Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 10. szám - A szolidaritás eszméje az ügyvédség körében [...]

. évfolyam. 10. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1931. nov. 28. XX ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr.Gerlóozy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 TARTALOM. A szolidaritás eszméje. — Budapesti Ügyvédi Kamara. — Hírek a vidéki ügyvédség köréből. — Hírek a bíróságok köréből. — Országos Űgyvédszövetség. — Magyar Jogászegylet. — Ügyvédi Egyesületek. — Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. — A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. — Szemle. — Sajtószemle. A szolidaritás eszméje* az ügyvédség körében nem új keletű és annak mélységes, jogi, értelmi, érzelmi és erkölcsi alapjai vannak. Jogi alapja a karnak alaptörvénye, mely kimondja, hogy a tiszteletre és a bizalomra méltatlanná válik az az ügyvéd, aki a karnak becsületét és tekintélyét sérti. De ennek fordítottja is törvény karunk belső életében, mert a kari tekintély teljes latbavetésével védjük meg azt az. ügyvédet mindenkivel szemben, akit kívülről alaptalan támadás ért. Az ügyvédi szolidaritás értelmi alapja viszont azon a meggondoláson nyugszik, hogy csak a hivatás közösségéből folyó összetartás biztosíthatja a kari érdekek megvalósítását. Az érzelmi alapon nyugvó szolidaritás pedig akként jut kifejezésre, hogy az ügyvédség segítő kézzel fordul kartársai felé, akiken sebet ütött az élet és nemes büszkeséggel, a külső támogatást távol tárva, maga igyekszik meggyógyítani és takargatni ezeket a sebeket. Az erkölcsi szolidaritás viszont nemcsal? abból áll, hogy az, akit az ügyvédség bizalma a kari közéletnek valamelyik pozíciójába állít, azt akkor is elfogadja, ha terhére van, de közérdekből akkor is visszaadja, ha megtartani kedvére van, nemcsak abból áll, hogy minden személyi és pártérdeket az ügyvédség egyetemes érdekének gondolkozás nélkül alárendeljünk, hanem erkölcsi vonatkozásban az ügyvédi szolidaritásnak az egész társadalomra kiható más igen jelentős következményei is vannak. Az emberi élet erkölcsi vonatkozásainak kimélyítésére elsősorban a vallás és az egy* Készlet Gerlóczy Endrének 1931. november 21-ón a Ribáry-csoport estólyón tartott szolidaritási serlegbeszódóből. 3111 lllllllllllllllllllllllll IMII ••••••• III ÜGYVÉDI HETIREND. NOVEMBER 30—DECEMBER 6. 30 Hétfő V*7. Az Országos Űgyvédszövetség ankétje a szükségrendoletek igazságügyi vonatkozásairól. (Úgyvédi Kör.) VÍ7. Az Országos Ügyvédszövetség könyvviteltani tanfolyama az egyetem kupolacsarnokában. Va7. Az *« Ügyvédi Közlönyu szerk. biz. ülése. 7- Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső Körén heti összejövetele. Ziláld Sándor előadása: <i Ügyvéd és bíró». (VI., Teréz-körút 40. szám.) December 1 Kedd V*7. Ügyvédjelöltek gyakorlati kiképzése. Iluppert Leó: «A fizetésképtelenségi eljárási). Va7. A «Kibáry-osoport» heti összejövetele. 2 Szerda Csütörtök 8. Az Országos Ügyvédszövetség inn-vacsorája az Ügyvédi Körben. Pályi Gyida, Konkoly Elemér és Nagy Emil előadásai! 4 Péntek Vi7. Az «Ügyvédek Reformszövétségen heti összejövetele az Ügyvédi Körben. 5 Szombat Va7. A feministák egyesületénekjelőadása «a halálbüntetés és statáriumról)). Előadók: Vámbér y Rusztem és Szőke Sándor. (Ügyvédi Kör.) 6 Vasárnap V«4. A <iBudapesti Ügyvédúnió» heti összejövetele. házi rend van hivatva. Ezek azonban a túlvilági életre irányzott tekintettel inkább a lélek belső világát művelik, míg ezzel szemben a külvilággal való vonatkozásban az ügyvédségre hárul az a feladat, hogy a társadalom erkölcsi felfogását megalapozza, irányítsa és fejlessze. Az ügyvédség egészének szolidaritása azon az erkölcsi alapon nyugszik, amely a legmagasabb emberi eszményeket egyesíti magában : az önzetlenséget, amely másnak reá bízott érdekét a saját érdekei fölé helyezi, a becsületet, amelynek győzelméért soha nem lankadó harcot vív, és az igazságosságot, amellyel a szenvedélyeket megfontolt tanácsaival kíméletre és méltányosságra tudja letompítani. A legerősebb ügyvédi szolidaritás pedig az, amellyel az ügyvéd saját működése és a mindennapi életben tanúsított magatartása révén olyan emelkedett közszellemet tud a jogalkotás és jogalkalmazás terén megteremteni, amelynek kisugárzó ereje az egész társadalomra nevelőleg hat vissza . A szolidaritásnak ez a legnemesebb alakja már régtől fogva él az ügyvédi hivatás körében és nem fér kétség ahhoz, hogy a társadalomnak egyre szélesbedő rétegeire hatva előbb-utóbb győzelemre fogja vinni az emberi szolidaritás gondolatát. Az örök emberi hivatás eszményei törékeny hajók gyanánt ma mind ott hánykolódnak azon a tengeren, amelyet a gonosz démonok, a felszabadult emberi szenvedélyek korbácsoltak fel. Ott küzd a feltornyosuló hullámokkal az a hajó is, amely az emberi szolidaritás eszményét hozza magával, küzd, hogy közelebb jusson a parthoz, amelyet a sötét horizonton csak az a kis világító torony jelöl meg számára, amelyben az ügyvédi szolidaritásnak fel-fellobbanó lángja ég. De ha a gonosz indulatok kőszirtjei és a közömbösség homokzátonyai miatt az emberi szolidaritásnak mélyjáratú hajója nem is tud az öbölben kikötni, mi majd elébe küldjük kis vitorlások alakjában az emberszeretet követeit és a hajó drága rakományát meg fogjuk az emberiség számára menteni. A szolidaritás hajója már a láthatáron van, tehát nem kell kétségbeesnünk! Ha pedig újból visszafordulunk a természethez, onnan is csak megnyugvás! meríthetünk, mert annak példája arra tanít, hogy az éj sötétjét mindig felváltja a napnak ragyogása. Ha a napnak és a csillagoknak sugárzásán elgondolkozunk, önkéntelenül is felmerül bennünk a kérdés, hogy azokból a távoli világokból hogyan juthat el ide hozzánk a fény, a hő és az energia. Pedig azt látjuk, hogy a napnak sugárzó ereje virágot fakaszt, gyümölcsöt érlel és életet hoz a földre, a csillagoknak szelíd fénye pedig benépesíti az éjszakát ós utat mutat nekünk annak sötétjében.