Tőzsdei jog, 1940 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 2. szám

VIII s. k., a választott bíróság elnöke. Dr. Klár András, Wehner Kornél választott bírák, dr. Adorján Ferenc s. k. jogügyi titkár. Az a megállapodás, hogy alperes felperesnek csak az esetben ad értékpapírok vételére megbízást, ha minden vitát egymás között bíróságon kívül intéznek el, erkölcstelen, amelynek ez okból joghatálya nincs. 543/1939. szám. Indokok. Alperes kérto felperest keresetével elutasítani és a perköltségek megfizetésére kötelezni. Elsősorban azzal védekezett, hogy a felperes hosszabb ideje külföldön tartózkodik és így nem volt joga a felsorolt ügyleteket megkötni. Alperesnek ez a védekezése nem volt elfogadható, mert nincsen olyan jogszabály, amely szerint külföldön tartózkodó személy akár maga, akár megbízott útján ne köthessen ügyleteket. További védekezése alperesnek az volt, hogy egy bizonyos vita kapcsán kifejezetten abban állapodott meg a felperessel, hogy csak akkor ad neki megbízást, ha minden vitás kérdést bíróságon kívül egymás között intéznek el, tehát ha közöttük soha perre nem kerülhet a sor. A bíróság ezt a védekezést sem találta alaposnak. Ha a peres felek között valóban létrejött volna is az alperes által vitatott megállapodás: ami nagyon valószínűtlen — annak nem lenne joghatálya. Az ilyen megállapodás ugyanis azt a felet, akinek a másiktól valami követeinivalója van, teljesen kiszolgáltatná az adós önkényének, vagyis erkölcstelen megállapodás lenne. Végül kifogásolta alperes az 1938 október 17-i vételekre vonatkozó elszámolásokat. Állította, hogy ő felperesnek, illetve felperes megbízottjának kifejezetten azt a megbízást adta, hogy a szóbanforgó értékpapírokat rögtön a tőzsde megnyitásakor, tehát nyitási árakon vásárolja meg neki. Felperes azonban ezt a megbízást nem teljesítette hűen, hanem a nyitási árnál drágábban vásárolta meg alperesnek a részvényeket. Felperes azt állította, hogy ő a megbízás adásakor közölte alperessel, hogy ilyen mennyiségű részvényt nyitó árfolyamon vásárolni nem lehet és alperes hozzájárult ahhoz, illetve úgy módosította megbízását, hogy a felperes vásároljon nyitó árfolyamon annyi részvényt, amennyit lehet, a többit pedig vegye meg a legjobban. A bíróság a vitás tényállítások tisztázására kihallgatta tanúként N. N.-t, aki felperes megbízásából felperes üzletét vezeti. A kihallgatott tanú esküvel megerősített vallomása alapján a bíróság tényként állapította meg azt, hogy az alperes eredeti megbízását úgy módosította, hogy felperes a szóbanforgó részvények közül amennyit lehet, vegyen nyitó kurzuson, a többit pedig legjobban. Kiemeli a bíróság, hogy a tanú vallomását teljes mértékben alátámasztotta az a körülmény, hogy a budapesti tőzsdén valóban lehetetlen ilyen mennyiségű értékpapíroknak nyitó árfolyamon való megvásárlása. A bíróság szakértelmével, a hivatalos feljegyzések alapján megállapította, hogy felperes alperes megbízását hűen teljesítette, megfelelő mennyiségeket vásárolt nyitó árfolyamon és egyébként is elszámolása teljesen megfelel a piaci helyzetnek. A kifejtettek alapján alperest a kereseti kérelem szerint marasztalni kellett és minthogy teljesen pervesztes lett, őt kellett kötelezni az okozott költségek viselésére is. Budapest, 1939. évi október hó 18. napján. Büchler Bertalan, a választott bíróság elnöke. Csepreghy Jenő és dr. Glatz János választott bírák, dr. Engel György jogügyi titkár. C(XJ12. — Révai-nyomda, Budapest. F. k.: dr. Szende Tibor