Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 2. szám - Ügyvédi segélyalap legsürgősebb megszervezését [...]

2. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY íi határozathoz képest az oly csütörtöki napokon, amidőn a kör sajátmaga nem rendez -előadást, a kör vacsoráját valamelyik más ügyvédi közület előadóestje fogja megelőzni. Az első ilyen előadóest a valutajogi ankét lesz 1931. október 1-én, a Budapesti Ügyvédúnió rendezésében. Elhatározta a választmány, hogy a legnagyobb súlyt helyezi arra, miszerint az ügyvédi, a bírói és a közjegyzői kar közötti szívélyes érintkezést társadalmi úton is előmozdítsa és ezért az összes illetékes tényezőkkel külön is közölni fogja, hogy a bírói és közjegyzői kar tagjai az Ügyvédi Kör minden előadóestjén és vacsoráján szívesen látott vendégek. Elhatározta végül a választmány, hogy a kör helyiségeinek lakályosabbá tétele érdekében a szükséges restaurálásokat sürgősen végrehajtja és e végből bizottságot küldött ki. A Kör vezetősége Gerlóczy Endre előterjesztésére Kelemen Frigyes Ottót kérte fel arra, hogy Gerlóczy Endrének, mint a Kör gazdájának ezen teendők elvégzésében segédkezzék. Az Országos Ügyvédliga szeptember 24-én tartotta első őszi igazgatósági és választmányi együttes ülését Szőke Gyula felsőházi tag elnöklete alatt. Bakonyi Pál társelnök előterjesztése alapján az ülés főtárgya volt .az ügyvédválság gyakorlati megoldásának kérdést1. Minthogy az ügyvédi kar válságának" alapokra a túlzsúfoltság, az elnökség azt javasolja, hogy a túlzsúfoltságnak megszüntetése és ezzel kapcsolatban az ügyvédi rendtartásnak gyökeres átalakítása kérdésében mielőbb országos értekezlet hivassék egybe. A javaslat fölött megindult vitában Menyhárih Gyula, Krámer Emil, Groák László, Mészöly Imre, Bemhard Miksa, Faragó József, Wilhelm Jenő, Tihanyi Lajos vettek részt. Az ülés egyhangúlag azt határozta, hogy az országos értekezlet a vidéki karaarák és a többi ügyvédtestületek bevonásával sürgősen előkészíttessék és minél előbb megtartassák. Szőke Gyula szóvá tette, hogy pénzügyi okokból egyes vidéki bíróságok összevonását és megszüntetését tervezik, amit azonban céltalannak, e mellett a jogkereső közönség és a vidéki kartársak eminens érdekeibe ütközőnek tart. Szükségesnek tartja továbbá, hogy úgy az ingó, mint az ingatlan árverések ügye a szociális szempontoknak megfelelően szabályoztassék oly módon, hogy a kötelességét teljesítő ügyvédségről az ódium elháríttassék. Mindkét álláspontot az ülés egyhangúlag magáévá tette és a szükséges lépések megtételével az elnökséget bízta meg. Végül Vekerdy Géza felhívta a figyelmet az ügyvédi jóléti intézmények erőteljesebb kiépítésére. Szükségesnek tartja, hogy a közmegbiza-tásokból eredő díjak egy része karitatív célra engedtessék át és a leghatározottabban állást foglalt az ellen a káros terv ellen, hogy az állami feladatot képező •szegényvédelem ebből alamizsna szerűen fizet tessék. A Budapesti Ügyvédúnió 1931. október 1-én kezdette meg ankétjei sorozatát a valutajogi ankéttel, melynek előadójaként Görög Frigyes működött. A Budapesti Ügyvédi Kör előadóterme zsúfolásig megtelt ez alkalommal és az óriási érdekli )dés bizonyságot tett arról, hogy az Ügyvédúnió szerencsésen választotta meg az ankét tárgyát. A nagy érdekű előadásról lapunk legközelebbi számában részletesen számolunk be, egyelőre csak azt említjük meg, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel az Ügyvédúnió az ankétet 1931. október 8-án folytatja, ismét a Budapesti Ügyvédi Kör helyiségében, 1/21 órai kezdettel. A Budapesti Ügyvédúnió racionalizálási ankétjának előkészítése serényen folyik. •Szakbizottság alakult, amely Teller Miksa vezetésével nyilvános üléseken végig megy a perrendtartáson és végrehajtási törvényen, hogy megállapítsa azon lehetőségeket, amelyek révén az ügyvédi munkát racionalizálni lehet. Ezen előkészítő szakbizottságban való részvételre Ribáry Ernő, Gutman Lajos, Sichermann Frigyes, Vámos Hugó, Leomold Elemér, Scldeifer Pál és Ribáry Géza jelentkeztek, a bizottság azonban minden érdeklődő közreműködését szívesen látja. Előreláthatólag a szakbizottság elaborátumávale hó végéig elkészül, mikor is a Budapesti Ügyvédúnió nyilvános ankétján fogja tárgyalni a szakbizottság javaslatait. A Civiljogászok Vitatársasága október közepén kezdi. meg előadásai sorozatát. Az előadások szerdai napokon lesznek az Ügyvédi Kör