Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 3. szám - Bíró és ügyvéd, ügyész és védő között [...]

14 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 3. SZÁM. legyen a segélyalap javára szolgáló külön­adó kulcsa. Az értekezlet elhatározta, hogy a segélyalap megszavazásának kérdésében rendkívüli közgyűlési hív össze, minek határ­napjául 1931. október 16-nak d, u. 6 órája tűzetett ki. A törvénykezési illeték felemelése, továbbá a bélyegilletékhatárok felemelése ellen kíván óvást emelni azon indítvány, amelyet Taub­ner Géza és társai nyújtottak be a buda­pesti ügyvédi kamarához és amelyben rendkívüli közgyűlés egybehívását kérték a végből, hogy az ügyvédi kamara állást foglalhasson a törvénykezési illetékek és a bélyegilletékhatárok felemelése ellen. Az in­dítványozók az esetre, ha a felemelés mégis keresztülvitetnék, annak kimondását kérik, hogy az illetékemelés útján elérendő' többlet­bevétel a szegényvédelem díjazására fordít­tassák. Értesülésünk szerint a kamara vezetó'sége a rendkívüli közgyűlést e tárgy­ban is október 16-ának d. u. 6 órájára tűzte ki, amikorra az ügyvédi segélyalap kérdésé­ben a kamarai rendkívüli közgyűlés egybe­hivatott. Hírek a vidéki ügyvédség köréből. Nyíregyháza. A 31,600/1931.1. M. számú, az ügyvédek csődtömeggondnoki, vagyon­felügyelői, ügygondnoki és zárgondnoki ki­rendeléséről szóló rendelet értelmében a nyíregyházi ügyvédi kamara is megalakította a rendelet 1. §-ában meghatározott három­tagú bizottságot. Ezen bizottság elnöke Schön Viktor, tagjai Szitha Sándor és Gold­mann József lettek. A bizottság már össze­állította az alaplajstromot és az jelenleg a kamara helyiségében az érdekeltek rendel­kezésére áll. Nyíregyháza. Lapunk szept. 15-i számá­ban nyíregyházai tudósítónk beszámolt a vidéki ingóárverések körül észlelt anomá­liákról. Megelégedéssel értesülünk arról, hogy ezen közleményünk olyan hatást vál­tott ki úgy a nyíregyházai kir. járásbíróság­nál, mint az ottani ügyvédség körében, hogy a. nyíregyházai kir. járásbíróság vezetője bizalmas értekezletre hívta egybe az ott működő végrehajtókat és a Közlönyben ja­vasolt újítások tárgyában a kellő intézke­déseket folyamatba tette. Nevezetesen el­rendelte a pontos hivatalos órák szigorú be­tartását és kilátásba helyezte a végrehaj­tóknak községek szerinti beosztását. A nyír­egyházai kir. járásbíróság vezetőjének gyors intézkedése elismerésreméltó. Az ügyvédi gyakorlat tapasztalatainak gyakorlati érté­kesítése a legmegfelelőbb eszköz a törvény­hozás egyszerűsítésére. Ne sokallja a 8 fillért az ügyvédi vét­ívekért, amikor a postai kézbesítés helyi viszonylatban tízszer, vidéki viszonylatban tizenötször annyiba kerül, mert : az ügyvédi vétívek minden jövedelme a bírósági gépíró­szolgálat fenntartására és továbbfejlesztésére szolgál. Ne felejtse el tárgyalások megkezdése előtt a jegyzőkönyvek, tárgyalások berekesz­tése után az ítéletek iratmásolatainak meg­rendelését. Országos Ügyvédszövetség. Országos Ügyvédszövetség. Október hó­ban megjelenik a Minerva nyomda kiadásá­ban az Országos Ügyvédszövetség Határidő­naplója 1932. évre a közkedvelt és közismert széles alakban. Ára 9 pengő lesz. A Napló, amelyet Vadász Béla szerkesztett, a szokott alapossággal tartalmazza Magyarország és a Magyarországi ól elszakított területek ügy­védségének adatait, valamint a magyar igaz­ságszolgáltatással, pénzügyi, kereskedelmiügyi, belügyi, külügyi, népjóléti és munkaügyi igaz­gatással, valamint Budapest székesfővárossal kapcsolatosan a mindennapi gyakorlatban szükséges tudnivalókat. Áltajános jellegű út­mutatásai, összefoglalásai és táblázatai közt az új illeték kalauzát is hozza. Tartalma ily­kép eleven, friss és praktikus. Minthogy e Határidőnapló bőséges anyaga mellett ez alkalommal is közli az Országos Ügyvéd­szövetség alapszabályait, ügyrendjét, szer­vezetét, helyettesítési szabályait, a miskolc­lillafüredi Vándorgyűlés határozatait, vala­mint a test véregyesületekre vonatkozó tudni­valókat : a Napló egyúttal az Országos Ügyvéd­szövetség évkönyvének is tekinthető és így két­szeresen nélkülözhetetlen mindazok számára, akik az év folyamán gondosan szerkesztett, praktikus határidőnaplót kívánnak hasz­nálni, egyúttal pedig a kari közéletet is figyelemmel akarják kísérni. Ügyvédek a revizori karban. Az Orszá­gos Ügyvédszövetség kezdeményezésére a budapesti' egyetem jogi karán Kundtner Bóbert tanár vezetésével ügyvédek részére egyéves könyvviteli tanfolyam indul meg. