Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 3. szám - Bíró és ügyvéd, ügyész és védő között [...]

3. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY olykép remélt segíthetni a bajokon, hogy az egyik előkelő budapesti felvonógyárat rábírta arra, hogy tegyen ajánlatot az igazságügyi kormánynak a lift megépítése iránt olykép, hogy a liftet a vállalkozó kizárólag saját pénzén építteti meg, sőt azt bizonyos idő elteltével teljesen díjmentesen az állam tulajdonába bocsátja át annak ellenében, hogy időközben a lift használatáért a jogkereső közönségtől 10 fillért szed be. Á budapesti kir. törvényszéken érthető örömmel fogadták az ajánlatot és az ügyvédség is türelmetlen érdeklődéssel várta, hogy a törvényszék által az igazságügyminisztériumba pártolólag felterjesztett ajánlat alapján a törvényszéki lift mielőbb megkezdje működésót. Ám az igazságügyminisztériumi referens megállapította, hogy van egy szabály, amely szerint minden szállítási ajánlatot véleményezés végett meg kell küldeni a kereskedelemügyi minisztériumnak annak megállapítása végett, hogy az ajánlat elég olcsó-e? Ennek folytán a szóbanforgó ajánlat is átküldetett a kereskedelmi minisztériumba annak megállapítása végett, hogy elég olcsó-e az ajánlat, amely ingyen kívánja a törvényszéki liftet megépíteni. Hogy azonban ezen kérdés az állami hivátali észjárás szerint nem oly abszurd, mint aminőnek az normális halandó előtt első pillanatra feltűnik, bizonyítja az, hogy a kereskedelmi minisztérium úgy döntött, miszerint az államépítészeti hivatal írjon ki pályázatot a törvényszéki liftnek díjmentes megépítése iránt. Azt hiszük, hogy ezzel a törvényszéki lift kérdése jóidőre vagy talán örökre kútba esett, mert ezek után bizonyára az egyetlen vállalkozónak is elmegy a kedve attól, hogy a törvényszéki liftet díjmentesen megépítse. Kalendáriumszerinti fűtés a bíróságoknál. A napokban a budapesti központi kir. járásbíróságnak egyik bírája meghűlésére való tekintettel elnapolni volt kénytelen a tárgyalást, mert a hideg idő dacára nem fűtöttek. Értesülésünk szerint a bíróságoknál a fűtést a termométerre való minden tekintet nélkül október 15-én kezdik meg, de ennek ellenében viszont márciusban fűteni fognak, akármilyen meleg lesz is. Az ügyvédi vétívek jogtalan megportózása miatt tett panaszra a budapesti 62. sz. m. kir. postahivatal az alábbi átirattal válaszolt : «M. hó 25-én az itteni hivatalnál tett szóbeli panaszára a két drb Szentendrén feladott értesítés visszaszármaztatása mellett értesítem Ügyvéd Urat, hogy a szentendrei postahivatal megállapítása szerint a panaszolt küldeményeken a ((Hivatalból portóköteles» záradékot a feladó szentendrei kir. járásbíróság alkalmazta. Amikor a szentendrei postahivatal ennek az eljárásnak az oka iránt érdeklődött, a,zt a választ kapta, hogy a járásbíróságnak rendelete van arra, miszerint hasonló levelezőlapoknál (értesítéseknél) a jelenleginek megfelelő módon járjon el. A Lengyeltótin feladott két értesítésre nézve a vizsgálat riiég folyamatban van. Annak befejezése után Ügyvéd Urat erről is haladók nélkül értesíteni fogom.» Az OÜSz budapesti osztálya ezen átirat folytán a szentendrei kir. járásbíróság elnökéhez fordult felvilágosításért, a jogtalan megportózások miatt. A budapesti központi kir. járásbíróságnak P. 102,193/931. szám alatt kiadott végrehajtható kiadmánya alapján 1931. április 24-én — tehát több mint öt hónappal ezelőtt — ajánlott levélben zálogjogbek cl (élezését kértem ingatlanra a kalocsai kir. járásbíróságtól. Minthogy a bekebelezés megtörténtéről végzést nem kaptam, 1931. szeptember 10-én kérvénnyel fordultam a kalocsai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz, amelyben az elintézést megsürgettem. Elintézés a mai napig sincs. (S. D.) Debreceni Kir. Törvényszék sérelmes díjmegállapítása. A debreceni kir. Törvényszék, mint fellebbezési bíróság 1931. Pf. 5219. sz. ítéletében egy 2000 pengő tőke és jár. iránti ügyben felperesi ügyvéd javára az alperesi fellebbezésre adott észrevételért ós a nyilvános előadás alapján megtartott tárgyalás ellátásáért mindössze 40 pengő költséget állapított meg, holott tarifa sze-. rint ezekért 120*40 pengő lett volna megítélendő. