Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 10. szám - A vidéki [ügyvédi] kamarák szervezete. Reflexiók egy miniszteri felterjesztésre

42 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 10. SZÁM. A fény, a hő és az energia a világűrből az éteren keresztül jutnak el hozzánk és azok áldásos hatását a földi ember számára ez közvetíti. A száműzött emberi boldogság is ilyen elérhetetlennek látszó messzeségben van ma még tőlünk, de azért el fog ide érkezni, mégpedig a szolidaritás éterén keresztül, hqgy annyi szenvedés után a bűnbánó és megtisztult emberi lelkeket felemelje és elárassza őket a kiengesztelődés és az emberszeretet soha ki nem alvó fényével és melegével! Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara segélyezési bizottsága eddig három ülést tartott, amelyeken a kiosztott segélyek összege megközelíti a 14,000 pengőt. A megtörtént kivetések alapján kb. 50—55,000 P fedezetre lehet számítani, amelyből eddig befolyt kb. 28,000 pengő. Kívánatos lenne, ha a segélyezési bizottság állandóan szem előtt tartaná, hogy a mai súlyos viszonyok mellett nagynehezen előteremtett fedezetnek ki kell tartania a rendkívül súlyosnak ígérkező tél végéig, és így, ha fájó szívvel is, néha a kevésbbé rászorultaktól meg kell tagadni a segélyt, ha ezek segélyezése azzal a veszéllyel jár, hogy a segélyezésre jobban rászorultaktól a tél folyamán még feltartóztathatatlanul szükségessé váló segélyt azzal fog kelleni megtagadni, hogy a segélyalap kimerült. Hírek a vidéki ügyvédség köréből. A Kaposvári Ügyvédi Kamara választmánya f. hó 12-én tartott ülésében foglalkozott a Pestvidéki Ügyvédi Kamara azon átiratával, hogy az igazságügyminiszter oly törvényjavaslat előterjesztésére kéressék fel, amely lehetővé tegye, hogy a vidéki kamaráknál a jövőben az eddigi öt tagból álló fegyelmi bíróságok helyett háromtagúali működhessenek. A választmány a statusquo fenntartása mellett döntött. Ugyanezen választmányi ülésen határozatba ment az is, hogy a csurgói kir. járásbíróságnak Nagykanizsához való átcsatolása ellen tiltakozik és ennek megakadályozása végett a kamara felirattal fordult az igazságügyminiszterhez. A szegedi bírósági írógépszolgálatot a közeli napokban fogja az Országos Ügyvédszövetség szegedi osztálya megindítani. E tárggyal foglalkozott a szegedi osztály a f. hó 20-án tartott választmányi ülésén, amelynek többi tárgyát a szegedi díjszabás állítólag tervbevett leszállításával kapcsolatos állásfoglalás kérdése képezte. Az osztály választmánya állást foglalt minden skálaleszállítási terv ellen és megdöbbenésének adott kifejezést a felett, hogy most egyáltalában szóbakerülhet az ügyvédi díjszabás leszállítása akkor, amikor az ügyvédség anyagi helyzete kétségbeejtő és amikor az igazságügyi kormányzat részéről állandóan ígéretek hangzanak el az ügyvédi kar sorsának megjavítására vonatkozólag. Az egyes felszólalók kifejtették azt is, hogy az ügyvédi díjak a nehéz gazdasági viszonyok folytán úgyis automatikusan a minimumra szálltak le, mert hiszen általában sokkal kisebb értékű perek vannak most folyamatban, mint azelőtt, így tehát a pertárgy értékéhez igazodó ügyvédi költségek is lényegesen lecsökkentek, lecsökkent továbbá a perek száma, ijesztően megszaporodott ellenben a behajthatatlan költségek mennyisége; mindezeket figyelembevéve tehát, még ha lényegesen emelkednék is az ügyvédi díjszabás, akkor is ugyanazon ügyforgalom mellett sokkal kevesebb lenne az ügyvéd keresete, mint néhány évvel ezelőtt volt és ezért az ügyvédi díj skála leszállítása az ügyvédség végleges tönkrejuttatását eredményezné. ^XA vidéki kamarák szervezete. (Eeflexiók egy miniszteri felterjesztésre.) A Pestvidéki Ügyvédi Kamara felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez oly irányban, hogy a vidéki ügyvédi kamaráknál a fegyelmi bíróság az elnökön kívül ne négy, hanem csak két tagból álljon. Indokolja ezen felterjesztését azzal, hogy a vidéken lakó választmányi tagok nem jelenhetnek meg a rendszerint a késő esti órákban tartandó fegyelmi bírósági üléseken, sőt a helybeliek közül is sokan akadályozva vannak a megjelenésben és e miatt az öt tagból álló fegyelmi bíróság meg nem alakulhat, a kitűzött tárgyalások meg nem tarthatók és a beidézett, olykor nagyszámú felek, tanuk stb. hiába várnak, ami egyik oka annak is, hogy a fegyelmi ügyek befejezése hosszú időre elhúzódik, holott ezen ügyek gyors elintézéséhez igen fontos érdekek fűződnek. Kétségtelen, hogy ez a helyzet csaknem minden nagyobb vidéki kamaránál fennáll és így bizonyos, hogy ezen a helyzeten javítani kell, de engedtessék meg nekem, hogy a megoldás egyik kézenfekvőbb módjára mutassak rá, mert — igénytelen nézetem szerint — a vidéki kamarákra nézve bizonyos ncapitis deminutióU jelentene, ha ezeknél a fegyelmi bíróság csak 3 tagból állana, ellentétben a budapesti 5 tagból álló fegyelmi bírósággal. Elvégre a vidéki kamaráknál is vannak többször elég súlyos fegyelmi ügyek, és el is tekintve attól, hogy 5 bíró mégis csak jobban belenézhet az ügy mélyébe, mint 8, bizonyos visszás helyzet állana elő azáltal, hogy teljesen hasonló két ügyben különböző számú tanács ítélkezhessék az országban. Más oldalról fognám meg a kérdés megoldását, éspedig akként, hogy a vidéki kamarák választmányi tagjainak száma emeltessék ahhoz képest, hogy milyen nagy az illető ügyvédi kamara tagjainak létszáma. A mostani helyzet amúgyis mindenképpen visszás, mert az 1925. évi VIII. tc. 40. §-a egyformán szabályozza minden vidéki kamara választmányi tagjainak számát, holott vannak vidéki kamarák, amelyekben a létszám csaknem ötszörösét haladja meg más vidéki kamarák tagjai létszámának. Már a fentírt novelláris intézkedésnek évében : 1925-ben is óriási volt a taglétszám közötti különbözet (volt vidéki kamara 63 és volt 398, 228, 230 bejegyzett ügyvéddel), tehát már akkor sem volt helytálló az egyforma szabályozás. A taglétszámban az aránytalanság azóta még jobban eltolódott és így természetes, hogy a nagyobb vidéki kamarák nemcsak fegyelmi, hanem minden közigazgatási ügyeik elintézésénél hátrányosabb helyzetben vannak, lévén ezeknél sokkal nagyobb az ügyforgalom, mint a kisebb vidéki kamaráknál. A példa az ilyen intézkedésre már amúgyis adva van, a nyugdíjintézeti közgyűlési kiküldöttek számának szabályozásánál, ahol ezek száma a kamarai tagok létszámához igazodik. (1908. éviXL. tc. 9. § 3. bek.). Az általam javasolt megoldás már csak azért is célravezetőbb ós — hogy úgy mondjam — praktikusabb, mert a választmányi tagoknak a nagyobb kamaráknál való létszámemelése által több kartársat vonunk be a kamarai életbe, sok jogos ambíció lenne kielégíthető és általában elevenebb, lüktetőbb élet lenne a kamaráknál, amelyre az ügyvédség mai helyzetében különösebb súly fektetendő. Ez az elgondolás vezet akkor, amikor a Pestvidéki Ügyvédi Kamara indítványával szemben a következő törvénymódosító javaslatot ajánlom elfogadásra, amelyben az átmeneti időre vonatkozó szabályozás is bennfoglaltatik, nehogy egy időközi választás a kamarák elég sok dolgát még szaporítsa. Javaslatom a következő : «Az 1925. évi VIII. tc. 40. §-ának 2. bekezdése helyébe a következő szöveg lép : A vidéki kamarák választmányát alkotják a kamara elnöke, elnökhelyettese, titkár, pénztárnok, ügyész, 12 választmányi és 6 póttag. Amely kamaránál azonban a választás idején 150 tagnál több van bejegyezve, minden teljes vagy megkezdett további 50 tag létszám után még 2 rendes és 2 póttagot kell választani. A rendes tagok közül legalább hatnak, a póttagok közül legalább kettőnek a kamara székhelyén kell laknia. A titkárt, ügyészt és pénztárost lehetőleg a kamara székhelyén lakó tagok közül kell választani. A legközelebbi tisztújító közgyűlésig a választmányi és póttagok kiegészítése az 1874 : XXXIV. tc. 28. §-ának 6. bekezdése értelmében történik.)) Forgács Dezső (Miskolc). Hírek a bíróságok köréből. Nelky Elek, a budapesti központi kir. járásbíróság elnöke köriratot intézett a bírósági végrehajtókhoz, amelynek az ügyvédi kört érdeklő részei a következők : 1. A végrehajtók kötelesek a lefizetett előlegekről szabályszerű írásbeli nyugtái adni. 2. A foglalási jegyzőkönyvekben a lefoglalt ingóságok pontosan körülirandók, így különösen az automobilok, motorkerékpárok rendszámai, illetve gyártási száma, varrógépek és írógépek gyártási száma, a festmények tárgyának körülírása, díszpárnák és kézimunkáknál a szín és egyéb ismertetőjelek, egyéb tárgyaknál más ismertetőjelek feltüntetendők, hogy a sorrendi tárgyalásokon a tömegek alakítása és az igényperek eldöntése az eddiginél könnyebben történhessék. 3. Fizetések lefoglalása esetén azok gyorsabb utalványozása érdekében a végrehajtók az eredeti foglalási jegyzőkönyveket minden felhívás bevárása nélkül beterjesz-