Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 2. szám - Ügyvédi segélyalap legsürgősebb megszervezését [...]

12 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 2. SZÁM. elképzelték, akkor megfoghatatlan, hogy miért vonakodnak az igazságügyi hatóságok az ügyvédi munkát megkönnyíteni olyan berendezések bevezetésével, amelyek az államnak egyetlen fillérjébe nem kerülnek, sőt jövedelmet is hajtanak. Mindennapi eset, hogy az ügyvédnek a tárgyalása tovább húzódik, mint ahogy azt előre sejteni lehetett, igen gyakori eset, hogy az ügyvédnek a tárgyalásról kell intézkednie az iránt, hogy valami iratot sürgó'sen hozzanak utána a tárgyalásra vagy pedig intézkedni kell a tanú vagy fél előállítása iránt. Ilyenkor az ügyvédnek a III., esetleg IV. emeletről le kell szaladnia a földszint re. esetleg ki kell mennie az utcára, sok esetben meg kell várnia, amíg az ottani nyilvános készüléken mások beszélgetésüket elvégzik, míg végre az ügyvéd abba a helyzetbe jut, hogy a szükséges intézkedést telefonon megtehesse. Mindez elkerülhető lenne, ha a nagy forgalmú bírósági épületek minden emeletén felállítanának egy nyilvános távbeszélő állomást, ami nemcsak az ügyvédek, hanem a bíróságok munkáját is elősegítené, mert hisz a bírót is feltartja munkájában, ha az ügyvéd csak nagy késedelemmel tudja a szükséges telefoni intézkedést megtenni. Nem gyakran egy gyors telefoni intézkedés a tárgyalás elnapolásának is elejét veszi és így a törvénykezés egyszerűsítésére sok egyszerűsítő intézkedésnél alkalmasabb. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a szóban forgó helyeken a nyilvános telefonállomás felállítása a várható nagy forgalomnál fogva a postára nézve is nagy hasznot jelentene, akkor kétségtelen, hogy ezen telefonállomások legsürgősebb felállítása nem halasztható követelmény. Az ezen felállításhoz fűződő ügyvédi közérdekre való tekintettel kérdést intéztünk az állami érdekeltségű Telefonautomata r.-t.-hoz, amely az összes közforgalmú helyeken a nyilvános telefonautomatállomásokat üzemben tartja, hogy vájjon hajlandó-e a bírósági épületek minden emeletén a nyilvános telefonállomás felállítására. Miután ezen kérdésünkre igenlő választ kaptunk, reméljük, hogy a bíróságok vezetői sürgősen intézkedni fognak, hogy ezen közérdekű intézkedés mielőbb megvalósuljon. Ügyvédi segélyalap. A Budapesl i Ügyvédunió a következő indítványt nyújtotta be a ' Budapesti Ügyvédi Kamara választmányához, ügyvédi segélyalap létesítése tárgyában: Mondja ki az ügyvédi kamara választmánya, hogy a rászoruló ügyvédek és esetleg hozzátartozóik gyors segélyezésére ügyvédi segélyalapot létesít, amelynek adminisztrációját az ügyvédi kamara pénztárosai látják el, míg a segélyek kiutalását egy e célból kiküldött ad hoc bizottság intézi, melybe az ügyvédi kamara választmánya a kamara tisztikarából egy elnököt, a kamara választmányi tagjaiból három tagot delegál, míg a bizottság többi tagjait az ügyvédi pártok és egyesülések delegálják olykép, hogy minden párt és egyesülés, amelynek legalább 30 tagja részt vesz a segélyalap létrehozásában, egy bizottsági tag delegálására jogosult. Bocsásson ki az ügyvédi kamara választmánya felhívást az összes budapesti ügyvédekhez, melyben felszólítja a kamara összes tagjait, hogy ezen segélyalap létesítéséhez a kamarai tagdíjuk 10°/0-ával j'árarjanaTs hozzá és tegye erkölcsi köteles-! ségévé a kamara választmánya mindazon ügyvédeknek, akiknek kamarai tagdíja a 180 P-t meghaladja, a segítőalap létesítéshez való hozzájárulást. A kibocsátandó felhívásban a kamara tagjai íigyelmeztetendők lennének, hogy amennyiben a felhívás vételétől szám'ítötl nyolc napon belül a segítőalap létesítéséhez való hozzájárulásukat kifejezetten meg nem tagadnák, úgy ahhoz hozzájárultaknak fognak tekintetni oly értelemben, hogy a kamara a segítőalaphoz való 10 %-os hozzájárulást a kamarai tagdíjjal együttesen fogja beszedni. Mindazon ügyvédek részére, akik segítő hozzájárulásukat befizették, a kamara igazolványt állít ki annak tanúsításául, hogy az illető ügyvéd a segélyezési kötelezettségét megváltotta. A segélyalap a kiutalt segélyeket elvileg kölcsönkép folyósítja, amelyet a segélyben részesülő kartárs, mihelyt vagyoni viszonyai megengedik, visszafizetni tartozik. A segélyezés elveit és módozatait egyébként a segélyalap bizottsága állapítja meg az e célra kidolgozandó ügyrend útján. Külföldi ügyvédség híréi; Inkasszó irodák. Állandóan napirenden van az ügyvéd és az inkasszó irodák közötti viszony kérdése. A Lipcsében megjelenő «Anwaltsblatt»-ban