Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 3. szám - Bíró és ügyvéd, ügyész és védő között [...]

3. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY olykép remélt segíthetni a bajokon, hogy az egyik előkelő budapesti felvonógyárat rábírta arra, hogy tegyen ajánlatot az igaz­ságügyi kormánynak a lift megépítése iránt olykép, hogy a liftet a vállalkozó kizárólag saját pénzén építteti meg, sőt azt bizonyos idő elteltével teljesen díjmentesen az állam tulajdonába bocsátja át annak ellenében, hogy időközben a lift használatáért a jog­kereső közönségtől 10 fillért szed be. Á bu­dapesti kir. törvényszéken érthető örömmel fogadták az ajánlatot és az ügyvédség is türelmetlen érdeklődéssel várta, hogy a törvényszék által az igazságügyminiszté­riumba pártolólag felterjesztett ajánlat alapján a törvényszéki lift mielőbb meg­kezdje működésót. Ám az igazságügyminisz­tériumi referens megállapította, hogy van egy szabály, amely szerint minden szállítási ajánlatot véleményezés végett meg kell küldeni a kereskedelemügyi minisztérium­nak annak megállapítása végett, hogy az ajánlat elég olcsó-e? Ennek folytán a szó­banforgó ajánlat is átküldetett a keres­kedelmi minisztériumba annak megállapí­tása végett, hogy elég olcsó-e az ajánlat, amely ingyen kívánja a törvényszéki liftet megépíteni. Hogy azonban ezen kérdés az állami hivátali észjárás szerint nem oly abszurd, mint aminőnek az normális ha­landó előtt első pillanatra feltűnik, bizo­nyítja az, hogy a kereskedelmi minisztérium úgy döntött, miszerint az államépítészeti hivatal írjon ki pályázatot a törvényszéki liftnek díjmentes megépítése iránt. Azt hiszük, hogy ezzel a törvényszéki lift kérdése jóidőre vagy talán örökre kútba esett, mert ezek után bizonyára az egyetlen vállal­kozónak is elmegy a kedve attól, hogy a törvényszéki liftet díjmentesen megépítse. Kalendáriumszerinti fűtés a bíróságoknál. A napokban a budapesti központi kir. járásbíróságnak egyik bírája meghűlésére való tekintettel elnapolni volt kénytelen a tárgyalást, mert a hideg idő dacára nem fűtöttek. Értesülésünk szerint a bíróságok­nál a fűtést a termométerre való minden tekintet nélkül október 15-én kezdik meg, de ennek ellenében viszont márciusban fű­teni fognak, akármilyen meleg lesz is. Az ügyvédi vétívek jogtalan megportó­zása miatt tett panaszra a budapesti 62. sz. m. kir. postahivatal az alábbi átirattal vála­szolt : «M. hó 25-én az itteni hivatalnál tett szóbeli panaszára a két drb Szentendrén fel­adott értesítés visszaszármaztatása mellett értesítem Ügyvéd Urat, hogy a szentendrei postahivatal megállapítása szerint a pana­szolt küldeményeken a ((Hivatalból portó­köteles» záradékot a feladó szentendrei kir. járásbíróság alkalmazta. Amikor a szent­endrei postahivatal ennek az eljárásnak az oka iránt érdeklődött, a,zt a választ kapta, hogy a járásbíróságnak rendelete van arra, miszerint hasonló levelezőlapoknál (értesí­téseknél) a jelenleginek megfelelő módon járjon el. A Lengyeltótin feladott két értesítésre nézve a vizsgálat riiég folyamat­ban van. Annak befejezése után Ügyvéd Urat erről is haladók nélkül értesíteni fogom.» Az OÜSz budapesti osztálya ezen átirat folytán a szentendrei kir. járásbíróság elnökéhez fordult felvilágosításért, a jog­talan megportózások miatt. A budapesti központi kir. járásbíróságnak P. 102,193/931. szám alatt kiadott végre­hajtható kiadmánya alapján 1931. április 24-én — tehát több mint öt hónappal ezelőtt — ajánlott levélben zálogjogbe­k cl (élezését kértem ingatlanra a kalocsai kir. járásbíróságtól. Minthogy a bekebelezés megtörténtéről végzést nem kaptam, 1931. szeptember 10-én kérvénnyel fordultam a kalocsai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz, amelyben az elintézést meg­sürgettem. Elintézés a mai napig sincs. (S. D.) Debreceni Kir. Törvényszék sérelmes díj­megállapítása. A debreceni kir. Törvény­szék, mint fellebbezési bíróság 1931. Pf. 5219. sz. ítéletében egy 2000 pengő tőke és jár. iránti ügyben felperesi ügyvéd javára az alperesi fellebbezésre adott észrevételért ós a nyilvános előadás alapján megtartott tárgyalás ellátásáért mindössze 40 pengő költséget állapított meg, holott tarifa sze-. rint ezekért 120*40 pengő lett volna meg­ítélendő. