szám - A közadók módjára behajtandó polgári követelések körüli eljárás kinövései [...]
2. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY Az ügyvédek érdekvédelmi pártja vezetői, Győri Ákos és Erdély Miklós kérvényt nyújtottak be a Budapesti Ügyvédi Kamarához, melyben indítványozta k, hogy járjon el a kamara vezetősége a kormánynál, hogy a felépült Mátrahegyi szanatóriumot bocsássák jogászjóléti célokra a magyar ügyvédi, bírói, ügyészi és közjegyzői rend rendelkezésére. Ehhez képest indítványozza az Ügyvédek Érdekvédelmi Pártja, hogy a közjegyzők országos egyesülete és az országos bírói és ügyészi egyesület is kéressék fel az indítványhoz való csatlakozási',!. Ügyvédek Független Pártja címen új ügyvédpárt alakult Vekerdy Géza vezetése alatt azon céllal, hogy új emberekkel, új szellemet vigyen be a budapesti kaimra életébe. Az új ügyvédi párt az ügyvédség régi kívánalmainak megismétlése .mellett követeli mindazon közérdekű igazságügyi reformok megvalósítását, amelyek az ügyvédi kar jogainak tiszteletét, az ügyvédi munka illő érvényesülését és az ügyvédség méltó kenyerét biztosítják, az új párt szervezőbizottsága ehhez a programmhoz hívja fel csatlakozásra a kí r minden tágját. Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége az (pfgyvédi Kamara által minden hót keddi napján reiidezétt lovábbképzőtanfolyamon kívül minden hét csütörtöki napján vitaestéket tart, amelyen az ügyvédjelölti kar tágjai szerepelnek előadók gyanánt. Az 11981 • december 8-án megtartott vitaestén Király István ügyvédjelölt tartott előadást «.Jogórvényesít és válsága» címén, amelyen igen érdekesen ismertette a jog keletkezését és útját a törvénytőr az életig, történeti visszapillantást vetve egészen a romai jogig, arra a megállapításra jutott, hogy a jogérvényesítés annál több útvesztőt keres a törvényekben, mennél elhamarkodottabban hozzák a törvényeket, és így a törvény tekintélye ezen útvesztőkkel szemben'legeredményesebben úgy lesz helyreállítható, ha a t örvényhozó kevés, de annál jobb törvényekkel ajándékozza meg a jogérvényesítésre szorulókat. Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége felterjesztési intézett az igazságügy mini sztérhez a magyar ügyvédjelölti kar helyzetével kapcsolatos cpyes'. reformjáváslai:oknak az ügyvédkérdés megoldása tárgyábetartandó országos értekezlet anyagába való felvétele tárgyában., A felterjesztés különösen az ügyvédjelölti joggyakorlattal, az ügyvódképzéssel és az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet reformjával foglalkozik behatóan. Ezen felterjesztésből vesszük a következő adatókat : I. Az ügyvédjelölti átlaglizt I és havi 120 P körül mozog, tehát 28 %-kal a törvényes létminimum alatt áll és 56 %-kal alacsonyabb az elsőéves bírói joggyakornokok javadalmazásánál. ügyvédjelölt átlagos órabére 40 ;el szemben a napszámosé 45 üllér, asztalosé 61 fillér, kőművesé 80 fillér. III. A Budapesti Ügyvédi Kamaránál bejegyzett ügyvédjelöltek száma volt 1910. év utolsó napján .... 1481 1921. « « « .... 1111 1930. « « « .... 559, tehát a létszám %-ára csökkent. Ezzel szemben a budapesti ügyvédek létszáma volt 1910. év utolsó napján 1891 1930. « « << .... 318'6, tehát a létszám ma jdnem megkétszereződött. IV. Az utolsó négy békeév átlagában a budapesti ügyvédség 69 °/0-a tartott jelöltet, 1930-ban már csak 17 %-a. Az Üfjyvécli Közlöny panaszkönyve. A közadók módjára behajtandó polgári követelések körüli eljárás kinövései. Az egyszerűsítési törvény a 25 pengőn aluli követeléseknek végrehajtási úton való behajtását az adószámviteli osztályok, vidéken a községi bíróságok hatáskörébe utalta. Amióta ez az intézkedés életbelépett, azóta a 25 pengőn aluli követeléseknek legalább 90 %-a behajthat-lannak mondható. Ez az érem egyik oldala. A másik oldala azonban, hogy ha a végrehajtás megvalósul, úgy az jogtalanság kútforrása. Ezt mutatja a székesfővárosi pénzügyigazgatóságnak 24,636/1/1931. számú határozata ós annak indokolása, melyet egy ilyen 25 pengőn aluli követelés tárgyában foganatosított végrehajtás ellen beadott előterjesztés és igénykereset folytán hozott. A végrehajtáselrendelő végzés a feleség ellen szólt, akinek papírkereskedése van és együttes lakásuknak a foglalkozására nézve tisztviselő férj a bérlője. — Az adóvégrehajtó bement a lakásba és