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet perjogi szakosz­tálya 1931 . október 10-én, szombaton délután 6 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara he­lyiségében ülést tart Oswald István szak­osztályi elnök vezetése mellett, amelyen György Ernő, az OHE igazgatója tart elő­adást ((Reformtörekvések a végrehajtási el­járásban» címmel. Az előadásra a szakosztály vendégeket szívesen lát és összes tagjait ezúton is meghívja. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió valutajogi ankétja úgy a jogászköröknek, mint a pénzügyi világnak is legnagyobb érdeklődését kel­tette fel. Az október 1-én megtartott meg­nyitó ülésen Görög Frigyes előadó tartotta meg bevezető előadását, amelyet a hallgató­ság nagy érdeklődéssel kísért. Az előadás gondolatmenetét a főlapban, a Jogtudo­mányi Közlönyben közöljük. Az előadó után Sichermann Bernát szólalt fel, aki­nek észrevételeire az előadó reflektált. Tekintettel arra, hogy igen nagy szám­ban jelentkeztek felszólalók, Gerlóczy Endre elnök bejelentette, hogy a megkez­dett ankétet október 8-án és október 15-én folytatják. Felszólalásra jelentkeztek : Koh­ner Artúr, Besnyő Bernát, Sichermann Frigyes, ifj. Nagy Dezső, ifj. Szigeti László, Cs. Sommer József, Gutman Lajos, Medvigy Gábor, Nyulászy János. A Budapesti Ügyvédúnió racionalizálási ankétjának előkészítőbizottsága október hó 2-án tartott értekezletén kijelölte az elő­adókat a következőkben : az örökösödési eljárásról Teller Miksa, a polgári perrend­tartás első részéről Bibáry Ernő, a második részéről Leopold Elemér, a végrehajtási eljárásról Boda Ernő, a telekkönyvi jogról Gutman Lajos, a cégbírósági eljárásról Sichermann Frigyes és a csőd- és kényszer­egyességi eljárásról Schleiffer Pál fogják azokat a javaslataikat előterjeszteni, ame­lyek szerint a letárgyalandó anyag az ügyvédség szempontjából reformálandó volna. A bizottság október 9-én és 16-án folytatja megbeszéléseit. A Civiljogászok Vitatársasága október 21-én kezdi meg rendes heti előadásainak sorozatát, amelyek szerdai napokon lesznek 1/.zl órai kezdettel az Ügyvédi Körben. Az első előadást Beck Salamon vezeti be, utána Meszlény Artúr tart előadást, amelyet társasvacsora követ az Ügyvédi Körben. Az előadásra, valamint az azt követő társas­vacsorára vendégeket szívesen lát a Civil­jogászok Vitatársasága. A Budai Ügyvédek Egyesülete a budai bíróságnál a felhívási napokra helyettesítési intézményt honosított meg, amelyről a Budai Ügyvédek Egyesülete (II., Margit­ig örút 9.) nyújt bővebb felvilágosítást. A helyettesítés feltételeit egyébként a Pajor Bezső szerkesztésében megjelenő Minerva­féle Ügy védi Határidőnapló is közölni fogja. Budai Ügyvédek Egyesülete. A «kartel­törvény» rendelkezéseit és ezek összefüg­gését világította meg rendkívül érdekes előadásban Meszlény Arthur, aki ezen elő­adását a «Budai Ügyvédek Egyesületé­ben» tartotta meg f. évi szeptember hó 24-én. Az előadó részletesen ismertette a «karteltörvény» lényeges tartalmát és az egyes rendelkezések jogpolitikai .célját. A hallgatóság élénk érdeklődése mellett mu­tatott rá a törvény helyes és életrevaló szempontjaira, de hiányaira és olyan sza­bályokra is, melyek az előadó nézete sze­rint,' a törvény alkalmazása során kétség­kívül nehézségeket fognak támasztani és a bírói gyakorlatot nehezen megoldható felada­tok elé fogják állítani. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Törvényszéki lift. Eégi panasza nemcsak az ügyvédségnek, hanem az egész jogkereső közönségnek, hogy a budapesti kir. tör­vényszék épületében nincs felvonógép, annak dacára, hogy az épületnek a szokottnál magasabb lépcsői vannak, úgyhogy idősebb és testi erejükben megfogyatkozott kar­társaink csak nagy üggyel-bajjal tudják megmászni a magas három emeletet. Igen gyakran előfordul, hogy a tárgyalóbíró kény­telen a harmadik emeletről egy földszinti terembe időlegesen áttenni a tárgyalás szín­helyét valamely fél' vagy tanú kihallgatása végett, aki testi erői fogyatékossága miatt a magas emeleteket megmászni képtelen. Miután az állam mai anyagi helyzete mellett nem volt remélhető, hogy a liftet az állam megépítse, egy lelkes kartársunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom