Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 4. szám - Az illetékek felemelése nagy és jogos elkeseredést szült [...]

4. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 19 Országos Ügyvédi Gyám<;s Nyugdíj intézet, Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet igazgatósága legutóbbi ülésén kegyelettel emlékezett meg a köz< lmult bán elhalt igazgatósági tagjának, balásfalvi Kiss Kálmán kecskeméti kamarai elnöknek érdemeiről. Bzl követőleg tudomásul vette, hogy az államsegélynek az elmúlt negyedévre esedékes részletét az igazságügyminiszter 50,000 P összegben kiutalványozta, továbbá hogy a népjóléti miniszter az intézet vagyonából jegyzett, 5 millió koronát meghaladó névértékű hadikölcsönkötvények után erre az évre karitatív valorizáció címén 2000 pengőt bocsátott a nyugdíjintézet rendelkezésére. A törvény szerint az intézeti járulékok a kámarák részéről minden év június 80. napjáig beszolgáltatandók. eddig azonban még csak két kamara tett eleget fizetési kötelezettségének és valóban megdöbbent-ó', hogy a kamarák hátralékos tartozása már a 900,000 P-t is meghaladja, mert ez egyrészt szomorú képet nyújt az ország ügyvédségének példátlanul sivár anyagi helyzetéről, de másrészt a nyugdíj intézel teljesítőképessége szempontjából is imminens veszélyl jeleni. Áll alános a panasz, hogy az intézet által nyújtott ellátás, illetőleg segély méltatlan a kar tekintélyéhez és kétségbeejtő anyagi helyzetéhez, bár elvitathatatlan, hogy a nyújtott ellátás még mindig jóval magasabb az évi járuléknak megfelelő díjtétel mellett elérhető életbiztosítási összegnél. De kétségtelen az is, hogy ha a kar tagjai a havi 10 P-t alig meghaladó járulékot pontosan megfizetni nern fogják, az intézet tartósan nem lesz képes kötelezettségeinek megfelelni, mert már ma is az a helyzet, hogy a nemfizető tagok és hátramaradottaiknak ellátását végeredményben a pontos fizetők járulékaiból kell fedezni, ami egyáltalán nem alkalmas az egyenlő elbánás elvének és a kollegiális szellemnek ápolására, de ezenfelül, ha ez így tovább tart, az intézetet alapjában is meg fogja rendíteni. Ilyen körülmények között a nyugdíjintézet igazgatósága kénytelen volt akként határozni, hogy a fizetésben késedelmes kamaráknak figyelmébe fogja ajánlani a t öl vénynek azt a szankcióját, amely szerint a kamara választmánya azt az intézeti tagot, aki járulékát két éven belül meg nem fizeti, az ügyvédi lajst romból törölni köteles. Az intézet a folyó negyedévre özvegyek, árvák és munkaképtelenek átmeneti segélye, valamint rendkívüli segélyek címén kb. 700 személynek 90,326 pengőt folyósított. Itt említjük meg azt is, hogy az igazságügyminiszter folyó évi szeptember hó 28-án kelt leirata szerint a tárca keretében tervbevett takarékossági intézkedések a költségvetésben szereplő államsegély összegét nem érintik. Ne lopja az idejét az alperesi vétíveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye állandóan igénybe az ügyvédi vétíveket, mert : ezek révén minden önt érdeklő kézbesítésről azonnali értesítést kap. Magyar Jogászegylet. Reformtörekvések a végrehajtási eljárásban. A Magyar Jogászegylet perjogi szakosztálya okt. 10-ón Oswald István elnöklete alatt megtartott ülésén György Ernő ügyvéd, az OBE igazgatója tartott előadást a végrehajtási eljárásban jelentkező reformtörekvésekről. Előadó a kérdés jelentősége szempontjából rámutatott arra, hogy a mai deficites gazdálkodásban a követelések fennállása és jogszerűsége megállapításának jelentősége háttérbe lépett a behajt hat óságproblémájával szemben. A végrehajtási eljárás problémáiba egyre erőteljesebben belejátszanak a szociális és gazdaságpolitikai meggondolások, a hitelvédelem általános szempontjai, az adósvédelemhez fűződő szociális érdekek. A hitelerkölcsök szempontjából is igen nagy jelentőséggel bír a végrehajtási jogszabályok oly kialakítása, amely a behajtás rosszhiszemű elhúzását lehetetlenné tegye, viszont adós jogos szociális érdekeivel számol. Ez elvi szempontok alapján vázolta előadó e probléma egyes vonatkozásait, különös figyelemmel a közelmúlt napokban közrebocsátott új német végrehajtási tervezetre. E tervezetben az a gondolat jut kifejezésre, hogy az egyes hitelezők érdekeit összhangba kell hozni az összhitelezői érdekekkel és ezért a végrehajtási eljárás felosztási rendjében a hitelezők egyenlő elbánási elvének szélesebb teret kell biztosítani. A hitelezők rosszhiszemű károsításának megakadályozására