ott berendezési tárgyakat foglalt le. Ezt a végrehajtási cselekményt a férj nevében a végrehajtási törvény 49. §-a alapján előterjesztéssel támadtam meg, de egyben igénykeresetet is támasztottam, melynek megalapozására becsatoltain a lefoglalt ingóságokra vonatkozó, a férj névére szóló számlát. Elintézésképpen a pénzügyigazgatóságtól a fenthivatkozott szánni blankettaszerű határozatot kaptam, amely kérelmemet azzal az indokolással utasította el. hogy «a közadók módjára behajtandó tartozásért a hátralékosnál lefoglalt ingók záralóli feloldása tárgyában a K. K. H. Ö. 59. §-a alapján igénykeresetnek helye nincs>>. — Az előterjesztésről pedig egy szóval sem emlékezik meg. A pénzügyigazgatóság tehát egyrészt azért, mert az egyszerűsítési törvény a 25 pengőn aluli követelések behajtását Budapesten az adóhatóságok hatáskörébe utalta, ezen követelések tulajdonosainak azt az előnyt adja, amelyben a törvény az állami adóköveteléseket részesíti, másrészt az állami végrehajtó jogcselekményeibe beleszólást nem enged, s állásfoglalása szerint megengedhetőnek nyilvánít oly végrehajtói intézkedést, mely még az állami adók behaj+Asa körüli eljárásban a közadók kezeléséről szóló 1923: VII. tc. intézkedéseibe ütközik. Vitán felül áll, hogy a pénzügy igazgatóság határozata törvényellenes és csak arra alkalmas, hogy az agyonnyomorgatott polgárnak keserűséget és kiadást okozzon • kiadást azért, mert kénytelen ügyét a bíróság elé vinni. Ney Oszkár. Indítványok.az ürjvvédi kar é relékében. A végrehajtható kiadmányok külzete. Sok zavart okoz a végrehajtható kiadmányok elintézésénél, hogy a záradékolás végett benyújtott kiadmánytervezetek nincsenek kiűzettél ellátva. A Te. idevonatkozó fogyatékosságát a gyakorlat hamar belátta és így a bíróságok most már megkövetelik, hogy a záradékolás végett benyújtott kiadn lány tervezet külzetón a benyújtó ügyvéd saját ,nevét feltüntesse, úgyszintén az ügyszámot, amelyre a kiadmánytervezet vonatkozik. Meggyőződésünk szerint leghelyesebben akkor járnának el az ügyvédek, ha a végrehajtható kiadmányt ervezel eket teljesen szabályszerű külzettel látnák el, nemcsak azért, mert ezáltal igen sok zavarnak és tévedésnek eleje vétetnék, e mellett az elintézés is meggyorsíttatnék, hanem bölcs előrelátással azért is, mert a. rendes munkával, a célnak megfelelő kifogástalan alakban benyújtott végrehajtható kiadmány tervezetek képezik a legjobb biztosítékát annak, hogy ezen kiadmánytervezetekért az ügyvédeknek a végrehajtási kérvény költségének megfelelő összeg mégállapíttatni fog. A Te. 63. §-a kimondja ugyan, hogy a végrehajtható kiadmány elkészítéséért és megszerzéséért annyi ügyvédi munkadíj jár, mint a végrehajtási kérvényért, ámde félő, hogy ezen rendelkezés a végrehajtási költségdíjainakleszállítását fogja eredményezni azon okoskodással, hogy az ügyvédnek az egyszerű végrehajtási kérvénnyel lényegileg éppoly <<semmi>> munkája nincs, mint a végrehajtható kiadmánytervezet benyujtá sával. Persze az így okoskodók nem veszik figyelembe, hogy a végrehajtható kiadmány benyújtása éppúgy, mint a végreha jtási kérvény megszerkesztése, csak egy láncszeme azon sorozatos tevékenységnek, amelyet az ügyvédnek a végrehajtás megkérésével kapcsolatban kifejtenie kell és amely tevékenységnek az ügyvéd csak a végrehajtható kiadmány, illetve végrehajtási kérvény költségében látja egyedüli ellenértékét. Ismételjük azonban, hogy a végrehajtható kiadmány pontos kiállítása, annak a bíróság munkáját megkönnyítő külzettel való ellátása, egyik hathatós biztosítékát képezi annak, hogy a végrehajtható kiadmányokkal kapcsolatos költségigény megcsonkításának eleje vétessék. Szemle. Pollák Illésnek, az Országos Ügyvédszövetség néhai nagynevű alapítójának és elnökének születési évfordulóján az 1931. december 13-án, vasárnap déli 12 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében emlékünnepélyt rendez az Országos Ügyvédszövetség, amelynek egyetlen tárgya Beck Salamon emlékbeszéde Pollák Illésről. A Budapesti Ügyvédi Kamarai választások mindjobban foglalkoztatják a budá pesti ügyvédi kart. Voltakép két erős párt, küzd egymással, ú. m. a Budapesti Ügyvédúnió, amelynek zászlaja- alatt egyesültek a, Wenczel-—Básó—Enesey ügyvédcsoport, a Gerlóczy—Kovácsy csoport, a Liberális Ügyvédek Pártja, a Bibáry-Csoport, az