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A budapesti központi kir. járásbíróság és I—III. ker. kir. járásbíróságoknak perjogi szempontból való egyesítése. A mai nehéz időkben, amidőn a racionalizálás úgy az állam szempontjából, mint az egyén szempontjából is létérdeket képez, semmi értelme nincs annak, hogy pergátló kifogásokkal nehezíttessék valamely per elintézése csak azért, mert egy, a budai Dunaparton lakó alperest a közp. kir. járásbírósághoz idéztek, ahova a sokkal messzebb levő Kőbányáról alperesek akadály nélkül idézhetők. Egyazon város területén belül költözködések folytán gyakran változhatik az adós lakhelye, úgyhogy a hitelező sokszor ártatlan abban, ha adósát nem az illetékesnek kimondott bíróság elé idézte. Ezért kimondandó volna, hogy a budapesti központi kir. járásbíróság és az I—III. kerületi kir. járásbíróság perjogi szempontból egységes bíróságot képez, éspedig a budapesti központi kir. járásbíróságot, amelynek balparti osztálya gyanánt működnék a jelenlegi budapesti központi kir. járásbíróság és jobbparti osztálya gyanánt a jelenlegi I—III. ker. kir. járásbíróság. Amennyiben ezen bíróság balparti osztályához idéznének olyan alperest, aki a főváros jobbpartján lakik, vagy viszont, úgy pergátló kifogás mellőzésével egyszerűen az ügy áttételének lenne helye. Értesülésünk szerint az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztálya megbízásából Eibáry Géza e tárgyban törvényjavaslatot dolgozott ki, amely az illetékes tényezőknél megvalósításra vár. Ügyvédi költségmegállapítások indokolása. A bíróság a Pp. szerint tüzetesen tartozik ítéletét megindokolni. A jelenlegi gyakorlat szerint azonban a megítélt költség összegének tekintetében ez nem történik meg, pedig az ügyvédi munka minősége csak úgy nyerhetne díjazást, ha a bíró a) azt a számítást ítéletébe foglalná, amelynek alapján a . költség végösszegének eredményéhez jutott, — ezenkívül pár szóval tartalmaznia kellene az indokolásnak azt is, hogy a bíróság b) miért tartotta be a díjszabást, ami csak átlagperekre vonatkozik, vagy miért tért el attól akár felfelé, akár lefelé? Ennek a kívánságnak a megvalósítása azért is szükséges, mert máskülönben nincsen ténybeli alapja a költségek elleni fellebbezésnek. A mai állapot szerint, ha sokaljuk a megítélt perköltséget, úgy komoly érvek helyett könyörgünk annak leszállításáért, a fordított esetben csupán azon általános indokkal kérjük a felemelósót, «mert a költségmegállapítást nem tartjuk aránybanállónak a pertárgy értékével ós a végzett munkával.)) Perl László (Győr). Külföldi ügyvédség hírei. Román megszállt területen újabban működő ügyvédi kamarák névjegyzékében «Stagiar Advokat» megjelölésű ügyvédek is szerepelnek. Ezeket illetően nem érdektelen tudni, hogy Romániában «Stagiarokn;ik» azokat a gyakorlatra egyébként jogosított ügyvédeket nevezik, akik átmenetileg — egy éven át — valamely úgynevezett végleges ügyvéd patronátusa alatt kell működjenek. A régebbi román jogszabályok szerint ugyanis ezzel a korlátozással a jogvégzettség minden további szakvizsga nélkül képesített az ügyvédi hivatás betöltésére. Romániában rendkívül elszaporodott, a zugirászat és az ügyfélfelhajtók intézménye. Dr. Heinrich Schwamm bécsi ügyvéd részletes cikket közöl az Internationales Anwaltsblattban, melyben ismerteti az új román ügyvédi rendtartás azon rendelkezéseit, melyek ezen visszaélések üldözését szabályozzák. Egy évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetik az új törvény értelmében azt, aki tényleg felvett vagy ígért ellenérték fejében ügyvéd és ügyfél között peres vagy perenkívüli ügyet * közvetít. Súlyosbító körülményként minősül, ha ezt a cselekményt közhivatalnok követi el. Az Ügyvédi Kamara választmánya eltilthatja azoknak a személyeknek a bírósági épületekbe való belépését, akikről köztudomású, hogy ügyfelek felhajtásával foglalkoznak. A Kamara választmányának határozata végrehajtható. A numerus claususra való áhítozás nyilatkozik meg az olasz Trotta görzi ügyvédinek cikkében, ahol ezt olvassuk : Kívánatos volna, hogy az ügyvédek száma korlátoztassék. Az egyesbírósági kerületek jelentőségéhez, az ügyek számához és a kerületek kiterjedéséhez, valamint a népesség fejszámához képest kellene az ügyvédi lajstromba felvettek számát megállapítani ugyanúgy, ahogy az a közjegyzőknél történik. Mert az ügyvédi kar szellemi nívójának fenntartásához jelentősen hozzájárulna a megjavult és megszilárdult gazdasági helyzet, amely viszont az ügyvédi lajstromba bevezetettek számának korlátozásával volna elérhető. A magas bélyeg és. egyéb közterhek, amelyek a pereskedő feleket Olaszországban terhelik, szintén súlyosan érintik az ügyvédi kar gazdasági helyzetét.