több reform szükségessége merül fel, így különösen az alkalmazotti járandóságok és az igényperek- kérdésében. Viszont oly rendszer mellett, amely a végrehajtások eredményessé• gének rosszhiszemű megakadályozását erélyes rendszabályokkal igyekszik lehetetlenné tenni, ügyeimet érdemelhet a német tervezetnek adósvédelmi rendszere, amely az önhibáján kívül bajba jutott, a peres, eljárást rosszhiszeműen el nem húzó adósnak megadja azt a lehetőséget, hogy a bíróság részére kíméletes fizetési határidőket állapítson meg, természetesen a hitelező egzisztenciájának veszélyeztetése nélkül. Különösen sürgősnek tartja előadó a mai viszonyok között az árverési vételárak felosztási rendjének oly reformját, amely egy gyors és kommerciális eljárás beiktatásával lehetővé teszi, hogy a hitelezők rövid időn belül az árverési vételár birtokába juthassanak. A rendkívül érdekes előadáshoz Beck Salamon. Meszlény Artúr és Nádas Bertalan szóltak hozzá. A Magyar Jogászegylet jövő heti programúi ja a következő : október 21-én — szerdán — Nagy Dezső Bálint tart előadást az új illetékrendeletről, míg október 24-én — szombaton — a büntetőjogi szakosztály ülésén Rácz György tart előadást «A politikai bűntettesek menedékjogának vizsgálata» címmel. Mindkét előadás az Ügyvédi Kamarában délután hat órakor kezdődik. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség központi tisztikara Fittler Dezső elnöklete alatt 1931. évi október hó 12-én ülést tartott, amelyen Boda Ernő és Biró László tettek jelentést az OÜSz kebelén belül szervezendő Országos Ügyvédniúzeum gyűjtési és szervezési munkálatainak eredményeiről és jelenlegi helyzetéről. Az ülés a jelentést, elfogadván, Varannai István javaslatára úgy határozót t. hogy az Ugyvédniúzeum további szervező munkálataira háromtagú bizottságot küld ki, amelynek tagjai Boda Ernő, Biró László és Szász Andor. Az ülés köszönd tel vette Biró László, I'aramiai István és I'észi Mátyás nyilatkozatait, amellyel az Országos Ügyvédniúzeum barátainak csoportjába nyomban beléptek és a Múzeum céljaira áldozat készségüket felajánlót t á k. * Szalag Zoltán az e félévi munkaprógramm tárgyáéban terjesztett elő javaslatot. Utalt a Szövetség vidéki szervezetei intenzívebb kiépítésének, valamint az erősebb taggyüjtő mozgalomnak fontosságára. Király Ferenc javasolta, hogy ez évben lehetőleg szüneteljen a törvényelőkészítő, kari érdekekel védő és nemzetközi jogi bizottságok működése és ezek munkáját ;• központi tisztikar végezze ; indokoltnak találta azonban, hogy a kart érintő nagyfontosságú jogpolitikai vagy kari polit ikai kérdések valamennyi budapesti tag bevonásával rendezendő kari értekezleten tárgyaltassanak, javasolta továbbá azt is, hogy a Szövetséget érintő jogpolitikai, kari politikai és nemzetközi jógi kérdések összefüggő ügyelésére állandó előadókat kérjen fel a tisztikar éspedig a törvényelőkészítő ágban ifj. Szigeti László, a kari érdekeket védő vonatkozásokban, Kérődi István, a nemzetközi jogi részben pedig Konkoly Elemér kartársainkat. A tisztikar ilyen értelemben határozott. # Ezután Pályi Gyula ismertet le ama működését, amelyet az OÜSz megbízásából Molnár Márton és Vészi Mátyással együtt végzett abban az irányban, hogy az ügyvédi kar a küszöbön álló revizori intézménybe bekapcsolható legyen. Jelent el le. hogy október hó 19-én a Tudományegyetemen és ennek rendezésében Kundtner Róbert vezetésével ügyvédek számára könyvvifeltani tanfolyam indul meg, amely az első lépését jelenti az OÜSz ama akciójának, amellyel a kar tagjainak revizorokká kiképzését lehetővé tenni kívánja. Közölte azt is, hogy a könyvviteltani tanfolyamra való részvételre a Szövetség felhívta a budapesti ügyvédi kamara valamennyi tagját és meghívta az ügyvédjelölti kart is. * E jelentés tudomásulvétele után Vészi Mátyás a központi adminisztráció részben való módosítására tett javaslatot. Indítványozta annak kimondását, hogy olyan esetekben, amikor minisztériumi ankéten az OÜSz kiküldöttein kívül egyéb ügyvédi alakulatok kiküldöttei is részt vesznek, a Szövetség előzetes megbeszélések alapján törekedjék arra, hogy a szóbanforgó értekezleten résztvevő valamennyi ügyvéd között a kari kérdésekben egységes vélemény alakuljon ki. Indítványozta továbbá azt is, hogy az OÜSz érdekképviseleti jellegének hatásosabb megvalósítása céljából adminisztratív főtitkári állás szerveztessék. A tisztikar mindkét javaslatot magáévá tette, majd Király Ferenc javaslatára adminisz-