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A budapesti központi kir. járásbíróság és I—III. ker. kir. járásbíróságoknak perjogi szempontból való egyesítése. A mai nehéz időkben, amidőn a racionalizálás úgy az állam szempontjából, mint az egyén szem­pontjából is létérdeket képez, semmi értelme nincs annak, hogy pergátló kifogásokkal nehezíttessék valamely per elintézése csak azért, mert egy, a budai Dunaparton lakó alperest a közp. kir. járásbírósághoz idéz­tek, ahova a sokkal messzebb levő Kőbányá­ról alperesek akadály nélkül idézhetők. Egy­azon város területén belül költözködések folytán gyakran változhatik az adós lak­helye, úgyhogy a hitelező sokszor ártatlan abban, ha adósát nem az illetékesnek ki­mondott bíróság elé idézte. Ezért kimon­dandó volna, hogy a budapesti központi kir. járásbíróság és az I—III. kerületi kir. járásbíróság perjogi szempontból egységes bíróságot képez, éspedig a budapesti köz­ponti kir. járásbíróságot, amelynek bal­parti osztálya gyanánt működnék a jelen­legi budapesti központi kir. járásbíróság és jobbparti osztálya gyanánt a jelenlegi I—III. ker. kir. járásbíróság. Amennyiben ezen bíróság balparti osztályához idéznének olyan alperest, aki a főváros jobbpartján lakik, vagy viszont, úgy pergátló kifogás mellőzésével egyszerűen az ügy áttételének lenne helye. Értesülésünk szerint az Országos Ügyvéd­szövetség budapesti osztálya megbízásából Eibáry Géza e tárgyban törvényjavasla­tot dolgozott ki, amely az illetékes ténye­zőknél megvalósításra vár. Ügyvédi költségmegállapítások indokolása. A bíróság a Pp. szerint tüzetesen tartozik ítéletét megindokolni. A jelenlegi gyakorlat szerint azonban a megítélt költség összegének tekintetében ez nem történik meg, pedig az ügyvédi munka minősége csak úgy nyerhetne díjazást, ha a bíró a) azt a számítást ítéletébe foglalná, amelynek alapján a . költség végösszegének eredményéhez jutott, — ezenkívül pár szó­val tartalmaznia kellene az indokolásnak azt is, hogy a bíróság b) miért tartotta be a díj­szabást, ami csak átlagperekre vonatkozik, vagy miért tért el attól akár felfelé, akár lefelé? Ennek a kívánságnak a megvalósítása azért is szükséges, mert máskülönben nin­csen ténybeli alapja a költségek elleni fel­lebbezésnek. A mai állapot szerint, ha sokal­juk a megítélt perköltséget, úgy komoly érvek helyett könyörgünk annak leszállí­tásáért, a fordított esetben csupán azon általános indokkal kérjük a felemelósót, «mert a költségmegállapítást nem tartjuk aránybanállónak a pertárgy értékével ós a végzett munkával.)) Perl László (Győr). Külföldi ügyvédség hírei. Román megszállt területen újabban mű­ködő ügyvédi kamarák névjegyzékében «Stagiar Advokat» megjelölésű ügyvédek is szerepelnek. Ezeket illetően nem érdektelen tudni, hogy Romániában «Stagiarokn;ik» azokat a gyakorlatra egyébként jogosított ügyvédeket nevezik, akik átmenetileg — egy éven át — valamely úgynevezett végleges ügyvéd patronátusa alatt kell működjenek. A régebbi román jogszabályok szerint ugyanis ezzel a korlátozással a jogvégzett­ség minden további szakvizsga nélkül ké­pesített az ügyvédi hivatás betöltésére. Romániában rendkívül elszaporodott, a zugirászat és az ügyfélfelhajtók intézménye. Dr. Heinrich Schwamm bécsi ügyvéd rész­letes cikket közöl az Internationales An­waltsblattban, melyben ismerteti az új román ügyvédi rendtartás azon rendelkezé­seit, melyek ezen visszaélések üldözését sza­bályozzák. Egy évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetik az új törvény értelmében azt, aki tényleg felvett vagy ígért ellenérték fejében ügyvéd és ügyfél között peres vagy peren­kívüli ügyet * közvetít. Súlyosbító körül­ményként minősül, ha ezt a cselekményt közhivatalnok követi el. Az Ügyvédi Kamara választmánya el­tilthatja azoknak a személyeknek a bíró­sági épületekbe való belépését, akikről köz­tudomású, hogy ügyfelek felhajtásával fog­lalkoznak. A Kamara választmányának ha­tározata végrehajtható. A numerus claususra való áhítozás nyi­latkozik meg az olasz Trotta görzi ügyvéd­inek cikkében, ahol ezt olvassuk : Kívánatos volna, hogy az ügyvédek száma korlátoztassék. Az egyesbírósági ke­rületek jelentőségéhez, az ügyek számához és a kerületek kiterjedéséhez, valamint a népesség fejszámához képest kellene az ügy­védi lajstromba felvettek számát megálla­pítani ugyanúgy, ahogy az a közjegyzőknél történik. Mert az ügyvédi kar szellemi nívó­jának fenntartásához jelentősen hozzá­járulna a megjavult és megszilárdult gaz­dasági helyzet, amely viszont az ügyvédi lajstromba bevezetettek számának korlá­tozásával volna elérhető. A magas bélyeg és. egyéb közterhek, amelyek a pereskedő feleket Olaszországban terhelik, szintén súlyosan érintik az ügyvédi kar gazdasági helyzetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom