Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 4. szám - Az illetékek felemelése nagy és jogos elkeseredést szült [...]

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 4. :?ZÁ.M. Budapesti Ügyvédi Kamara. Az illetékemelésről szóló 5100/1981 ( M. E. számú rendelet óriási konsternációt váltott ki ügyvédi körökben, mert különösen a kis ügyeknél olvmérvű emelések fordulnak elő. aminőre meg soha példa nem vólt. Egy 400 pengős végrehajtási kérvényre eddig 10 fillér bélyegei kellett ragasztani, ezentúl 8-40 pengőt, az emelés tehát 34-szeres, de vannak 50-szeres emelések is. Altalános a vélemény, hogy a rendelet megbénítja a kis ügyek vitelét, tönkreteszi az ezekkel foglalkozó kisebb ügyvédeket, e mellett antiszociális, amennyiben elsősorban a kisemberek kis követeléseit sújtja. Az Ügyvédi Kamara október 9-én pártközi értekezletet tartott Baracs Marcell élnökléséyél; amelyen az összes ügyvédi pártok képviselői résztvettek és amelyen a felszólalók kivétel nélkül a rendelet tarthatatlanságára mutattak rá. Győry Akos, Eibáry Géza. Teller Miksa, Taubner Géza, Nádas László, Bognár László, Klug Emil. Komiósi Gyula és Pétery Aladár hozzászólásai után az értekezlet felhívta a Kamara elnökségét, hogy az összes gazdasági érdekképviseletekkel sürgősen lépjen érintkezésbe az együttes és erőteljes állásfoglalás céljából, továbbá hogy elsősorban a rendelet hatálybalépésének kitolását igyekezzék elérni, hogy ilykép az illetékes tényezőkkel való tárgyalásokra, úgyszintén az alapos és indokolt meggyőzésre mód és megfelelő idő álljon rendelkezésre. * Az Ügyvédi Kamara október 13-ára az egységes állásfoglalás céljából értekezletre hívta egybe az ország összes kamaráinak vezetőit, október 16-án pedig rendkívüli közgyűlésén fog foglalkozni az illetékemelési rendelettel. A Budapesti Ügyvédi Kamara az ügyvédjelöltek továbbképzésére szolgáló előadások megbeszélésére október H-ra értekezletet hívott egybe, melyen a Kamara által kijelölt előadók nagyszámban vettek részt. Egyértelműen az az álláspont alakult ki. hogy minden felolvasás mellőzendő, csakis szabad előadások tartandók, éspedig lehetőleg gzémináriumszerjíer] az ügyvédjelöltek aktív részvétele mellett. Az október és november honapokía kijelöli előadások következők: 1931. október 20. Béck Salamon : Zálogjogi kérdések. 1931. október 27. Eibáry Géza : Az ügyvédi iroda helyes organizációja. 1931. november 3. Vészi Mátyás : Esetek a kártérítési jog köréből. 1931. november 10. Berend Béla : Szeminárium a sajtójogi gyakorlatból. 1931. november 17. Taubner Géza: Az ügyvédi rendtartás és fegyelmi judikatúra. 1931. november 24. Hwppert Leó : A fizetésképtelenségi eljárás. Az eredeti terv szerint az előadásoknak október 13-án kellett volna megkezdődniök, miután azonban erre a napra az illetékemelési rendelet ügyében a kamarák elnökeinek értekezlete hivatott egybe, a megnyitó előadás 20-án lesz, melyen megjelenik a Kamara elnöksége is.» Hírek a vidéki ügyvédség köréből. Pestvidék. A Pestvidéki Cgyrédi, Kamara választmánya 1931. évi október hó 5-én bartotl választmányi ülésében Fornheim Ernő indítványára elhatározta, hogy az állás- és jövfcch lemhalmozás elhárítása érdekében 1. megkeresi Pest vármegye főispánját és alispánját, valamint a kamara területén fekvő megyei városok polgármestereit, hogy az 1929 : XXX. te. 72. § 3. bek. alapján tegyenek előterjesztést a törvényhatósági bizottság közgyűlésének és a megyei és városi tő- és alügyészek magánügyvédi gyakorlatának folytatására szóló engedély visszavonása iránt, 2. felterjesztést intéz a kir. igazságügyminiszter, valamint a kir. bel- és kereskedelemügyi miniszter urakhoz aziránt, hogy a Máv., m. kir. posta és a rn. kir. postatakarékpénztárnál, valamint egyéb állami hivataloknál alkalmazott ügyvédek magánügyvédi gyakorlatának eltiltása, illetőleg az idevonatkozó netán fennálló s az ily gyakorlatot lehetővé tevő szabályok megváltoztatása iránt, 3. hasonló állásfoglalás céljából megkeresi az összes társkamarákat. Ezenfelül a Kamara választmányát élénken foglalkoztatta az a probléma is, hogy miként lehetne hatályosan megakadályozni azoknak a visszaélésszerű eseteknek elszaporodását, hogy idegen, de elsősorban a budapesti Ügyvédi Kamaránál bejegyzett ügyvédek hosszabb időn át folytatnak a Kamara területén az Ügyv. Rdts 8. § ellenére rendes ügyvédi gyakorlatot a nélkül, hogy magukat az újpesti Kamaránál szabályszerűen bejegyeztetnék. A választmány szükségesnek találta e kérdés napirendre tűzését és beható megvitatását. Az Egri Ügyvédi Kamara választmánya átiratot intézett Eger m. város Polgármesteréhez, melyben panasz tárgyává teszi azt, hogy az ügyvédek által a Te. 65. § alapján a községi elöljárósághoz behajtás végett átadott végrehajtások — 25 P aluliak — a városi adóvégrehajtók által azért nem foganatosíttatnak, mert ők az adók. kereseti adók, forgalmi adók, víz- és csatornadíjak, illetékek stb.. egyszóval a városi pénztárba befolyó összegek behajtásával annyira túl vannak halmozva, hogy erre mái- idejük nincs. A Kamara ezért azt kéri, hogy a városnál rendszeresített, de máshova beosztott községi bírósági végrehajtó eredeti beosztásba — - úgy mint azelőtt volt — visszahelyeztessék, mert ily állapotok mellett az ilyen kisebb követelések, melyek ma már mégis összegek, sohasem lesznek behajthatók. Miskolc. A Miskolci Ügyvédi Kamara okt. hó 3-án tartott választmányi ülésében az 1932—35. évekre a magy. kir. Kúria ügyvédi tanácsába a következő három ügyvédet jelölte: Farkas Gyula orszgy. képv. edelónyi, Silbiger Bertalan városi főügyész miskolci és Nágy Béla sátoraljaújhelyi ügyvédeket. Mindhárom nagytekintélyű tagja a miskolci kamarának, bármelyiknek a miniszter általi kinevezése előnyt fog jelenteni a nagytekintélyű Ügyvédi Tanácsnak. A székesfehérvári törvényszók polgári osztályán majdnem az összes elsőfolyamodás ú ügyeket egyetlen bíró intézi, a nélkül, hogy túl volna terhelve. A polgári felebbezesi tanács pedig azért nem tud szóbeli tárgyalásra rövid terminusokat adni, mert nincs annyi kitűzésre váró ügy, hogy azok elintézése egy teljes tárgyalási napot kitöltené. A nyilvános előadás utján elintézi ndő p< fes és perenkívüli ügyekben sincs restancia. Ezzel szemben a járásbíróságon négy polgári bíró alig tud az anyaggal megbirkózni. Eőleg az egész kis ügyek tömege árasztja el a, bíróságot. Növeli a bajt, hogy a gépírószolgálat nincs rendszeresítve és így a bírák többnyire maguk kénytelenek a jegyzőkönyveket vezetni. így bizony nem lehet csodálni, hogy az ügyek elintézése sokszor késedelmes. Mindez a mellett szól, hogy a mostani értékhatárokat meg kell változtatni. Hírek a bíróságok köréből. Új jegyzőkönyvi blanketták a bíróságoknál. Az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztálya által megvalósított gépírószolgálattal kapcsolatban Ilibáry Géza a közelmúltban indítványt tett az igazságügyminiszternél és a budapesti bíróságok vezetőinél az eddig használatban volt jegyzőkönyvi űrlapok alaki módosítása iránt. Amíg ugyanis a kézzel való írásnál az eddig használatban volt blanketták nyitva hagyott sorainak kitöltése nem okozott különösebb időveszteséget, a gépírásnál a nyitva hagyott szövegrészek beállítása jelentékeny időt vesz igénybe. Az indítvánnyal kapcsolatban bemutatott új blanketta tervezetét a budapesti központi kir. járásbíróság már mégis valósította, úgyhogy a legújabb idők óta már ezen új blanketták vannak használatban. Az új blanketták i> tartalmazzák mindazt, amit a Pp. és a bírósági ügyviteli szabályok szerint a tárgyalási jegyzőkönyvek blankettáinak tartalmaznia kell. mégis a gépírással való kitöltésre az új blanketta sokkal alkalmasabb és a tárgyalás menetének ütemét feltétlenül gyorsítja. Az új űrlapok előírt szövegénél ugyanis a gépírónak nem kell keresnie, hogy hova kerüljenek a konkrét ügy adatai, hanem a beállított gép minden keresés nélkül a szükséges helyet adja' meg. Kívánatos volna azonban, hogy a jegyzőkönyvek az eddig szokásos adatok mellett felvegyék a tárgyalás tényleges megkezdésének időpontját annak érdekében, hogy a tárgyalás kitűzött óráját feltüntető adattal való összehasonlításból megállapítható legyen, hogy az ügyvéd mennyi időt töltött el .a tárgyalásra való várakozással. E mellett, a külföldi bíróságok j egy zőluüry veinek megfelelően, kívánatos volna, ha a tárgyaló bíró a jegyzőkönyv végén feltüntetné azt hogy a tárgyalás pontosan mikor ért, vegei. Ne kicsinyelje la az ügyvédi vét ív előnyeit, mert : sok kicsi sokra megy. Minden ügyvéd érdeke és erkölcsi kötelessége, hogy a gépírószolgálatot a jegyzőkönyvek másolatainak igénybevételével, úgyszintén az ítéletek másolatainak megrendelésével támogassa.