helyiségeiben. A részletes programmot most állítja össze a Civiljogászok Vitatársasága. Az előadások programmjáról, úgyszintén azok lefolyásáról is állandóan tájékoztatni fogjuk lapunk olvasóközönségét. Az Ügyvédek Reformszövetsége szeptember havi vacsoráját 26-án tartotta rneg. A vacsorán Varannai István pohárköszöntőjében melegen ünnepelte a miskolci vándorgyűlés sikere alkalmából az Országos Ügyvédszövetség megjelent elnökségét, Fittler Dezső, Nyulászi János, Medvigy Gábor és Gerlóczy Endre kartársakat, továbbá a vacsorán vendégül megjelent azokat a miskolci kartársakat is, akiknek működése az elmúlt hetekben lezajlott ügyvédgyűlést lehetővé tette. A miskolci kar vezetői közül megjelentek e vacsorán Hercz Ödön, Putnoky Béla, Forgács Dezső, Silbiger Bertalan, Bartha Jenőé* Friedmann Miksa. A vacsora ünnepi szónoka a Szövetség részéről Pályi Gyula volt, aki a miskolci vándorgyűlés szervező gárdáját, Király Ferencet, Szaiay Zoltánt és Vadász Bélát üdvözölte, örömmel emelvén ki, hogy e kartársak mindegyike a Beformszövetség sorába tartozik. Magas színvonalú beszédekben mutattak rá a fiatalság tömörülésének nagy jelentőségére Fittler Dezső, Gerlóczy Endre és Medvigy Gábor, s a miskolci kartársak részéről Putnoky Béla és Forgács Dezső. * Az Ügyvédek Reformszövetsége számolva azon nagy érdeklődéssel, amellyel az ügyvédi közvélemény a bifurkáció, a numerus klauzus és a szakügyvédség kérdései iránt viseltetik, ezen kérdések tárgyában a legközelebbi jövőben tagértekezletet tart, hogy módot nyújtson ezen kérdésekben a minden melléktekintet nélküli, őszinte állásfoglalásra. A Szövetség tagórtekezletének célja elsősorban csak az anyaggyűjtés, tehát a szóban forgó kérdéseknek napirendre tűzése még nem jelenti, mintha a Szövetség a vonatkozó javaslatok bármelyike mellett állást foglalt volna. Együttes ülést tartott az Ügyvédek Beformszövetsége a Eibáry-csoport ügyvédbaráti társasággal azon alkalomból, hogy a Bibáry-csoport helyettesítési névsorához az Ügyvédek Beformszövetsége is csatlakozott. Az ülésen mindkét alakulat vezetősége teljes számban megjelent és kölcsönös megelégedéssel állapították meg, hogy mindkét frakció legőszintébben törekszik arra, hogy teljes harmóniában együttműködjék a közérdekű ügyvédi problémák megvalósításán. Az ügyvédtársadalom szimpátiája kíséri ezen két agilis ügyvédi egyesülés együttműködését. A Ribáry-csoport ügyvédbaráti társaság szeptember 24-én tartotta szeptemberi összülését, ametyen vendégként Gerlóczy Endre is részt vett. Az összülés behatóan tárgyalta a csoport szervezési, tudományos, társadalmi és helyettesítési bizottságainak jelentéseit és megállapította a munkaprogramot, amelyet az egyes bizottságok útján a csoport a legközelebbi jövőben kifejteni fog. * A Ribáry-csoport ügyvédbaráti társaság minden hét keddi napján esti órai kezdettel tartja összejöveteleit az Országházkávéház különtermében. A csoport a helyettesítési névsorát, mint minden évben, úgy ezidén is december 31-i zárlattal újból kiadja. A névsorral kapcsolatban szerzett tapasztalatok a helyettesítési névsor szerkesztőbizottságának vezetőjével, dr. Kóródi Zoltán ügyvéddel (Budapest. V., Nádor-u. 24.) közlendők. A Ribáry-csoport ügyvédbaráti társaság ezidén is megrendezi szokásos három estélyét. Az ügyvédi szolidaritás estje 1931. november 21-én lesz, amelyen a. serlegbeszédet ismét az ügyvédi kar egy kitűnősége fogja tartam, a többi estélyek dátuma 1932. január 16. ós 1932. március 27. Ez estélyeken nem csupán a Bibáry-csoport budapesti tagjai és barátai vesznek részt, hanem nagyszámú vidéki helyettesek is. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Nyilvános telefonállomást a budapesti kir. törvényszék és a központi kir. járásbíróság minden emeletére. Amidőn a központi kir. járásbíróságot megépítették, a. II. emeleten egy modern ügyvédi szobát is rendeztek be, amelyet jelzőtáblák kapcsoltak össze minden egyes tárgyaló bíróval, amely jelzőtáblák a kitűnő elgondolás szerint állandóan feltüntették volna, hogy minden egyes bíró melyik sorszámú ügyet tárgyalja. Ez a kitűnő elgondolás a múlté, jó szerencse, hogy az ügyvédek egyáltalán vissza tudták szerezni ügyvédi szobájukat, amelyet idők folyamán más célokra sajátítottak ki. Ha azonban az idők mostohasága miatt az ügyvédség a modern technika vívmányaiban nem részesíthető még azon mórlék ben sem, mint ahogy azt 20 évvel ezelőtt