Gerichtsassessor Straus értekezik erről a kérdésről és azt javasolja, hogy a tiszta behajtási ügyek vétessenek ki az ügyfél és ügyvéd viszonylatában a szigorú tarifális megállapodások köréből. Közelebbről : engedtessék meg a pereknek átalányösszegben való vitele vagy a behajtott összegben való százalékos részesedés. Az érdekes fejtegetéseket tartalmazó cikkben szerző javasolja, engedjék meg az ügyvédeknek «inkasszó irodák» létesítését, melyek ügyvédi irodáikkal kapcsolatban működnének. Az ilyen ügyvédeknek megengedendő volna, hogy az érdemi tárgyalás nélkül történő behajtásoknál az ügyfeleknek a gazdasági életben megnyilvánuló szükséglet mértékéhez képest engedményeket tegyenek. Bár ezt a megoldást szerencsésnek nem tartanok, kétségtelen, hogy az érdemi tárgyalást nem kívánó behajtási ügyek költségkérdése a jelenlegi nyomasztó gazdasági viszonyok között alapos megfontolásra ad okot . Szemle. Pollák Illés halálának évfordulóján ügyvédbarátainak és tisztelőinek számos tagja Glasner Samu kartársunk kezdeményezésére elzarándokolt a magyar ügyvédség e feledhetetlen, kimagasló alakjának sírjához. Baracs Marcell kamarai alelnök magas szárnyalású beszéde után kegyeletük jeléül virágokkal hintették be elhúnyt nagy kartársunk sírját. A Te. a gyakorlatban. A Te. 17. §-a szerint a tanút, aki nem lakik a járásbíróság székhelyén, a tanú lakhelyének községi bírósága útján is ki lehet hallgatni. A budapesti közp. kár. járásbíróság előtt P. VIII. 106,449/1931. szám alatt folyamatban levő perben a bíró ezen egyszerűsítő intézkedés szerint rendelte el a tanú kihallgatását, ám egyszerre két szabálytalanság is történt, a községi bíróság elfelejtette a tanú kihallgatására a peres feleket megidézni és elfelejtette a tanutói az esküt kivenni. Értesülésünk szerint állandóan ba j van a községi bíróságok útján való tanúkihallgatásokkal, úgyhogy a tárgyaló bírák elhatározták, miszerint a törvényadta ezen lehetőséggel nem élnek és a tanúkihallgatásokat a jövőben a járásbíróságok megkeresése útján fogják foganatosítani. Sajtószemle. Magyar Törvénykezés: Szeptember 10-i száma az újabb szükségrendeleteket az aranypengőről, külföldi tartozások bejelentéséről, köztisztviselők illetményleszállításáról, a cukor után fizetendő kincstári részesedésről és az adóemelésekről szólókat közli, valamint az ügyvédek csőd tömeggondnoki és vagyonfelügyelői kirendeléséről szóló igazságügyminiszteri rendeletet. Illetékügyi Közlöny: Szeptember havi száma rendkívül terjedelmes, a cikkekből kiemeljük Szautner Ottó p. ü. igazgatóhelyettes cikkét a törvénykezési illetékek egyszerűsítéséről, melyben igen figyelemreméltó ötletet vet fel, a törvénykezési illetékek átlányozását ajánlva. Említésreméltó még Takács György kimerítő felsorolása az olasz illetékekről. Az Ügyvéd : Szeptember hó 25-i számában Taubner Géza vezető helyen a kamara vezetőségét, Landau Béla az Orsz. Ügyvédszövetséget támadja igen éles hangon a lillafüredi vándorgyűlés rendezésének módja miatt, közli továbbá a lap Oppler Emil ünnepi beszédét a miskolci vándorgyűlésen. Az Ügyvédjelöltek Lapjának 1931. szeptember 5-i számában Neugröschel Endre Lillafüredről, Erdős Imre a joggyakorlati idő meghosszabbításáról ós az ügyvédhelyettesítési intézményről, Szentiványi János a jogi oktatás reformjáról, Meer Andor az ügyvédi numerus clausuról és a bifurkációról írnak érdekes ügyvédi vonatkozású cikkeket. A. lap, amely az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének hivatalos közlönye, becsületére válik az ügyvédjelölti karnak. Szerkesztői üzenetek. Az Ügyvédi Közlöny a vezércikken kívül cikkeket nem közöl, hanem csak az ügyvédi kart érdeklő eseményekről számol be, mintegy tükre kíván lenni az ügyvédi közéletnek. Ezenkívül helyt adunk az ügyvédi kar panaszainak, és a kar érdekeit szolgáló indítványoknak. A rendelkezésre álló hely szük volta arra kényszerít. hogy a híreket és tényeket tömören közöljük. Kivegyék tehát rossz néven tudósítóink és munkatársaink, ha kézirataikat esel leír nem egész terjedelmükben közöljük. Lényegesen meg fogja könnyíteni munkánkat, ha munkatársaink jelentéseik megszövegezésénél a fenti szempontokat szem előtt tartják. Másrészt lapunk csak akkor lehet az egész ügyvédi közélet hü tükre, ha minden ügyvéd munkatársunknak tekinti magát. Minden beérkező indítványt és eszmét gondosan megvizsgálunk, minden panaszt mérlegelünk, minden közérdekű eseményről beszámolunk. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 8.. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.